Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-11 / 131. szám

1585 fonta !T! DELMAG7ARORSZÁG a MK Játék - és sportnál nivea CREME * OLAJ előzetes használata mellett egészséges, üde, napbarní­tott lesz a bőrünk még borús idő esetén is. A Ni vea­Creme és Olaj meggátolja a bőr fájdalmas felégését és elősegíti a lebarnulást. Pótolhatatlan és utánozha­tatlan, mert as egész világon ez a kettő az egye­düli bőrápold szer, amely a bőrre oly kiválő hatása Euceritet tartalmazza. NIVEA.OlAJi P. 1.-, P. 1.70 ét P. 3.50 NIVEA. CREME dobozban: P. —.50, P. 1.-. P. 120 tabuiban i P. L—, P. 1.60 Szegedi egyetemi tanárok az uj Görögországról Tanulmányut a modern Hellászban A „szivarozó masina* megállapításai B&ooyos, hogy Korunk — a régiele etótt Is­meretlen — nyavalyáinak sorában első helyet foglal «1 * nikotmomérgezés. As emberek töb­bet szívnak, mint szívtak a békevilág polgárai és ma bizony tragikusan végződő nikotinmér­gezések sem tartoznak a ritkaságok közé. A ni­kotin okozta betegségeknek is -vannak már specialistái és klinikákon erre a célra alkotott gépeken próbálják ki a nikotin hatását Erről a Kérdésről beszélgettem el dr. F r i e d Sándor pozsonyi tiszti orvossal, aki fürdőorvosa Tren­csénteplicnek és a problémával behatóan fog­lalkozik. — A „Koralle" cimü német újság legutolsó számában számol be dr. Müller Frigyes a mün­cheni klinika tudós tanára azokról a szenzá­ciós kísérletekről, amelyeket maga szerkesz­tette masináján végzett. Müller professzor egy olyan gépet szerkesztett, amelynek csövén kü­lönböző fajtájú szivarokat és cigarettákat „szív" el és a szívókészülékkel a gép belsejébe jutott nikotint aztán tudományos módszerével feldolgozza és állapítja meg az eredményeket. — Müller tanár mindenekelőtt megállapítja azt, hogy a cigaretta, vagy szivar doháínyanya­gának szinc teljesen közömbös a nikotin meny­nyiségét illetőleg. Épen igy téves az a felfo­gás, amely azt mondja, hogy a szivart takaró dohánylevél erősen harna, szinte feketébe haj­ló árnyalata esetleg erős nikotintartalomra kö­vetkeztethet. Bizonyos az, ho^y a szivarozás által mindig több nikotin jut a szervezetbe, mint a cigarettázás révén. Ához nem fér két­ség, hogy a szivar, vagy cigaretta aromája a nikotintartalomtól függ, hiszen egy 0.1 száza­lékos nikotintartalomra lecsökkentett cigaretta már élvezhetetlen. — A dohányzás által nem jut a dohány min­den nikotintartalma az emberi szervezetbe, mert ha ez igy lenne, akkor bizony kevesen dohányozhatnának. Müller tanár bebizonyította, hogy egy erős szivar teljes nikotintartalma elegendő ahoz, hogy kioltsa egy ember életéi, azonban ennek a mennyiségnek csak egy kis töredéke kerül a szervezetbe. — A dohánylevelek nikotintartalmának csak kis része megy át a füstbe, nagy része, a tűzben elég. Müller tanár apparátusával telje­sen az emberi szervezetet kopirozta le és meg­állapította, hogy szivarnál 30 százalék, cigaret­tánál pedig 20 százalék nikoMn kerül abba a „füstoszlopba". amely a szájba és onnan az emberi szervezetbe jut. Az első „slukkok" úgy­szólván teljesen nikotinmentesek és a nikotin mennyisége minden szívással hatványosan nő. l.egtöbb nikotint a szivar csutkája és a ciga­retta vége tartalmazza. Megállapította Müller professzor, hogy annál több nikotin jut a szervezetbe, minél gyorsabban szív az ember. Az ideges, siető, gyoirsan szivarozó és cigaret­tázó sokkal könnyebben kap nikotinmérgezést, mint az, aki lassan, megfontoltan él és ennek megfelelően lassan is cigarettázik. Igy most már megértjük azt, miért volt azelőtt kevesebb a nikotinmérgezések száma, mint most Az em­berek nem éltek olyan ideges életet... Paál Jób. LITTKE PEZSGŐ Románé (vörös pezsgő) Nagy üveg . . . P 6.— Kis „ . . . P 3.30 SZEGEDEN csak a KASSBAN Most legjobb az EPERBOLÉ Littke Románé pezsgőből Nagy bólé . . . P 10.­1 pohárral . . . P 2.— (A Délmagyarország munkatársától.) Haris görög vállakozó, aki Magyarországon telepedett le és akinek a nevét a budapesti Haris-köz őrzi, alapítványt létesített, amelynek kamataiból évente több magyar tudós utazhat Görögországba a ma­gyar-görög kapcsolatok ápolására. A Haris-ala­pítványból utazott ki nemrégiben két szegedi ar­cheológus: dr. Buday Árpád és dr. Banner János, akik a közelmúlt napokban érkeztek visz­sza tanulmányutjukról. Az uj Görögország sok mindenféle érdekessé­géről beszélgettünk Buday professzorral A szokásokból még a forradalomban sem engednek a görögök — Az uj Görögország — mondotta a professzor — abszolút európai formák között él. A klasszi­kus Görögország emlékét ma már csak a műemlé­kek őrzik, minden egyébben ez a szép ország tel­jesen modernizálódott és az utolsó két évtized­ben nagy fejlődésen ment át. Persze vannak még olyan helyek, életmegnyilvánulások, szokások, amelyek a természet adottságához, vagy történel­mi emlékekhez idomulnak és amelyeket ha a kül­földi először lát, mint nagyon érdekes különleges­ségeket fog fel. Idegenben még soha nem éreztük annyira otthon magunkat, mint Görögországban. — A görög szokásokra a legjellemzőbb a leg­utóbbi forradalom lefolyása. Athénben elég meleg van ós ezért déli 1 órakor az egyébként rendkívül forgalmas uccákon minden élet megszűnik. Egy órakor az emberek hazamennek és 4 óráig ki sem mozdulnak lakásaikból. 4 óra után újból kezdő­dik az élet. Ehez a szokáshoz alkalmazkodott a forradalom is. Déli 1 óráig kattogtak a gépfegyve­rek az uccán, tankok és páncélautók dübörögtek az aszfalton, 1 órakor azonban megszűnt a Duska­ropogás... Építkezési láz — A szállodai szobákat sohasem zárják be — folytatta a professzor — és nem találkoztam sen­kivel, aki arról panaszkodott volna, hogy vala­mije hiányzana. A rómaiak ismert közmondása, a „graoea fides, nulla fides" ma már nemcsak a me­sék országába tartozik és nemcsak sértés, hanem igazságtalanság is. — Valóságos építkezési láz lett úrrá az orszá­gon. Hatalmas méretű köz- és magánépitkezések folynak. Szaloniki amerikai tempóban fejlődik, százszámra épitik a többemeletes márványpalo­tákat. Korinthost a nagy földrengés után teljesen újból épitik, szinte majdnem minden házat vas­betonból. Ennek csak a szállodákban érezni a hát­rányát, ha egy ajtót erősebben becsuknak, reng az egész ház. Krétában is óriási a fejlődés. Husz évvel ezelőtt tizkilométer hosszúságú ut sem volt a szigeten, ma az egész szigetet pompásabbnál­pompásabb autóutak hálózzák be. Általában véve, az autó viszi a közlekedésben a vezetőszerepet. Rengeteg az autó és az autóbusz. Athénben 30 ezer autó szaladgál, (300 ezer lakosú város!) — A megnővekedett személyforgalmat a vasút nem képes ellátni, nem is nagyon igyekszik. A tö­megszál litásokra az összes alapépítményeket fel kel­lene cserélni, ehelyett inkább átengedik a teret az autónak, amely azután a kiinduló pontokra szál­lítja a turisták tízezreit. A görög vasutak ezen­kívül meg van az a jellegzetes sajátossága, hogy csak nappal közlekedik. Kivétel a szaloniki-athéni vonal, amelyen két nemzetközi vonat éjjel is jár, viszont a két legszebb, Svájccal is vetekedő gyö­nyörű tájon koromsötét éjszakában halad át. — Görögország az idegenforgalom érdekében nagy áldozatokat hoz, de ezenkívül az idegenfor­galom alfája: a jó és kényelmes szálloda rendkí­vül olcsó. Rengeteg a muzeum, ax emiéikeket gon­dosan ápolják. Jönnek is amerikaiak és az an­golok, akik egész hajókat bérelnek ki és ugy ha­józzák körül az országot. Az amerikaiak özönlése érthető; napi 3 dollárért Athénben a legpazarabb luxusszállóban lakhat és étkezhet. De már 2 dol­lárért is kapható luxus ellátás. — A gazdasági válságot itt sem lehet letagadni. A krizis azonban főleg a kikötők forgalmán lát­szik meg Pyreus. Patras, Volo, Szaloniki forgal­ma lényegesen megcsappant. A görög kisdiák és a szegedi Bástya — Amikor elhagytuk Jugoszláviát, Banner kol­légám megjegyezte, kiváncsi, hogy hol fog először magyar szót hallani. Már néhány óra múlva be­teljesedett ez a kivánság. Szalonikiban egy ven­déglőbe tértünk be vacsorázni. Az egyik asztalnál hat magyar ült és — vitatkozott. A szalonikii ma­gyar kolónia tagjai voltak. Nagyon jó érzést kel­tett bennünk az is, amikor a magyar követségen — amely nagy előzékenységgel állt rendelkezé­sünkre — az ajtónyitogató is magyar szóval fo­gadott. — Rendkívül érdekesek a sportkaposolatok. A görögök maguk is kiváló sportemberek, de nagy becsülete van lennt a magyar futballnak. A sta­dionnak a trénere egy Simicsek nevű magyar, ő a legnépszerűbb ember Athénben. Beszélgettem egy 12 éves kis görög diákkal. Nagy meglepeté­semre meg tudta mondani, hogy Magyarország fő­városa Budapest. De még jobban elálmélkodtam, amikor rögtön utána hozzátette, hogy tudja Ma­gyarország második városát is, az i>cdig Szeged és — ott játszik a Bástya 1... — Van Athénben egy magyar vendéglő: egy volt huszárszázados a tulajdonosa. Itt láttam egy plakátot a Balatonról, amely egyáltalában nem szolgálja az idegenforgalmi propagandát. Tartal­milag semmitmondó, művészileg üresebb, techni­kai kivitelben felületesebb már nem is lehetne. Szerencsére a hellén-magyar kereskedelmi kamara jó plakátokat is terjeszt. Nagy örömömre az iro­dáikban szép szegedi fényképeket is felfedeztem. A kamara most azon dolgozik, hogy görög-magyar cserevonatot üssön nyélbe. MVür elért annyit, hogy Görögországban bármely határállomástól bárme­lyik másik határállomásig 6 napon keresztül utaz­hat, lakhat és étkezhet a magyar kiránduló ötven pengőért! Most folynak a tárgyalások a iugoszüáv vasúttal és a Mév.-val. Krétában angolok restaurálják Minős király palotáját — Az ásatások nagy erővel folynak Görögor­szágban, de ma már jóformán csak a dollár és a font az, amelyik birja a költségeket, igy a néme­tek, osztrákok, olaszok már alig ásatnak, annál erőteljesebben az angolok és amerikaiak. Athén­ben, Krétában, Korinthosban folyik a munka, gyö­nyörű modern muzeumok épülnek a feltárt kin­csek elhelyezésére. Krétában óriási munkába fog­tak az angolok: restaurálják Minős király palotá­ját. Elképzelhető milyen rengeteg pénzbe kerül. De az amerikaiak és angolok előtt semmiféle pénz­ügyi akadály nincs, szívesen áldoznak, pedig a kincseket nem is vihetik el az ország területéről, csak a „haszonélvezet" az övék. A gazdagodás és jólét letagadhatatlan jeleivel találkoztunk az uj Görögországban, — fejezte be Buday professzor. Rém padlókból uiat készit kizárólagos ios-crnl a MINTAS PADOZATKÉSZITÖ VALLALAT Iroda: Károlyi nooa 4. — Olcsó áron alald ja át régi szo­ba nadlölt, miáltal a lakás tM<Sk» smalkadilr. Hívásra mintalapokkal házhoz megyttnk. H8

Next

/
Oldalképek
Tartalom