Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

1933 junius 9. OtLMAGyARORSEAG Csütörtökön délben a közúti hidrái a Tiszába ugrott egy 16 éves szöregi leány Az Öngyilkossági kísérlet oka: hónapok óta nem volt munkéfa (A Délmagyarorszáq munkatársától.) Csütör­tök délben egy órakor fiatal leány haladt a közúti hidon Szegedről Újszeged felé. Ebben az időben kevesen jártak a hidon és akik arra is jártak, siettek és igy nem tünt fel nekik a fia­tal leány szomorú arca és különös viselkedése. A leány a hid közepén megállott, rátámaszko­dott a korlátra és lenézett a vizre. Egy darabig igy álldogált, azután gyors mozdulattal kopott retiküljét felakasztotta a korlátra és hirtelen átvetette magát a korláton. Esés közben bele­ütötte lábát a korlát vasába, éleset sikított. A hid szegedi oldalán halászok álldogáltak csó­nakjaikkal. Szabó János halász azonnal oda­evezett, ahol a leány belezuhant a vizbe. A fiatal leány éppen akkor bukkant fel a vizből. Szabó megragadta karját és társával a csó­nakba emelte. Közben értesítették a mentőket, akik megérkezésük után első segélyt nyújtot­tak az öngyilkosjelöltnek. A rendőrség megállapította a 'eány személy­azonosságát. A retikülben levő iratokból ki­derült, hogy az öngyilkosjelölt Szentgyörgyi Rózsi 16 esztendős szőregi leány. Egy cédulát találtak a retikülben. A cédulára azt irta, hogy lakásán, az asztalon a terítő alatt megtalálhat­{ 'ák búcsúlevelét. Az időközben teljesen magá­IOZ tért leányt kihall gatták. Szentgyörgyi Ró­zsi elmondotta, hogy hónapok óta nincs kere­sete, ezelőtt kendergyári munkásnő volt. Szü­leinek sem ment jól a sorsuk és hiába keresett munkát, sehol sem talált. Ez keserítette el any­nyira, hogy az öngyilkosságra szánta el ma­gát. A rendőrség értesítette a leány édesany­ját, aki ezután hazavitte leányát Szóregre. poloska és molykér ellen S^SSSSSÖSLakásleríőtlenltő Vállalata«^)., Zykkm Otelmri R 1 u«gedl kirendelt* ég» 18 Szeged, Dugonlc* tér 12. az. Telefon: 31-77 Szegedi diák győzelme az országos tanulmányi versenyen Szegszárdy-Csengery József eisö lett az iroaatomförténetl csoDortban, verseket tr, Verlaine! fordítja és tanár szeretne tenni (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, nemrégiben tartották meg Budapes­ten az országos középiskolai tanulmányver­senyt, amelyen Szegedről is több diák vett részt A verseny irodalomtörténeti csoportjá­ban az első dijat szegedi diák, Szegszárdy­Csengery József, a reálgimnázium VIII-ik osztályos tanulója nyerte el. A győztes diák unokája Csengery Janosnak, a szegedi egye­tem nemrégiben nyugalomba vonult tudós klasszika-filológia tanárának, aki a gyerme­ket örökbe fogadta. Szegszárdy-Csengery 36­zsefnak édesapja és édesanyja is középiskolai tanár Szegeden. A ryőztes diák a következeket mondotta si­keréről: — Nagyon boldog vagyok és egyetlen vá­gyam, 'iogy tovább folytathassam tanulmá­nyaimart az Eötvös-kollégiumban. Én is tanár szeretnék lenni... A versenyen két tétel közül választhattam; a második tételt választottam, melynek ez volt a ríme: „Költőink, elbeszé­lőink és drámaíróink felfogása az emberiség jövőjéről". Azért választottam ezt a tételt, mert ezt sokkal komolyabbnak tartottam a másik­nál, melyben a legszebb magyar ifjúsági re­gényekről kellett ismertetést irni. Jókai „A jö­vő század regényé"-ről, Madáchról, Aranyról és Babitsról irtaim, szubjektív és objektív fel­fogásaikról. Kiemeltem Jókai románticizmu­sát, Madách pesszimizmusát és azt, h logy iseg Mihály „Sziget és Tenger" c tében kifejezést ad annak, hogy hisz és bizik az emberiség jövőjében ... — Az irodalom szeretetét nagyapám környe­zetében tanultara meg, ahol folyton irodalom­ról hallottam beszélni. Amióta emlékezem, azóta életem mindig könyvek között folyt le. A modern költőket: Kosztolányit. Sik Sándort, Minden háztartásban nélkülözhetetlen az «¿¿ss világon szabadalmat nyert JÜUs! rpheus fotelágy Modem, tartós, kényelmes és ölesét Nappal fotel, éjjel ágy. Világhírül (höbtr l-gyárfminy. Mintaraktár: Budapest, IV. Hariskóz 4. Adyt. Aprily Lajost, Tóth Árpádot azért sze­retem, mert ugy érzem, hogy ezek kifejezik az én lelkivilágomat is... A fiatal diák nagyon boldog. Leginkább an­nak örül, hogy győzelme révén megnyílik az ut az Eötvös-kollégium felé. A reálgimnázi­umban már több alkalommal kitüntették verseiért, előadásaiért. Legutóbb Sik Sándor I professzor intézett hozzá meleg hangú levelet, amikor szabadelőadást tartott költészetéről az önképzőkörben. Szegszárdy-Csengery József maga is műveli az irodalmat. Verseket ir és fordit. Egyik Ver­laine-fordításából valók ezek a sorok: Pirosló hold homálybahullt határon; a köd lebeg s a bágyadt ködbé lenge álmokkal alszik el a rét a a zsenge káka között béka brekeg a száron... S ini« egy verse: E 8 tűzvarázsa estelen a hold szitál halk nesztelen s a holdsugár, a viltanó alvó avaron illanó, mely szflz ezüsttel este meg a lombokat, hogy este lett, a holdsosrAr zenéje 8*61 a fénymegeste fák alóL A holdezflst most festi halk szülét reád kis esti park és KT Sffitál az elmerengő, vén fákra, mint lágy, égi kendi! Holdfényeziist, halk esti park, szivem dtfdol itt esa«ska dalt, szivem a halk boron esengő csilingel. mint egy 1 esengő. A fény. a fény, a fény dalol s az Isten lágyan rámhajol s amit a sok szó eltemet: megcsókolja a lelkemet — Ezt a versemet szeretem a legjobban — mondja csöndesen, szerényen. És most tovább akarja tanulmányozni a francia költőket. Ver­laine-t, Francis Jammes-szet, a szimbolistá­kat És szeretne eljutni egyszer Párisba... Alpohha evőeszhözöK, klnaezüst «mztárguak I? TVj 2 a v G •AD.LE'R , NycsarM* A szegedi fodrásziparosok és a Délmagyarország Sajtóper egy vezércikk és egy nyilat­kozat körül (A Délmagyarország munkatársától.) Még ezév január elején történt hogy a budapesti ipartestület borbély- és fodrászszakosztálya mozgalmat indított annak érdekében, hogy az állam vessen ki adót az önborotvakészülékek­re és a borotvaszappanra és ekként az önborot-i váikozás megdrágításával enyhitse a borbély-i ipar súlyos helyzetét. A Délmagyarország ja­nuár 5-1 számában „A borbélyok álma" cím­mel vezércikket irt, amelyben anuak kifeje-: zett kiemelésével, hogy á Délmagyarország mindenkor az iparosok mellett á'l, amikor az iparosság érdekeiről van szó és minden igazi iparosügyben az iparosság mellett harcol, hang­súlyozta, hogy nem támogathat olyan törek­vést és mozgalmat, amely nem a szabadság fe­lé halad és nem a több szabadságtól várja a több munkát és löbb kenyeíet. Ebben a vezér­cikkben a Délmagyarország különböző példák­kal illusztrálta, hogy hová vezet, ha az egyes ipari foglalkozások ilyen külön védvámok ki­vetését kívánnák vagy eszközölnék ki. Ezt a vezércikket, amely nyilvánvalóan nem az iparosság ellen, hanem az ipari szabadság érdekében Íródott meg és amely különben is a budapesti szakosztály mozgalmát bírálta, a szegedi ipartestület fodrászipari szakosztálya a borbélyiparosok elleni támadásnak minősí­tette és a szakosztály gyűlésén, de különösen a „Szegedi Napló"-ban leközölt nyilatkozatban is indokolatlanul éleshangu támadást intézett a Délmagyarország ellen. A jogosulatlanul tá­madó cikket kénytelenek voltunk sajtóper tár­gyává tenni és a sajtóperi eljárás folyamán a nyilatkozat szerzőjeként P a 1 k o v i c s Károly szegedi borbélymester állapíttatott meg, aki ellen azután a Délmagyarország sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt emelt vádat. Ebben a sajtóperben tartott főtárgyalást csü­törtökön a szegedi törvényszék Gömöry-ta­nácsa. A tárgyalás kezdetén Gömöry ta-> nácselnök felhívására a Délmagyarország kép­viseletében dr. Bárt a Dezső ügyvéd kijelen­tette, hogy a Délmagyarországot szokatlanul súlyos sérelem érte a fodrászszakosztály jogo­sulatlan állásfoglalásával és támadásával, mert a Délmagyarország köztudomás szerint és ösz­szes vezető iparosok által beigazolhatóan, min­denkor az iparosérdekek védelmében járt el és minden jogosult iparosérdeket teljes mértékben támogatott, annál indokolatlanabb tehát, hogy a fodrászipari szakosztály tévesen ugv állítja be a dolgot, mintha a Délmagyarország cikke a fodrásziparosok érdekeit akarta volna tuda­tosan sérteni. Ennek ellenére is nem megtor­lást, hanem csak elégtételt kiván és amennyi­ben Palkovics Károly megfelelő nyilatkozattal elismeri azt, hogy tévesen értelmezte a Dé'ma­gyarorszá* cikkéi és hogy az nem iránvult az iparosérdekek ellen, azesetre annak megbünte­tését nem kiván ja. Palkovics Károly a maga részéről nem zárkózott el ilyen nyilatkozat megadásától, azonban arra való hivatkozással, hogy ez az ügy nem az ő egvéni ügye. hanem a szakosz­tályé, a szakosztálv elé kívánta azt terjeszteni. Minthogy a Szegedi Napló akkori felelős szerkesztője, Török Sándor a főtárgvalásról megfelelően értesíthető nem volt és igv a fő­tárgyalás érdemileg ugvsem lett volna megtart­ható, a bíróság a tárgyalást elnapolta azzal, hogy alkalmat ad a feleknek, hogy az újonnan kitűzendő főtárgyalás előtt az ügyet a fenti ér­telemben békésen rendezhessék O'csé nyaralás Budapesten Belváros-Dunaparton, íFerencrakpart 6. II. 18.) 1—? 3 szobás garzonlakások, ecyes szobák, esetlog élelmezéssel, jutányosán kiadók. Ms

Next

/
Oldalképek
Tartalom