Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-10 / 130. szám

4 DÉIMAC.yARORSZÁG TQ33 iunius TO. Beleugrott a kútba, másnap meghalt (A Dclmagyarorszáq munkatársától.) Külö­nös körülmények között halt meg csütörtökön rgy vásárhelyi asszony, Kádár Sándorné. Ká­dárné súlyosan megbetegedett, elmezavar tü­netei mutatkoztak rajta. Nyugtalanságában sokszor cél nélkül elkóborolt hazulról. Szerdán is eltűnt és hosszabb ideig nem tért vissza la­kására. Férje keresésére indult és végül r sarkalyj szőlők között, egy elhagyatott kut fe nekén rátalált feleségére. Az asszony beleug­rott a kútba, ahol csak igen kevés víz volt, ugy, hogy baja nem eshetett. Sikerült kimenteni. Férje ezután hazavitte, de az asszony másnap i egeire meghalt. A szegedi ügyészség a rendőrség jelentésére elrendelte az asszony holttestének felboncolá­sáL Az orvosok megállapították, hogy a kutha­ugrás, illetve a menté« izgalmai ölték meg. Egv pár harirnya a retikülben (A Délmagyarország munkatársától.) Pén­teken délelőtt az egyik belvárosi üzletben szo­katlan jelenet játszódott le. Jól öltözött hölgy válogatott a harisnyájf között. Selyemharisnyát tétetett maga elé, majd anélkül, hogy vásárolt volna, visszatétette az árut és kombiuéket kért. A kiszolgáló segédnek ugy rémlett, hogy egy pár harisnyával kevesebb van, de nem mert szólni, mert attól tartott, hogy ő tévedett. A hölgy elé tette a kombinékat, de most már figyelt. A hölgy egy darabig válogatott, nézge­lődött, majd amikor ugy látta, hogy a segéd egy pillanatra elfordul, gyors mozdulattal be­gyűrt egy kombinét hatalmas retiküljél* és ez­zel kifelé igyekezett. — Nagyságos asszonyom, szabadna egy pil­lanatra — szólt utána a segéd. Szíveskedjék megmutatni a retiküljétl Á hölgy kiabálni kezdett — Micsoda dolog, hogy molesztálják az em­bert! Csak nem akarja mondani, hogy elloptam valamitl A kiabálásra előkerült a főnők, akinek a se­géd néhány szóval megmagyarázta a dolgot. — Nagyságos asszonyom, lehet, hogy a se­S éd téved". Én is azt hiszem. De az ön érdeké­en is sokkal jobb, ha megmutatja a retikült... A hölgy ujbó' kiabálni kezdett, végül is ki­nyitotta a retiküljét, ahol megtalálták a ha­risnyát és a kombinét. — Véletlenül kerülhetett a retikülömbe — mondta most már csendesebben a hölgy —, én nem tudtam róla.., Paulusz Jenő kezlyU, IU*0, *«rvh«M é» hMUBlö nakUzlete KELEMEN UCCA 7. SZAM Klauzál-téri villamosmegálló mellett « r LY EREDETI ERDEI LY FLEKKEN SÜT ÉS faszén parázson, roston és nyárs a vendég szemeláttára KIS-KHSSBI 1 drb bélszín . . . P — 1 „ sertésborda . . P — 1 „ rostélyos ...Pl 1 „ egész csirke nyárson sütve . P 2 További árak az étlai on a IN •80 •80 •20 !-20 >on. IS y ári Késszülődi (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­írta a Délmagyarorszag. hogy a város népjó­léti ügyosztáíyn engedelyt kapott a polgár­mestertől használt ruhák és cipők gyűjtésére, valamint szeptember első vasárnapján népün­nepély rendezésére. A ruhafélék gyűjtését hétfőn megkezdik. A népjóléti kerületek ve­zetői járják végig a várost, meglátogatnak minden lakást es minden üzletet és ugy gyűj­tik össze az adományokat. A használt rul lafe­lék kijavítására külön műhelyt rendez be a népjóléti ügyosztály, munkanélküli iparosokat alkalmaz és fizetésüket a népünnepély jöve­delméből utalja majd ki. A téli inségakcíó előkészítésének gyors meg­kezdésére azért van szükség, mert a népjóléti alap kimerült, sőt tekintélyes összeggel tarto­zik a város pénztárának. A kivetett 290.748.29 pengő inségadóból mindössze 155.717.77 pengő is a léli ínségre fotyt be. Ezenkívül kapott az inségaiap 80.000 pengő államsegélyt, tehát mindössze 235.727.77 pengője volt, ezzel szemben elköltött január­tól júniusig 333.543.79 pengőt segélyekre, mun­kadíjakra, a népkonyhák és a szeretetházak fenntartására. A 97.826.02 pengő különbözetet a városi főpénztár előlegezte. A népjóléti ügyosztály az uj inségszezont sú­lyos anyagi teherrel és vajmi kevés fedezettel kezdi meg a.- őszön. A költségvetésben mind­össze annyi pénze van, amennyiből nagyne­hezen talán fenntarthatja az év végéig a nép­konyhákat, ha ugyan a közel másfélszázezer pengős inségadóhátralékból befolyik addig számottevő ősszeg. A ruhagyűjtéssel az a cél­ja, hogy a teliesen lerongyolódott Ínségeseket meleg ruhafélével és cipővel segíthesse, h? be­állnalt a hideg idők. ^ g, Szenzácós cloövásár' iífiD # A cipőáruházban. Kárász ucca 8. tz. H^ Jp iffl—Saját gyár Po gár ueea 24. — Divatboeskorok 4.80, fehéroipC 9 »1. • Ú r IÉ s i választékban, renif^'vHI olcsá q t « r I Arakon. A szőregi és deszki gazdák hozzátárultak az ármentesitőtársulat munkálataihoz (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­geden székelő Felsőtorontáli Armentesitő Tár­sulat által még ebben az évben végrehajtani kivánt csatornaszélesitési munkálatok, amelyek a szőregi tó környékén mintegy ezer hold víz­telenítését célozzak, a megvalósulás felé kö­zelednek. A csatornaszélesitéshez szükséges földterületek egyesség utján való megszerzésé­re folytatott szegedi tárgyalások után~ ame­lyekről beszámolt a Délmagyarország —, most a szőregi és deszki földtulajdonosokkal tartot­ták meg Deszk községházánál a tárgyalásokat. A két községből megjelent érdekeltek vala­mennyien beleegyeztek a szükséges terület igénybevételéhez s ahoz, hogy az igénybevett területek tulajdonosait a társulat bizottsági ármegállapítás szerint kártalanítsa. A bizott­ság a vármegyei gazdasági felügyelőből, Deszk község elöljáróságának két tagjából éá az ár­mentesitőtársulat két delegáltjából fog állani. Fél kiló kenyérrel, 20 fillérrel — világkörüli útra indult az öreg néotötkelŐ f (A Délmagyarország munkatársától.) Hor­váth Gyula 56 éves szegedi napszámos pénte­ken reggel félkiló kenyérrel a tarisznyájában és 20 fillérrel a zsebében világkörüli útra in­dult. Elindulását nem előzte meg se*«mi fel­fordulás: nem volt filmezés, riporter-roham, nyilatkozat-áradat, csak egyszerűen kifordult a városból és megindult torony után. Ezúttal másodszor ment világot látni. Először többed­magával, vonaton, virágos sapkával, fegyve­resen, most rongyosan, lengő szakállal és nem kevésbé elszánt tekintettel. Két gyermeket és feleséget hagvott itthon és azt az ígéretet, hogy mihelyst teheti, — pénzt küld ... Mert utjának eqyedüli és kizárólagos célja: pénzszerzés. Kevés hittel, de nagy elszántság­ai indult el az útnak. Biciklin akart menni, e ha már biciklire valót tudott volna szerez­ni, akkor inkább itthon maradt volna, — leg­alább még egy darabig ... ötvenhét esztendős korára ismét kezébe kel­lett vennie a vándorbotot. — Nem tudom, hogy meddig birom az utat — mondja —, lehet, hogy nem sokáig. De még­is megpróbálom, mert mégis jobb ez a vándor­lás, mint itthon ülni gyötrő bizonytalanság­ban és — várni. Négy esztendő óta várok és négy esztendő óta nem történik velem semmi. Inségmunka és népkonyha, sorbaállás a le­vesért, könyörgés 50 fillérért a népjólétiben és esténkint lefeküdni korgó gyomorral... És mindezt négy esztendeig csinálni, ez több, mint amennyit ki lehet bírni... Cipőjét nézeg ti. Toldozott-foltozott, szakadt jószág, mely jó, ha kitart — Kistelekig. S még­is elindult. — El kellett mennem, mert már nem bírtam tovább ezt az életet Annyit olvastam, hallot­tam világkörüli utasokról, hogy elhatároztam magam én i$. Az uton a jó emberek megszán­nak és enni adnak, itt-ott munka is akad ... Az otthonvalóknak pedig könnyebb a helyze­tük nélkülem, mert én öregségemmel, szomo­rúságommal csak terhükre voltam... Aztán így folytatja: — Amikor mint népfölkelő bevonultam, akkor is igy el voltam szánva mindenre. De legalább volt kenyér és volt zs mit enni az otthonvalóknak... Azt átlábaltam néhány sebesüléssel, ezt nem tudom, hogy meguszom-e... Kezét nyújtja az öreg népfölkelő, megiga­zítja a tarisznyáját és ütemes lépte'ckel ne­kiereszti magát a szürke országútnak... Paál Jób előadása Olaszországról (A Délmagyarország tudósítójától.) Paál Jób, akinek szines és érdekes cikkei a Délma­gyarország hasábjain mindenkor feltűnést kel­tenek, pénteken mint előadó mutatkozott be a szegedi közönségnek. Az Itália cimü riportfilm előtt tartott konferanszot és ebben a tízeszten­dős fasizmusról beszélt. Előadása érdekes ri­port volt azok számára is, akik ismerik Itáliát es azok számára is, akik sohasem voltak még Olaszországban. — Kereken tiz esztendő óta járom Itáliát, — mondotta —, szent meggyőződéssel vallom, hogy idegen nemzet fia soha nem tudja meg­érteni az olaszok lelkét és idegen nemzet gyer­mekének senki ezen a világon nem tud ja meg­magyarázni, hogy mi is a fasizmus lényege. Se a fasizmus rajongói, se ellenségei nem ismer­hetik meg soha a fasizmus szellemét. A fasiz­must lehet gyűlölni, lehet rajongani érte, vi­tatkozhatunk felette, tanulmányozhatjuk, Ír­hatunk róla köteteket, kutathatjuk titkait, ad­hatunk számot eseményeiről és mozgalmairól, jellemezhetjük vezetőit és közkatonáit, maga a fasizmus azonban örök titok marad nekünk. Itáliában születhetett csak meg a fasizmus, amely forradalom volt és meg is maradt for­radalomnak. De különbözik azoktól a forradal­maktól, amelyeket más országokban könyvelt el a história. Az előadásnak igen nagy sikere volt. Szombaton Paál Jób ismét konferanszot tart a Belvárosi Moziban az Itália előadásai előtt, ezúttal a riportról tart előadást-

Next

/
Oldalképek
Tartalom