Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-10 / 130. szám

3. D 11 MAriYARnRSMfi 1033 inni us Í0. A a ebé* káreseti ]«hatrtség«t agy «Ueoaalyozh»»j», ha tzIlKségietelneu beszerzésével littzvellenlU a lennelOhtta fordult Salai Ér«lenében cieleksalk lehat, ha OIPÍÍT Zsurkó János ^ * ™ ™ ^^ A KossHth L. s.-ul 6. sz. a. gyárüzemiben vasáról, ahalwnell»tt,hogy » legutoIaO lac>A|igiAl| H||A.| Arnn fedeshett «zHkaégletét. ABC bíazerdlval szerint «aazeSlIüott raktArrél vilopathat laSIallllDII Sydrl «HUI1 <«•. — Minden pírért nzavatoa.tg I kében, hanem a revízió szempontjából is szükséges ez. A kormány igyekezzék diplomáciai szervei utján meggyózni az illetékes natalmakat a magyar királykérdés megoldásának szükségességéről. Ha ezt nem tenné a kormány, azt kellene hinnie, hogy általa nem ismert belső okok akadályozzák-' A javaslatot nem fogadta el. Patacsl Dénes kérte az adósság kamatainak csökkentését és az ipari árak leszállítását. K á 11 a y Tibor: Az a gyürü, amelyet a kisantant eddig politikai tekintetben alkotott kőrőttünk, súlyosabbá vált azzal, hogy most gazdasági egyseget akar megvalósítani. Magyarország Ausztria és Németország jóindulatára van utalva a kereskedelmi forgalomban.Ezért helyezkedik arra az álláspontra, hogy a mai helyzetből a Habsburgok visszahosalala utján kellene megtalálni a kivezető utat. A javaslatot nem fogadta el, Kéthly Anna megdöbbenéssel látja, hogy ismét a királykérdéssel foglalkoznak. Ebben az ügyben csak a nép illetékes. Ha a nép dönt, a szociáldemokraták meghajolnak előtte, bár elvi álláspontjuk a népköztársaság. Csizmadia András kérte, sürgősen lépteskik életbe a vasúti díjszabás leszállítását, hogy az uj termést már az alacsonyabb dijjal lehessen szállítani. Dinnyés Lajos beszédében élesen támadta a Bethlen-rezsimet, amelynek munkája eredménytelen volt. J a n o s s y Gábor szerint rendet kell teremteni az adórendeletek között. Propper Sándor egyetért az előtte szólóval abban, hogy a királvkérdés nem időszerű. Bessenyey Zénó alelnök bejelentette ezután, hogy a soros jegyző tegnap nem figyelmeztette a napirendhez feliratkozott szónokokra. Ezért kéri a Házat, hogy minősítse tegnapi intézkedését jóhiszemű tévedésnek. Javasolta, hogy a Ház hétfőn délután tartson ülést és folytassa a felhatalmazási javaslat vitáját. Zsilinszky Endre a napirendhez szólva, megemlítette a négyhatalmi szerződést és a nemzet örömét fejezte ki afelett, hogy a szerződést sikerült aláíratni. Németországot okolja azért, hogv a szerződésből kimaradt mindaz, ami a revízióval kapcsolatos. Tiltakozott ezután az ellen, hogy a legitimizmus miatt eltorlaszolják az osztrák-magyar közeledés útjait. Az elnök többször figyelmeztette, hogv beszédidője lejárt, végül a szót megvonta tőle. Az ülés egynegyed 1 óra után ért véget. nem ideális megoldás, de más kivezető ut nem lehetséges. W o 1 f f Károly sajnálattal látja, hogy Magyarországon a városi lakosság megterhelésével kell a mezőgazdaságot megsegíteni. H o y o s Miksa gróf aggályosnak látja a rendeletet, de — elfogadja. P a 11 a v i c i n 1 György őrgróf kevesli a főldadómegtéritéa felső határát, A tarifakedvezménytől kevés eredményt vár a gazdák javára. R a s 8 a y Károly nem fogadja el a rendeletet annál az elvi álláspont jánál fogva, hogy a gabonajegv igazságtalan, mert egyes termelési ágakat mások rovására előnyben részesít. Chorin Ferenc elhibázottnak tartja, hogy az inari termelés különböző ágazatait megterhelik. K á 11 a v Miklós földmüvelésügyi miniszter válaszolt ezután. Azt hiszi, az egész magvar gazdasági életnek kötelessége a legnehezebb helyzetben levő termelési ág megsegítésével foglalkoznia. Számításai szerint 40 000.000 pengőre becsülhető az az összeg, amellyel a fogyasztók részére egy évi kenyérfogyasztás olcsóbb lesz. A földmüvelésügyi miniszter beszéde utárf F a b i n y i Tihamér kereskedelmi miniszter, maid I m r é d y Béla pénzügyminiszter szólalt fel, majd a bizottság a rendeletet elfogadta. 2—3 pencifivel csökken a vitelfiit Szeged és Budapest között A kereskedelmi miniszter be|elentése a vasúti tarifáról a 33-as bizottságban Budapest, junius 9. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a 88-as országos bizottság pénteki ülésén a vasúti tarifareformról a kővetkezőket jelentette be: — A fuvardíj tétele búzára és morzsolt tengerire 10 százalékkal, csöves tengerire és rozsra 17 százalékkal, sózott és szárított bőrre 5 százalékkal, nyers dohánylevélre 8 százalékkal, gyapjúra 10—22 százalékkal, takarmány növénymagra 6—10 százalékkal, húsra 8 százalékkal, kenderrostra 6—12 százalékkal, ugorkára és zöld paprikára 11 százalékkal, mézre darabáruként 30 százalékkal, cirokszakállra 10 százalékkal csőkkenne. Átlagban körülbelül 10 százalék fuvardijesökkenés lépne életbe ló, szarvasmarha, apró marha, továbbá mindazokra a sertésküldeményekre, amelyek ezldőszerint még nem élveznek díjmérséklést. Díjszabás-könnyítésben részesülnének egyes ipari áruk is, amelyeknek ára lényegesebben viszszaesett. — A személydijszabás tekintetében a következő kedvezményeket vette tervbe: a gyorsvonat menetdíj leszállítása a 100 kilométeren felüli távolságban a távolsághoz mérten fokozott mértékben történik, még pedig 101—170 kilométernél 4, 171—300 kilométernél 8 százalékkal, ezentúl pedig 10 százalékkal. így például Budapest—Szeged, vagy Budapest—Miskolc viszonylatban az I. osztályon 8.80, a II. osztályon 3.-r, a III. osztályon pedig 2.10 pengővel csökken a viteldíj. A Óra, ékszer A <W vásArlósnAl, (avltáinál W fordulfon bizalommal TAftB* óráshoz, Kölcaey ucca 7. | Vili Tört arany, ezDsf, régi pénz, xAlogleoy bev&'IAs. óra.ékszerfnviMsok gyorsan, ölesén, pontosan. Előnyös A. B. C. réaxleielad&a elölen nélktll. A Délmagyarország uj telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség és felelős szerkesztő 23-33. Érdekképviseleti rendszer helyett szigorító rendszabályok az ui választójogi tervezetben 1 (Budapesti tudósítónk' telefonjelentése.) A {

lolitikai életet néhány nap óta ismét oglalkoztatja a választójog kérdése. Olyan hírek terjedtek el, hogy a kormány elejti az érdekképviseleti rendszer tervét, viszont valószínűleg fel fogja emelni • választójogi korhatárt a jelenlegi 24 évről 26 és 28 évre. Hasonlóképpen megszigorító rendelkezéseket fog a reform állítólag életbeléptetni a passzív választójoggal kapcsolatban es a megszorítások között fog szerepelni többek kőzött „a nemzeti érzés megállapításának" kérdése. Horogkeresztellenes törvényjavaslat Prágában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése,) Prágából jelentik: A kormány pénteken feltünéstkeltő novellát terjesztett a parlament elé. A novella lényegesen megszigorítja az államvédelmi törvény rendelkezéseit, amely elsősorban a nemzeti szocialisták ellen irányul. Legfontosabb rendelkezése a kormány sajtójogi, különösen hipbetiltási jogának kiterjesztése. A jövőben bármely lap betiltható, ha valakit azért támad, mert nem tetszik neki az illető nemzetisége, faja, vallása. Ugyancsak betilthatjá) azí a lapot, amely gyalázza a nemzeti kisebb ége ket, beleértve a zsidókat is. Lapbetiltással büntetik továbbá a parlamenti intézmények gyalázását, valamint katonai jellegű alakulatokba való toborozást Jt 33-as bisoitság elfogadta a 3 pengős boleiíái \em &iviáK meg a munkásság Képviselőit az OTi-favaslat tárgyalására Budapest, junius 9. A 33-as bizottság pénteken délelőtt ülést tartott. Napirend előtt az OTI szanálási javaslat ügyében. Rassay Károly szólalt fel és indítványozta, hogy a rendelettervezet anyagát vegyék ki a 33-as bizottság tárgyalási hatáskörebői és terjessze a kormány a rendelettervezetet a Ház ele. Ha ehhez a kormány nem járulna hozzá, akkor azt indítványozza, hogy a rendelet tárgyalását halasszák ef a jövő hétre és tárgyalására hivják meg a munkások képviselőit, tekintettel arra, hogy a S3-as bizottságról szóló tőrvény értelmében a bizottságnak jogában áll a szakértők meghallr gatása. Keresztes-Físeher Ferenc belügyminiszter nem tette magáévá Rassay indítványát. A kérdés elintézése — mondotta —, sürgős és így nem lehet annyi időt szánni rá, mint amennyi a parlamenti tárgyaláshoz szükséges. A munkásság képviselőinek meghívását feleslegesnek tartja, mert a rendelet megállapításakor bő alkalmat nyújtott a munkásság képvi-, selőinek ahhoz, hogy véleményüket nyilvánítsák. A bizottság Rassay Károly indítványát nem fogadta el és megkezdte a rendelet tárgyalását. A miniszter a felszólalások után válaszolt az elhangzott megjegyzésekre, a bizottság a rendelettervezetet általánosságban elfogadta. A bizottság ezután a bolettarendeletet tárgyalta. K o ó s Zoltán ismertette a rendeletet, amelynek lényege az, hogy a kormány 75 millió pengős alapot létesít. A mezőgazdaság elsősorban a 8 pengős gabona jegy utján kapja a segítséget. I y á d y Béla hangoztatta, hogv mindig ellensége volt a bolettának. Ezt a rendeletet azonban elfogadja. Schandl Károly belátja, hogy a boletta