Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-11 / 131. szám
1585 fonta !T! DELMAG7ARORSZÁG a MK Játék - és sportnál nivea CREME * OLAJ előzetes használata mellett egészséges, üde, napbarnított lesz a bőrünk még borús idő esetén is. A Ni veaCreme és Olaj meggátolja a bőr fájdalmas felégését és elősegíti a lebarnulást. Pótolhatatlan és utánozhatatlan, mert as egész világon ez a kettő az egyedüli bőrápold szer, amely a bőrre oly kiválő hatása Euceritet tartalmazza. NIVEA.OlAJi P. 1.-, P. 1.70 ét P. 3.50 NIVEA. CREME dobozban: P. —.50, P. 1.-. P. 120 tabuiban i P. L—, P. 1.60 Szegedi egyetemi tanárok az uj Görögországról Tanulmányut a modern Hellászban A „szivarozó masina* megállapításai B&ooyos, hogy Korunk — a régiele etótt Ismeretlen — nyavalyáinak sorában első helyet foglal «1 * nikotmomérgezés. As emberek többet szívnak, mint szívtak a békevilág polgárai és ma bizony tragikusan végződő nikotinmérgezések sem tartoznak a ritkaságok közé. A nikotin okozta betegségeknek is -vannak már specialistái és klinikákon erre a célra alkotott gépeken próbálják ki a nikotin hatását Erről a Kérdésről beszélgettem el dr. F r i e d Sándor pozsonyi tiszti orvossal, aki fürdőorvosa Trencsénteplicnek és a problémával behatóan foglalkozik. — A „Koralle" cimü német újság legutolsó számában számol be dr. Müller Frigyes a müncheni klinika tudós tanára azokról a szenzációs kísérletekről, amelyeket maga szerkesztette masináján végzett. Müller professzor egy olyan gépet szerkesztett, amelynek csövén különböző fajtájú szivarokat és cigarettákat „szív" el és a szívókészülékkel a gép belsejébe jutott nikotint aztán tudományos módszerével feldolgozza és állapítja meg az eredményeket. — Müller tanár mindenekelőtt megállapítja azt, hogy a cigaretta, vagy szivar doháínyanyagának szinc teljesen közömbös a nikotin menynyiségét illetőleg. Épen igy téves az a felfogás, amely azt mondja, hogy a szivart takaró dohánylevél erősen harna, szinte feketébe hajló árnyalata esetleg erős nikotintartalomra következtethet. Bizonyos az, ho^y a szivarozás által mindig több nikotin jut a szervezetbe, mint a cigarettázás révén. Ához nem fér kétség, hogy a szivar, vagy cigaretta aromája a nikotintartalomtól függ, hiszen egy 0.1 százalékos nikotintartalomra lecsökkentett cigaretta már élvezhetetlen. — A dohányzás által nem jut a dohány minden nikotintartalma az emberi szervezetbe, mert ha ez igy lenne, akkor bizony kevesen dohányozhatnának. Müller tanár bebizonyította, hogy egy erős szivar teljes nikotintartalma elegendő ahoz, hogy kioltsa egy ember életéi, azonban ennek a mennyiségnek csak egy kis töredéke kerül a szervezetbe. — A dohánylevelek nikotintartalmának csak kis része megy át a füstbe, nagy része, a tűzben elég. Müller tanár apparátusával teljesen az emberi szervezetet kopirozta le és megállapította, hogy szivarnál 30 százalék, cigarettánál pedig 20 százalék nikoMn kerül abba a „füstoszlopba". amely a szájba és onnan az emberi szervezetbe jut. Az első „slukkok" úgyszólván teljesen nikotinmentesek és a nikotin mennyisége minden szívással hatványosan nő. l.egtöbb nikotint a szivar csutkája és a cigaretta vége tartalmazza. Megállapította Müller professzor, hogy annál több nikotin jut a szervezetbe, minél gyorsabban szív az ember. Az ideges, siető, gyoirsan szivarozó és cigarettázó sokkal könnyebben kap nikotinmérgezést, mint az, aki lassan, megfontoltan él és ennek megfelelően lassan is cigarettázik. Igy most már megértjük azt, miért volt azelőtt kevesebb a nikotinmérgezések száma, mint most Az emberek nem éltek olyan ideges életet... Paál Jób. LITTKE PEZSGŐ Románé (vörös pezsgő) Nagy üveg . . . P 6.— Kis „ . . . P 3.30 SZEGEDEN csak a KASSBAN Most legjobb az EPERBOLÉ Littke Románé pezsgőből Nagy bólé . . . P 10.1 pohárral . . . P 2.— (A Délmagyarország munkatársától.) Haris görög vállakozó, aki Magyarországon telepedett le és akinek a nevét a budapesti Haris-köz őrzi, alapítványt létesített, amelynek kamataiból évente több magyar tudós utazhat Görögországba a magyar-görög kapcsolatok ápolására. A Haris-alapítványból utazott ki nemrégiben két szegedi archeológus: dr. Buday Árpád és dr. Banner János, akik a közelmúlt napokban érkeztek viszsza tanulmányutjukról. Az uj Görögország sok mindenféle érdekességéről beszélgettünk Buday professzorral A szokásokból még a forradalomban sem engednek a görögök — Az uj Görögország — mondotta a professzor — abszolút európai formák között él. A klasszikus Görögország emlékét ma már csak a műemlékek őrzik, minden egyébben ez a szép ország teljesen modernizálódott és az utolsó két évtizedben nagy fejlődésen ment át. Persze vannak még olyan helyek, életmegnyilvánulások, szokások, amelyek a természet adottságához, vagy történelmi emlékekhez idomulnak és amelyeket ha a külföldi először lát, mint nagyon érdekes különlegességeket fog fel. Idegenben még soha nem éreztük annyira otthon magunkat, mint Görögországban. — A görög szokásokra a legjellemzőbb a legutóbbi forradalom lefolyása. Athénben elég meleg van ós ezért déli 1 órakor az egyébként rendkívül forgalmas uccákon minden élet megszűnik. Egy órakor az emberek hazamennek és 4 óráig ki sem mozdulnak lakásaikból. 4 óra után újból kezdődik az élet. Ehez a szokáshoz alkalmazkodott a forradalom is. Déli 1 óráig kattogtak a gépfegyverek az uccán, tankok és páncélautók dübörögtek az aszfalton, 1 órakor azonban megszűnt a Duskaropogás... Építkezési láz — A szállodai szobákat sohasem zárják be — folytatta a professzor — és nem találkoztam senkivel, aki arról panaszkodott volna, hogy valamije hiányzana. A rómaiak ismert közmondása, a „graoea fides, nulla fides" ma már nemcsak a mesék országába tartozik és nemcsak sértés, hanem igazságtalanság is. — Valóságos építkezési láz lett úrrá az országon. Hatalmas méretű köz- és magánépitkezések folynak. Szaloniki amerikai tempóban fejlődik, százszámra épitik a többemeletes márványpalotákat. Korinthost a nagy földrengés után teljesen újból épitik, szinte majdnem minden házat vasbetonból. Ennek csak a szállodákban érezni a hátrányát, ha egy ajtót erősebben becsuknak, reng az egész ház. Krétában is óriási a fejlődés. Husz évvel ezelőtt tizkilométer hosszúságú ut sem volt a szigeten, ma az egész szigetet pompásabbnálpompásabb autóutak hálózzák be. Általában véve, az autó viszi a közlekedésben a vezetőszerepet. Rengeteg az autó és az autóbusz. Athénben 30 ezer autó szaladgál, (300 ezer lakosú város!) — A megnővekedett személyforgalmat a vasút nem képes ellátni, nem is nagyon igyekszik. A tömegszál litásokra az összes alapépítményeket fel kellene cserélni, ehelyett inkább átengedik a teret az autónak, amely azután a kiinduló pontokra szállítja a turisták tízezreit. A görög vasutak ezenkívül meg van az a jellegzetes sajátossága, hogy csak nappal közlekedik. Kivétel a szaloniki-athéni vonal, amelyen két nemzetközi vonat éjjel is jár, viszont a két legszebb, Svájccal is vetekedő gyönyörű tájon koromsötét éjszakában halad át. — Görögország az idegenforgalom érdekében nagy áldozatokat hoz, de ezenkívül az idegenforgalom alfája: a jó és kényelmes szálloda rendkívül olcsó. Rengeteg a muzeum, ax emiéikeket gondosan ápolják. Jönnek is amerikaiak és az angolok, akik egész hajókat bérelnek ki és ugy hajózzák körül az országot. Az amerikaiak özönlése érthető; napi 3 dollárért Athénben a legpazarabb luxusszállóban lakhat és étkezhet. De már 2 dollárért is kapható luxus ellátás. — A gazdasági válságot itt sem lehet letagadni. A krizis azonban főleg a kikötők forgalmán látszik meg Pyreus. Patras, Volo, Szaloniki forgalma lényegesen megcsappant. A görög kisdiák és a szegedi Bástya — Amikor elhagytuk Jugoszláviát, Banner kollégám megjegyezte, kiváncsi, hogy hol fog először magyar szót hallani. Már néhány óra múlva beteljesedett ez a kivánság. Szalonikiban egy vendéglőbe tértünk be vacsorázni. Az egyik asztalnál hat magyar ült és — vitatkozott. A szalonikii magyar kolónia tagjai voltak. Nagyon jó érzést keltett bennünk az is, amikor a magyar követségen — amely nagy előzékenységgel állt rendelkezésünkre — az ajtónyitogató is magyar szóval fogadott. — Rendkívül érdekesek a sportkaposolatok. A görögök maguk is kiváló sportemberek, de nagy becsülete van lennt a magyar futballnak. A stadionnak a trénere egy Simicsek nevű magyar, ő a legnépszerűbb ember Athénben. Beszélgettem egy 12 éves kis görög diákkal. Nagy meglepetésemre meg tudta mondani, hogy Magyarország fővárosa Budapest. De még jobban elálmélkodtam, amikor rögtön utána hozzátette, hogy tudja Magyarország második városát is, az i>cdig Szeged és — ott játszik a Bástya 1... — Van Athénben egy magyar vendéglő: egy volt huszárszázados a tulajdonosa. Itt láttam egy plakátot a Balatonról, amely egyáltalában nem szolgálja az idegenforgalmi propagandát. Tartalmilag semmitmondó, művészileg üresebb, technikai kivitelben felületesebb már nem is lehetne. Szerencsére a hellén-magyar kereskedelmi kamara jó plakátokat is terjeszt. Nagy örömömre az irodáikban szép szegedi fényképeket is felfedeztem. A kamara most azon dolgozik, hogy görög-magyar cserevonatot üssön nyélbe. MVür elért annyit, hogy Görögországban bármely határállomástól bármelyik másik határállomásig 6 napon keresztül utazhat, lakhat és étkezhet a magyar kiránduló ötven pengőért! Most folynak a tárgyalások a iugoszüáv vasúttal és a Mév.-val. Krétában angolok restaurálják Minős király palotáját — Az ásatások nagy erővel folynak Görögországban, de ma már jóformán csak a dollár és a font az, amelyik birja a költségeket, igy a németek, osztrákok, olaszok már alig ásatnak, annál erőteljesebben az angolok és amerikaiak. Athénben, Krétában, Korinthosban folyik a munka, gyönyörű modern muzeumok épülnek a feltárt kincsek elhelyezésére. Krétában óriási munkába fogtak az angolok: restaurálják Minős király palotáját. Elképzelhető milyen rengeteg pénzbe kerül. De az amerikaiak és angolok előtt semmiféle pénzügyi akadály nincs, szívesen áldoznak, pedig a kincseket nem is vihetik el az ország területéről, csak a „haszonélvezet" az övék. A gazdagodás és jólét letagadhatatlan jeleivel találkoztunk az uj Görögországban, — fejezte be Buday professzor. Rém padlókból uiat készit kizárólagos ios-crnl a MINTAS PADOZATKÉSZITÖ VALLALAT Iroda: Károlyi nooa 4. — Olcsó áron alald ja át régi szoba nadlölt, miáltal a lakás tM<Sk» smalkadilr. Hívásra mintalapokkal házhoz megyttnk. H8