Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-09 / 129. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED. Szerke*zlO»eg: Somogyi ucca 12.1.em. Telelőn: 23-33.^KtodAhlv«tBl. . kHlct<lnknnyv<Ar «* legylroda Aradi ucca 8. Teleion t 13-OO. — Nyomda : LBw Lipót ucca 1». Telefon i 13'OA TAvIratl «» levélcím • nélmeoya»or«*Ag «rrocrt A hadikölcsön A háborúnak ez a hazajáró lelke, megint foglalkoztatta egy negyedórára a képviselőházat. Az ügy már nem követelés és javaslat formájában szerepelt a napirenden, egyszerűen egy ellenzéki képviselő az elszegényedett hadikölcsöntulajdonosokat figyelmébe ajánlotta a miniszterelnöknek. Igazán ez a minimuma annak, amit az érdekükben meg lehet tenni ellenzéki oldalról. Válaszában a miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány erkölcsi kötelességének tekinti a kérdés rendezését, mert csak igy lehet elérni, hogy az állampolgárok bizalommal legyenek az állam irányában. Sajnos, nem is szemrehányással, hanem csak némi mélabúval kell megállapítanunk, hogy már nagyon sokszor hallottunk ilyen kijelentéseket. Már nagyon sok viz folyt le a Dunán és a Tiszán, mikor miniszterelnöki székből hallottuk, hogy a hadikölcsön lesz a világ legjobb papírja, mert érte a magyar állam egész vagyonával szavatol. Hallottuk azt is, hogy mig egy talpalattnyi földje lesz a magyar államnak, a hadikölcsöntulajdonosok biztosak lehetnek papírjaik kamatszolgáltatásában. Igaz, ezek a kijelentések és Ígéretek még a hábo-u idején történtek, mikor senki sem láthatta előre a háború után bekövetkező s/örnyü valóságokat. De még a háború után is a köztudat számolt az állam erkölcsi obligójával. A remények összezsugorodtak, de ha a hadikölcsön alól kihullott is a fedezeti alap nagy része, legalább a valorizálás bizonyos mértéke maradt meg utolsó reménység gyanánt azok számára, akik az államot legnehezebb óráiban megsegítették. Mert a belső fronton az igazi megsegítek azok az egyéni hadikölcsönjegyzők voltak, akiknek a hadikölcsönök a kezükben maradtak és vagyonukat elvesztették. Ők nem voltak olyanok, mint a prágai, brünni, zágrábi és laibachi bankvezérek, akik groteszk módon kitüntetéseket kaptak a hadikölcsönjegyzés körül kifejtett tevékenységükért, — majdnem hadiékitményes szalaggal, — a háború után pedig alibijük igazolására dicsekedve jelentették be uj kormányaiknak, hogy maszlag volt az egész, mert ők a kötvényeket vagy továbbadták a magyar Magyarország és a német Ausztria felé, vagy lombardozták budapesti és bécsi intézeteknél. Egyszóval még azoknak a kötvényeknek nagyrészét is, amely a csehek és a többi kifelé tendáló nemzetiségek hazafiasságát bizonyította, átsibolták hozzánk. A hadikölcsönhöz címzett szomorujátékban mindenképen mi vagyunk a durák. Hol vannak azok az idők, mikor a hadikölcsöntulajdonosok még követeltek, népgyüléseket tartottak és külön politikai pártot is alakítottak? Sokan már csak emlék gyanánt tartogatják kötvényeiket az íróasztal fiókjában, vagy fehérnemüs szekrényükben, sokan már azt sem tudják, mi lett a kötvényeikkel, — a különböző letétekben állandóan szaporodik a gazdátlan hadikölcsönkötvények mennyisége, — sokan el is haltak közülök, de még mindig vannak, még pedig épen a legkisebbek és legszerencsétlenebbek, akik várják, remélik, hogy legalább valamit kapjanak papírjaikért. Ezekről van szó legelsősorban, akik ugv őrzik kötvényeiket, mint ahogy nagyapáink Őrizték az 1811. évi nagy devalváció elértékPéntek, 1933 junius 9 Ara 12 fillér///^. IX- évfolyam, 42«: ssc. telenedett államkölcsöneit és ahogy apáink rejtegették a Kossuth-bankókat egy későbbi beváltás reményében. Ezek őrzik a jó pénzben kifizetett életbiztosítási kötvényeket is, melyeken a biztositó intézetek külföldi nagyvárosokban értékes ingatlanokat, palotákat vásároltak s amely biztositások nagyrészéig viszontbiztosításokkal lefedezték magukat. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken ét Budapesten 3.UO, kUIIOId«n Ö.4Ü pengd. — Egye* tzim Ara hélkdznap 12. vaiér> és Ünnepnap 20 (III. Hír« petétek (elvétele tailta szerint. Megjeleni1« hé«« Kivételével nnnon'n re«roel Ezek várnak legalább egy karitativ hiadikölcsön-valorizációt és ezek várják, hogy talán jövőre megkapják biztosításaikra fizetett dijaiknak egy csekély hányadát. A gazdasági nyomorúság ugy megőrölt már mindent, hogy ezt is ugy fogadnák, mintha az állam száz százalékig teljesítené és teljesíttetné o vállalt kötelezettségeket. II kereskedelmi korlátozások általános lefaragását követeli Amerika a világgazdasági konferencián Londonba érkezeit az amerikai delegáció (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Hull amerikai külügyi államtitkár vezetésével megérkezett Londonba a világgazdasági konferencia delegációjának 50 tagja. Hull államtitkár kijelentette, hogy az amerikai kormány programja a világgazdasági konferencián a következő: — Amerika a legnagyobb nyomatékkal követeli a kereskedelmi korlátozások általános lefaragását, miután ez az előfeltétele annak, hogy ismét helyreáll ion a népek között a szabad áruforgalom. Csütörtökön este váratlanul véget ért a költségvetés vitája A pénzügyminiszter bejelentette a vállalatok, a kartellek, a szén, a textil, egyes gyarmat- és ftiszerárak bolettaadófát A képviselőház megszavazta a költségvetést (Budapesti tudósítónk felefonjelentése.) A képviselőház csütörtök este 8 órakor váratlanal befejezte a költségvetési vitát és pénteken máj- az appropriációs javaslat kerül sorra. A pénzügyminiszter nagy beszéde után az elnök általánosságban elfogadottnak jelentette ki a költségvetést, majd egymásután tette fel a pénzügyi tárca költségvetési cimeit. Miután hozzászóló egyikhez sem jelentkezett, már enunciálta is, hogy a Ház a pénzügyi tárca költségvetését is elfogadta és ezzel az 1933—34 évi költségvetést teljes terjedelmében megszavazta. Bessenyey elnök ezután javaslatot tett, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délután tartsa, napirendjén a megajánlási törvényjavaslattal Az elnök a jegyző felé fordult, aki azonban nem jelentette az elnöknek, hogy a napirendhez valaki feliratkozott volna. Az elnök erre megállapította, hogy a Ház a napirendi indítványt elfogadta és az ülést 8 órakor berekesztve, lesietett az e'nöki emelvényről. A baloldalon csak akkor vették észre, hogy az ülés már be van zárva és Dinynyés Lajos kiáltozni kezdett: — Mi lesz a napirenddel? — Már határozatot hoztunk, vége az ülésnek — kiáltottak vissza a jobboldalról és igyekeztek ki az ülésteremből. A baloldali falyosón még rövid ideig tartott az ellenzéki csenc/s elégedetlenség, de azután mindenki belenyu Adott abba, hogy a hetek óta tartó éjszakai ülés Jrésnek most már rövidesen vége lesz. Igen v»>szinü, hogy az appropriációs vita ki fogja tölte M a házszabályok által engedélyezett négy ülésnapot, mert a nemzeti egység pártjának elnöke. Sztranvavszky Sándor által kezdeményezett akcióhoz, — 2 nap alatt akarta befejezni a megajánlási javaslat tárgyalását — az ellenzék nem járult hozzá. A képviselőház ma délután a pénzügyi tárca költségvetését tárgyalta részleteiben. U s e 11 y Béla azt kérte, hogy nvugtassák meg a köztisztviselőket atekintetben, hogy nem lesz további létszámapasztás és fizetéscsökkentés. Az utódállamokra kellene áthárítani azokat a nvuíídiiterheket, amelveket a trianoni szerződés után vállaltunk. Gondoskodni kell az ifjusáa elhelvezkedésérő' is. de körüliekintéssel kell lenni az álláshalmozásokra. Vitéz Ba jcsi-Z silinszky Endre a földteherrendezessel foglalkozott. Helyesli a kormánynak azt az álláspontját, hogv a rendezést a pénz értékleszállitásával nem lehet megoldani. Éppen ezért komoly földteherrendezesre van szükség. Homonnay Tivadar az utódállamokból kiutasított vasutasok támogatását kérte. Kun Béla a hadikölcsönök kérdésében nem elégszik meg a szép szavakkal, hanem meg kell rendszabályozni a kartelleket és árdiktátort kell élükre állitani. Korod i-K a t o n a János megnyugtató nyilatkozatot kért, hogy nem lesz ujabb fizetésleszállítás. Kérte a családi pótlék visszaállítását. A kiszállási költséget 16 pengőben kellene maximálni. Kivánta a dohányárak leszállítását is. Dinnyés Lajos azt fejtegette, hogy a kíméletlen adóbehajtás nem kíméli a termelőeszközt sem. A trafikjog revízióját sürgette. A cimet nem fogadta el. S z i n n y e i-M e r s e Jenő kifogásolta, hogy nem lehet változtatni a költségvetés egves tételein sem a bizottságban, sem pedig a Házban. Emelni kell az alsóbbfoku bíróságok tisztviselőinek a fizetését. A cimet egyébként elfogadta. Meskó Zoltán a végrehajtásokról beszélt. Gróf Eszterházy Móric azt kivánta, hogy azon a belső fogyasztási területen, amelyet a magyar—román csereegyezménv létesített, ne vegyenek pénzügyőröket igénybe. A n d a h á z i-K a s n y a Béla a kartellek adózási készségéről beszélt. Pintér László kéri, hogy a határszéli forgalomban ne járjanak el szigorúan azok ellen, akik az idegen valutát nem szolgáltatják be haladéktalanul. Fábián Béla az OTI. járulékok késedelmes fizetése ügvében kérte, hogy a szigorú büntetéseket szűntessék meg. Rakovszky Tibor szerint az adórendszerünkben van a hiba s azt sürgősen meg kell változtatni. Imrédy Béla pénzügyminiszter válaszolva az elhangzottakra kijelenti, Kogy csak a szorosan a tárcája ügyébe eső kérdések-