Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-14 / 133. szám

1933 június Í4. OÈI MAf,yAROPS7ÂG UJ REND A VÁROSI ADÓHIVATALBAN Ideoen személyeknek nem adnak értesítési (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfő óta igen szigorú rend uralkodik az adóhiva­talban. A kerületvezetők utasítást kaptak, hogy idegeneknek semmi körülmények kőzött ne adjanak ki adóügyben felvilágosítást, értesí­tést. Ügyvéd is, aki felének megbízásából jár el az adóhivatalban, névre szóló 2 pengős ok­mánybélyeggel ellátott meghatalmazást köte­les felmutatni és csak így tekinthet bele az adókönyvekbe. Ez a rendelkezés az elszaporo­dott zugirászok ellen szolgál. Tekintettel arra, hogy a közönség köréből sokaknak aggodal­muk volt az uj renddel szemben, a Délma­gyarország munkatársa kérdést intézett dr. Hammer Fidél tb. tanácsnokhoz, a városi adó­hivatal helyettes vezetőjéhez, aki a következő­ket mondotta: — Tulaidonképen törvény tiltja, hogy bárki idegen beletekintsen valakinek az adózásába. Most nem történt más, minthogy szigorúan vesszük ezt a törvényt. Ügyvédeknek megha­talmazást kell felmutatni félők részéről. Ter­mészetesen egy felhatalmazás ugyanazon ügy­fél részére évtizedekig is elegendő. Felvilágo­sítást adunk meghatalmazás nélkül a vállala­tok alkalmazottainak, tisztviselőinek, vállala­tukat érdeklő ügyekben, ha meghatalmazó le­velet hoznak a vállalatoktól. Ha ismerjük az illetőt, akkor ez sem szükséges. — Felvilágosítást kaphat természetesen a kiskereskedő, kisiparos'alkalmazottja is, min­den költség nélkül. Az általános elv az, hogy kívülálló harmadik személy, az ügyvéden kí­vül, ne kaphasson felvilágosítást. Ezzel elejét vesszük a zugirászok működéseinek és más­fajta kellemetlenkedésnek. Harmadik személy­nek egyedül az adókivetési lajstromnak köz­szemlére való tételekor van beleszólási joga, amikor bárki megtekintheti a lajstromokát és bárki észrevételt tehet akárki adókivetése el­len. Kedden délelőtt már az uj rend uralkodott az adóhivatalban. A tisztviselők igen sok „sza­bálytalanul érdeklődőt" elküldöttek felvilágo­sítás nélkül. AZ ELŐKELŐ HÖLGYEK HUG. GUERLAIN »RADIA« PUDERT HASZNAINAK SBOBSVARY DROGÉRIA Kárász ucca 6. M) MANNHEIM DROGÉRIA Klauzál tér 8. A hagymaértékesltés problémája, a Speyer-kölcsön és a villámot áramdilak mérséklése a makói kOzgyOlés második napján Városi ílsztvlselOk — a városi autonómia ellen (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Makó képviselőtestülete kedden folytatta a hátfőn egész nap tartott közgyűlést A másod­napos közgyűlésre az ellenzeki városatyák is­mét teljes számban és változatlanul élénk vita­kedvvel vonultak fel, a jobboldal érdeklődése megcsappant. Tegnap a „politikus" ügyek, kedden inkább az „érdemleges" városi ügyek voltak napirenden. Makó gazdasági életét olyan közelről érintő hagymaértékesités és az annak megoldására tervezett szindikátus ügyének tárgyalásával indult a keddi vita. Dr Kárpáti Lajos indítvá­nya vitte ezt a kérdést a közgyűlés elé azokat az aggodalmakat világítva meg, amelyeket a szabaakereskedelem hívei táplálhatnak általá­ban és a multak sok konkrét és szomorú ta­pasztalata után a szindikátusokat szemben. A felszólalók alig egy-két kivétellel kifejezést ad­tak aggodalmaknak a szindikátus működését illetőleg, de leszögezték azt is, hogy a mai gazdasági helyzetben a szindikátus biztosit­hatja mégis a "legjobb értékesítési lehetőséget. Ehez azonban megjelelő ellenőrzés és qaran­ciák szükségesek. Farkas Imre, Csomor Sán­dor, dr. Csorba János, Lőwenbach Benedek, Nagy Gy. Mihály utaltak a különböző kíván­ságokra, míg Paskesz Sámuel és j. Bálint György a szindikátus előnyeit hangsúlyozták. Az egész kérdést megvilágító beszédet mon­dott dr. Kovács Károly, a hagymatermelők egyesületének felnöke, aki kifejtette, hogv a termelők normális időkben semmi körülmé­nyek között nem járultak volna hozzá és most is az a feltételük, hogy a külkereskedelmi hi­vatal teljes hatáskörrel bíró delegátust küld­jön » termelői érdekek védelmére. A szindiká­tus tagja csak olyan makói kereskedő lehet, aki legalább két éve önálló hagymaexportőr, vagy beltagja valamely cégnek. Ha az ilyen ke­reskedők 95 százaléka belep a szindikátusba, a be nem lépők csak ugy kaphatnak kiviteli en­gedélyt, ha makói kistermelőktől a mindenkori E iaci áron vásárolják az exportálandó árut. A ülkereskedelmi hivatal delegátusának feltét­len intézkedési joga legyen, ha a vásárlási ár nem áll arányban az eladási árral, levonva természetesen az előirt költséget és hasznot, amely 20—22 százaléknál nagyobb nem lehet. Általában a külkereskedelmi hivatal felügye­leti és ellenőrző hatósága legyen a szindiká­tusnak. Ellenőrizze azt is, hogy a szindikátus tagjai semmi más cimen osztalékot ne kapja­nak, mint a havi mérlegből kiderülő haszon­részesedési. A vásárlás elsősorban kistermelők­től történjék, csak másodsorban nagyterme­lőktől, minden 15 kistermelői vagon után egy nagytermelőtől vásárolt áru. A kereskedő által termeltetett hagyma csak belföldön legyen ér­tékesíthető. A szindikátus csak Makón és a makói körzetben vásárolhat. A termelők egye­sülete képviseletet kiván az átvételnél és kí­vánja, hogy a kertész maga rakhassa vagonba a tőle megvett árut. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy állásfoglalását ebben az értelemben juttatja el a Külkereskedelmi Hivatalhoz. Lőwenbach Benedek indítványára a közgyű­lés utasítást adott a polgármesternek a Spe­yer-kölcsön kötvényeinek megszerzésére irá­nyuló előkészítő munka folytatására. Ugyan­csak egyhangúlag határozták el, hogy a villa­mos áramdíjak mérséklése tárgyában tervezett lépéseket felfüggesztik a koncessziómeghosz­szabbitási tárgyalások eredményének beérke­zéséig. Több kisebb ügy letárgyalása után élénk vita folyt Igaz Ferenc egyességi ajánlata fe­lett, aki 1270 pengőt ajánlott tel annakidején a városnak, hogy helyette 15 hold földet er­dősitsen be, aminek ellenében ő a deszki bir­tokán 15 hold erdőt kitermelt. Az erdősítést a város elvégezte, a felajánlott költséget azonban nem kapta meg. A megindult perben Igaz 400 pengős egyességet ajánlott fel. A város eluta­sította az ajánlatot dr. Csorba János és dr. Fried Ármin érvelése alapján, aki azt is kije­lentette, hogyha a várost e perben anyagi sé­relem éri, azt a polgármesterre kell átháríta­nia. A közgyűlést délután folytatták. Élénk vi­tában foglalkozott a közgyűlés azzal a lehető­séggel, amelyet a Városok Kongresszusa aján­lott és amelynek folytán függetlenítheti magát a város a megye vagyon felügyeletétől és köz­vetlen a miniszter ala tartozhat. A polgár­mester és az állandó választmány a régi hely­zet fenntartása mellett tett javaslatot, amivel . szemben az ellenzék Kotroczó József, Farkas l Imre és dr. Fried Ármin felszólalása alapján a függetlenítés mellett érvelt A vármegye po­litikai testület is és a város képviselőtestüle­tének határozatát, a város közönségének ügyeit sokszor politikai szempontok szerint is mér­legeli. A közgyűlés határozata azt az ered­ményt hozta, hogy a városi tisztviselők a vá­rosi autonómiát védő javaslat ellen szavaztak és az ellenzék független itési indítványát 1 szótöbbséggel elvetették. A közgyűlés este fél 7 órakor ért véget. m egy női strapa ernyő 3.98 Febércégláblás BOROS MIKSS cégnél, Széchenyi tér 15. sz. Vármegyei interpelláció után rágalmazási pert indítottak a csendőrök a szocialista bizott­sági tag ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes rágalmazási pert tárgyalt kedden a szege­di ítélőtábla S c u 11 é t y-tanácsa. A vádlott Veress Sándor, az orosházai szociáldemok­rata párt elnöke, vármegyei bizottsági tag volt, aki ellen a mélykúti csendőrség egyik jár­őre tett feljelentést rágalmazás címén. A felje­lentés előzménye az volt, hogy Veress az egyik vármegyei törvényhatósági gyűlésen interpel­lációt mondott el egy csendőr-attrocitásról, amely szerinte Mélykűton tőrtént. Elmondotta, hogy egy vasárnapi kocsmázás után vereke­dés támadt a kocsma előtt. A verekedésbe beleavatkozott az egyik csendőrjárőr is, mely" azután a verekedést puskatussal oszlatta szét és eközben olyanokat is megütöttek, akiknek! n*ím volt semmi közük a verekedéshez. Arra kérte az elnöklő főispánt, hogy az ügyet vizs-: gáltassa ki és hasson oda, hogy a jövőben; ilyen elő ne fordulhasson. "A csendőrök ellen megindult a vizsgálat, mely megállapította, hogy a verekedés szét­oszlatásakor tényleg használta a csendőrség a fegyverét és hogy eközben ártatlanok is meg­sérültek. Azonban azt is megállapította a vizs­gálat, hogy a verekedés szuroksötétben folyt le és igy á csendőröknek nem állott módjuk­ban hirtelen megállapítani, hogy kik tartoznak a verekedők közé és Kik nem, A csendőrjárőr ezután felhatalmazásra üldö­zendő rágalmazás miatt feljelentette Veress Sándort, aki a törvényszék előtt kérte a való­diság bizonyításának elrendelését, később azonban elállt kérelmétől. A törvényszék bű­nösnek mondotta ki Veresst és 80 pengő pénz­büntetésre ítélte. A táblai tárgyaláson dr. A d­1 e r Dezső védő azt fejtegette, hogy Veress hatósáíj előtt tette meg panaszát, ha valaki ha­tóság előtt kellő ténybeli alappal panaszol va­lamit, az nem követ el rágalmazást. A tábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy jelen esetben sem a főispán, sem a vármegyei tör­vényhatósági bizottság nem tekinthető ható­ságnak, igy Veress felhatalmazásra üldözendő rágalmazást követett el és ezért a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. Paulusz Jenő keztytl, lUzO, aérvkUM és hMklitO szaküzlete KELEMEN UCCA 7. SZAM Klauzál-téri villamosmegálló mellett. «9 I Szünidei tanfolyam a putnokl gazdasági felső leányneveié Intézetben. A putnoki m. kir. gazdasági felső leánynevelő In­tézet julius 2—31-ig középiskolát végzett leányok 1 ós főiskolai hallgatónők részére szünidei tamfolya­| ir.ot rendez. A tanfolyam tárgyai: háztartás, mo­dem befőzés és egészségápolás. A tanfolyam dija, teljes ellátással 90.— P. Naponta sport, hetenként többször kirándulás. Festői vidék, egészséges le­vegő. Jelentkezéseket junius 25-ig fogad el az igazgatóság. El

Next

/
Oldalképek
Tartalom