Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-11 / 131. szám

Í933 junius IT: D£LMAG7AROßSZÄG 3 A bolettarendelet Budapest, junius 10. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a bolettarendeletet. A rendelet szerint a buza, rozs és kétszeres tulajdonjogának átruházása az uj gazdasági évben is gabonajegy kötelezettség alá esik. 1933 junius 1 -tői kezdődően a gabona jegy ára 3 pengő. Ez a 3 pengő a szelvény értéke, amel" egész összegében a termelő gazdát illeti meg. A lisztforqalmi adóváltság 1933 julius 1. napjától számított 1 év tartamára az őrlésre kerülő buza és kétszeres minden métermázsája után b pengő 50 fillér, a rozs minden métermázsája után pedig 3 pengő. A vámőrlésre kerülő buza, a rozs és a kétszeres ezután is mentes a lisztforgalmi adóváltság alól. A termelő gazdának biztosított métermázsánkinti 3 pengő feláron kivül a rendelet a mezőgazdasagnak az uj gazdasági évre még a következőket biztosítja: A földadót az alapból fizettetik meg az olyan földbirtokos helyett, akinek egy község területén lévő összes földbirtokának Kataszteri tiszta jövedelme a 116 pengőt meg nem haladja, valamint a szőlőbirtokosok helyett a kataszteri tiszta jövedelem összegére tekintet nélkül. Hasonlókép enyhíti a mezőgazdák közmunka szolgáltatási kötelezettségét is akként, hogy az, akinek csupán 2 igavonó állata van, 2 helyett csak 1 igás napszámot köteles leróni. A csupán 1 szobát és 1 konyhát magában foglaló ház birtokosa csak évi 1 napszámot köteles szolgáltatni. A termények és termékek előnyösebb értékesítése érdekében a vasúti szállítási viteldijtételek mérsékeltetnek. Ausztriában betiltották a „Völkischer Beobachter"-! (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A nemzeti szocialista „Völkischer Beobachter" Ausztria számára készült úgynevezett délnémet kiadását az osztrák kormány Ausztria területén egy esztendőre betiltotta. A minisztertanács rendkívül megszigorította a lapbetiltásról szóló rendeletet, főleg a kolportázsjog megvonását illetőleg tett radikális intézkedéseket. Modern POUDERDOBOZOK, learujabb •, •, DIVATGYONGYOK eddig nem létezett olcsó árakon kaphatók DFIfU ékszerésznél. nkllll KELEMEN UCCA 11. — Hála Istennek, hogy kend megérte ezt a nagy termést is, — simogattam meg a vállát. — Mert csak kendnek van itt haszna az aranybogyóból, nem nekem. Nekem csak a gondom lesz vele több, araikor majd üveg alatt mutogatom a népeknek. Minél mélyebbre kerültünk, annál virgoncabb lett Mátyás. Kifényesedett tekintetét le nem vette embereimnek a szőlő gyökerek közt matató kezéről és megreszkető szájával egyre szaporábban szedte a lélekzetet — Az arany mérge, — gondoltam magamban. A kapzsiság reszketteti, hogy ugyan kilesz-e a száz darab. A kilencvenkilencediket irtam be, valami madárfejet formázó aranydiszt és incselkedve fordultam hozzá: — No bátya, ha az őtszázadik pengőt is megtaláljuk kendnek, akkor megisszuk áldomásnak az idei termést. Abban a percben reccsent a tőke a János ásója alatt. Egyetlen halottja a kincsásásnak. Mátyás fölugrott, kikapta a pipát a szájából és elorditotta magát a szivenszurt fájdalmával: — Hé, Imre, ide gyertök! Tudtam, hogy ez lösz belüle! Bántik a szőlőt... Az urak... a szőlőmet... akit anyátokkal... ültettünk... A végét már csak nyöszörögte. Hideg vizzel locsoltuk fel és ugy támogattuk be Imrével az ereszet alá. Akkorra az eső is szemerkélni kezdett. Lehet, hogy Roza lelke szálldosott ott és siratta a tökét, akit együtt ültettek az urával és most megöltek a városi urak. Mon arc&istálc botrányos liiníeíése Parisban Páris, junius 10. A „királyrikkancsok" szombaton délután betörtek az európai vámszövetség francia osztályának értekezletére, ahol nagy lármát csaptak, majd bűzbombákat hajítottak. Székeket és egyéb tárgyakat dobáltak az elnöki emelvényre, egy tintatartó állán találta Troequer szenátort, akinek könnyebb sérüléseit a szomszédos kórházban kötözték be. A botrányokozókat rendőrök távolították el. A „királyrikkancsok" azért viseltetnek ellenséges indulattal az egyesület iránt, mert az egyesület főtitkára nemrégiben egy nyilatkozatban az európai állampolgárság fogalmát fölébe helyezte a nemzeti állampolgárság fogalmának. Nagy izgalom Görögországban a Venizelosz elleni merénylet után Szigorú íelefoncenzuról léptettek éleibe (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Ugy látszik, hogy a belpolitikai helyzet Görögországban válságosra fordult. Szombaton reggel óta szigorú cenzúra ellenőrzi a külföldi telefonbeszélgetéseket. A Szaloniki—Belgrád közötti telefonvonalon, Görögország egyetlen nemzetközi vonalán csakis üzleti beszélgetést lehet folytatni és ha valaki politikáról kezd beszélni, a cenzúra azonnal megszakítja a vonalat. Szombat délelőtt csak annyit lehetett megtudni, hogy az egész országban tetőfokra emelkedett az izgalom és hogy a Venizelosz elleni merénylet következményei könnyen forradalomra vezethetnek. Sok jel arra mutat, hogy a kormány már nem ura a helyzetnek. A merénylőkről áz is kiderült, hogy nemcsak rendőri, de katonai támogatást is kaptak és hogy a merényletnél használt fegyverek az egyik katonai raktárból valók. A sszegedi egyelem sorsa Tárgyalások Szíranyavszky Sándornál és a kultuszminiszternél (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetemért való harc, ugylátszik, végzete marad Szegednek. Logikusan hihette mindenki, hogy akkor, amikor ez a város gróf K1 e b e 1 sb e r g Kuno egyetemépitési koncepcióját erejét messze meghaladó áldozattal segítette megvalósítani, végleg elvetette a szegedi egyetemért való agitáció gondját. Az események, a meghozott hatalmas áldozatok és a megkötött szerződések ellenére, sajnos, rácáfoltak erre a hitre. Szegednek újból harcolnia kell az egyetemért, de most már a saját egyeteméért, amelyet az államháztartás évek óta tartó szanálásának a cimén le akarnak építeni, mégpedig értesülésünk szerint — olyan módon, hogy a jogi fakultást meg akarják szüntetni. •Ugyanakkor azonban megszüntetnék Pécsett a bölcsészeti fakultást és ott állítanák fel a jogi fakultást. Az egyetemért való szegedi harcnak egyetlen egy etapjában sem dicsekedhetett Szeged magas pártfogóval. Ennek lehet tulajdonítani, hogy akkor, amikor arról döntött gróf Tisza István miniszterelnöksége idején a kormány, hogy hol állítja fel a harmadik és a negyedik egyetemet, Szeged súlyos mellőzésben részesült és a versenyből Debrecen és Pozsony kerültek ki győztesen. Most, hogy a város mérhetetlen áldozatkészségével felállított szegedi egyetem csonkittatlanságáért kell küzdeni, megint pártfogók nélkül áll Szeged s pártfogók tekintetében újból a rivális városok vannak szerencsésebb helyzetben. Évtizedek keserves tapasztalatai megtaníthattak bennünket arra, hogy ilyen szituációban minél kevesebb bizalommal és minél nagyobb és elszántabb agilitással igyekezzünk a nemzeti és alföldi gondolat szolgálatában és védelmében is megvédeni a város érdekeit. Ez az elgondolás vezetett bennünket, amikor felvetettük azt az ötletet, hogy a nemzeti egység pártjának pártpolitikai szemnontokat teljesen figyelmen kívül hagyva, a várospolitikai szempontokat előtérbe kellene helyezni, amint megtenné azt az ellenzék is, akár a liberális párt, akár a szociáldemokrata párt, ha Szeged nagyfontosságú ügyéről, egész jelenéről, jövőjéről és boldogulásáról lenne szó. Ugy látszik, meghallgatásra talált ez az elgondolás. A Nemzeti Egység Pártjának szegedi megalakuló gyűlésen, amely csütörtökön, 15-én lesz, domináló szerepet fog játszani az egyetem kérdése, ' „ dr. Széchenyi István pedig, aki a Nem-< zeti Egység Pártja szegedi kerületének a főtitkára, kihallgatást kért a párt országos elnökénél, Sztranyavszky Sándornál és a pártelnök utján H ó m a n Bálint kultuszminisztere Belvárosi vasárnaptól •MOZI Brigitte Helm Atlantisz királynője <t7éf*hpnvi Rena,e Müller és Hanse Niese vasárnap utoljára Vihar egy pohár vizben (WAU WAUI Hétffln Szünet Né a szezon zze meg filrdőcikkuldonságait Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnét, Széchenyi tér IS. u.