Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

1933 junius 9. OtLMAGyARORSEAG Csütörtökön délben a közúti hidrái a Tiszába ugrott egy 16 éves szöregi leány Az Öngyilkossági kísérlet oka: hónapok óta nem volt munkéfa (A Délmagyarorszáq munkatársától.) Csütörtök délben egy órakor fiatal leány haladt a közúti hidon Szegedről Újszeged felé. Ebben az időben kevesen jártak a hidon és akik arra is jártak, siettek és igy nem tünt fel nekik a fiatal leány szomorú arca és különös viselkedése. A leány a hid közepén megállott, rátámaszkodott a korlátra és lenézett a vizre. Egy darabig igy álldogált, azután gyors mozdulattal kopott retiküljét felakasztotta a korlátra és hirtelen átvetette magát a korláton. Esés közben beleütötte lábát a korlát vasába, éleset sikított. A hid szegedi oldalán halászok álldogáltak csónakjaikkal. Szabó János halász azonnal odaevezett, ahol a leány belezuhant a vizbe. A fiatal leány éppen akkor bukkant fel a vizből. Szabó megragadta karját és társával a csónakba emelte. Közben értesítették a mentőket, akik megérkezésük után első segélyt nyújtottak az öngyilkosjelöltnek. A rendőrség megállapította a 'eány személyazonosságát. A retikülben levő iratokból kiderült, hogy az öngyilkosjelölt Szentgyörgyi Rózsi 16 esztendős szőregi leány. Egy cédulát találtak a retikülben. A cédulára azt irta, hogy lakásán, az asztalon a terítő alatt megtalálhat{

'ák búcsúlevelét. Az időközben teljesen magáIOZ tért leányt kihall gatták. Szentgyörgyi Rózsi elmondotta, hogy hónapok óta nincs keresete, ezelőtt kendergyári munkásnő volt. Szüleinek sem ment jól a sorsuk és hiába keresett munkát, sehol sem talált. Ez keserítette el anynyira, hogy az öngyilkosságra szánta el magát. A rendőrség értesítette a leány édesanyját, aki ezután hazavitte leányát Szóregre. poloska és molykér ellen S^SSSSSÖSLakásleríőtlenltő Vállalata«^)., Zykkm Otelmri R 1 u«gedl kirendelt* ég» 18 Szeged, Dugonlc* tér 12. az. Telefon: 31-77 Szegedi diák győzelme az országos tanulmányi versenyen Szegszárdy-Csengery József eisö lett az iroaatomförténetl csoDortban, verseket tr, Verlaine! fordítja és tanár szeretne tenni (A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, nemrégiben tartották meg Budapesten az országos középiskolai tanulmányversenyt, amelyen Szegedről is több diák vett részt A verseny irodalomtörténeti csoportjában az első dijat szegedi diák, SzegszárdyCsengery József, a reálgimnázium VIII-ik osztályos tanulója nyerte el. A győztes diák unokája Csengery Janosnak, a szegedi egyetem nemrégiben nyugalomba vonult tudós klasszika-filológia tanárának, aki a gyermeket örökbe fogadta. Szegszárdy-Csengery 36zsefnak édesapja és édesanyja is középiskolai tanár Szegeden. A ryőztes diák a következeket mondotta sikeréről: — Nagyon boldog vagyok és egyetlen vágyam, 'iogy tovább folytathassam tanulmányaimart az Eötvös-kollégiumban. Én is tanár szeretnék lenni... A versenyen két tétel közül választhattam; a második tételt választottam, melynek ez volt a ríme: „Költőink, elbeszélőink és drámaíróink felfogása az emberiség jövőjéről". Azért választottam ezt a tételt, mert ezt sokkal komolyabbnak tartottam a másiknál, melyben a legszebb magyar ifjúsági regényekről kellett ismertetést irni. Jókai „A jövő század regényé"-ről, Madáchról, Aranyról és Babitsról irtaim, szubjektív és objektív felfogásaikról. Kiemeltem Jókai románticizmusát, Madách pesszimizmusát és azt, h logy iseg Mihály „Sziget és Tenger" c tében kifejezést ad annak, hogy hisz és bizik az emberiség jövőjében ... — Az irodalom szeretetét nagyapám környezetében tanultara meg, ahol folyton irodalomról hallottam beszélni. Amióta emlékezem, azóta életem mindig könyvek között folyt le. A modern költőket: Kosztolányit. Sik Sándort, Minden háztartásban nélkülözhetetlen az «¿¿ss világon szabadalmat nyert JÜUs! rpheus fotelágy Modem, tartós, kényelmes és ölesét Nappal fotel, éjjel ágy. Világhírül (höbtr l-gyárfminy. Mintaraktár: Budapest, IV. Hariskóz 4. Adyt. Aprily Lajost, Tóth Árpádot azért szeretem, mert ugy érzem, hogy ezek kifejezik az én lelkivilágomat is... A fiatal diák nagyon boldog. Leginkább annak örül, hogy győzelme révén megnyílik az ut az Eötvös-kollégium felé. A reálgimnáziumban már több alkalommal kitüntették verseiért, előadásaiért. Legutóbb Sik Sándor I professzor intézett hozzá meleg hangú levelet, amikor szabadelőadást tartott költészetéről az önképzőkörben. Szegszárdy-Csengery József maga is műveli az irodalmat. Verseket ir és fordit. Egyik Verlaine-fordításából valók ezek a sorok: Pirosló hold homálybahullt határon; a köd lebeg s a bágyadt ködbé lenge álmokkal alszik el a rét a a zsenge káka között béka brekeg a száron... S ini« egy verse: E 8 tűzvarázsa estelen a hold szitál halk nesztelen s a holdsugár, a viltanó alvó avaron illanó, mely szflz ezüsttel este meg a lombokat, hogy este lett, a holdsosrAr zenéje 8*61 a fénymegeste fák alóL A holdezflst most festi halk szülét reád kis esti park és KT Sffitál az elmerengő, vén fákra, mint lágy, égi kendi! Holdfényeziist, halk esti park, szivem dtfdol itt esa«ska dalt, szivem a halk boron esengő csilingel. mint egy 1 esengő. A fény. a fény, a fény dalol s az Isten lágyan rámhajol s amit a sok szó eltemet: megcsókolja a lelkemet — Ezt a versemet szeretem a legjobban — mondja csöndesen, szerényen. És most tovább akarja tanulmányozni a francia költőket. Verlaine-t, Francis Jammes-szet, a szimbolistákat És szeretne eljutni egyszer Párisba... Alpohha evőeszhözöK, klnaezüst «mztárguak I? TVj 2 a v G •AD.LE'R , NycsarM* A szegedi fodrásziparosok és a Délmagyarország Sajtóper egy vezércikk és egy nyilatkozat körül (A Délmagyarország munkatársától.) Még ezév január elején történt hogy a budapesti ipartestület borbély- és fodrászszakosztálya mozgalmat indított annak érdekében, hogy az állam vessen ki adót az önborotvakészülékekre és a borotvaszappanra és ekként az önborot-i váikozás megdrágításával enyhitse a borbély-i ipar súlyos helyzetét. A Délmagyarország január 5-1 számában „A borbélyok álma" címmel vezércikket irt, amelyben anuak kifeje-: zett kiemelésével, hogy á Délmagyarország mindenkor az iparosok mellett á'l, amikor az iparosság érdekeiről van szó és minden igazi iparosügyben az iparosság mellett harcol, hangsúlyozta, hogy nem támogathat olyan törekvést és mozgalmat, amely nem a szabadság felé halad és nem a több szabadságtól várja a több munkát és löbb kenyeíet. Ebben a vezércikkben a Délmagyarország különböző példákkal illusztrálta, hogy hová vezet, ha az egyes ipari foglalkozások ilyen külön védvámok kivetését kívánnák vagy eszközölnék ki. Ezt a vezércikket, amely nyilvánvalóan nem az iparosság ellen, hanem az ipari szabadság érdekében Íródott meg és amely különben is a budapesti szakosztály mozgalmát bírálta, a szegedi ipartestület fodrászipari szakosztálya a borbélyiparosok elleni támadásnak minősítette és a szakosztály gyűlésén, de különösen a „Szegedi Napló"-ban leközölt nyilatkozatban is indokolatlanul éleshangu támadást intézett a Délmagyarország ellen. A jogosulatlanul támadó cikket kénytelenek voltunk sajtóper tárgyává tenni és a sajtóperi eljárás folyamán a nyilatkozat szerzőjeként P a 1 k o v i c s Károly szegedi borbélymester állapíttatott meg, aki ellen azután a Délmagyarország sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt emelt vádat. Ebben a sajtóperben tartott főtárgyalást csütörtökön a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa. A tárgyalás kezdetén Gömöry ta-> nácselnök felhívására a Délmagyarország képviseletében dr. Bárt a Dezső ügyvéd kijelentette, hogy a Délmagyarországot szokatlanul súlyos sérelem érte a fodrászszakosztály jogosulatlan állásfoglalásával és támadásával, mert a Délmagyarország köztudomás szerint és öszszes vezető iparosok által beigazolhatóan, mindenkor az iparosérdekek védelmében járt el és minden jogosult iparosérdeket teljes mértékben támogatott, annál indokolatlanabb tehát, hogy a fodrászipari szakosztály tévesen ugv állítja be a dolgot, mintha a Délmagyarország cikke a fodrásziparosok érdekeit akarta volna tudatosan sérteni. Ennek ellenére is nem megtorlást, hanem csak elégtételt kiván és amennyiben Palkovics Károly megfelelő nyilatkozattal elismeri azt, hogy tévesen értelmezte a Dé'magyarorszá* cikkéi és hogy az nem iránvult az iparosérdekek ellen, azesetre annak megbüntetését nem kiván ja. Palkovics Károly a maga részéről nem zárkózott el ilyen nyilatkozat megadásától, azonban arra való hivatkozással, hogy ez az ügy nem az ő egvéni ügye. hanem a szakosztályé, a szakosztálv elé kívánta azt terjeszteni. Minthogy a Szegedi Napló akkori felelős szerkesztője, Török Sándor a főtárgvalásról megfelelően értesíthető nem volt és igv a főtárgyalás érdemileg ugvsem lett volna megtartható, a bíróság a tárgyalást elnapolta azzal, hogy alkalmat ad a feleknek, hogy az újonnan kitűzendő főtárgyalás előtt az ügyet a fenti értelemben békésen rendezhessék O'csé nyaralás Budapesten Belváros-Dunaparton, íFerencrakpart 6. II. 18.) 1—? 3 szobás garzonlakások, ecyes szobák, esetlog élelmezéssel, jutányosán kiadók. Ms