Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-08 / 128. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Szerke*zt<W6o: Somogyi uccn 22.1.emu Telefon: 2V33.^Kladöhlratal, k«lct»nk«nrvl&r M Jegyiroda Aradi uccn S. Telefon > 13-00. ^ Nyomda t LHw Lipót uccn 19. Telefon t IV06. TAvlratl ét levélcím t DélmaqyarorszAg Szeged IIz elárvult város Jól tudjuk, hogy muló betegség muló Ha­tása korlátozza a város polgármesterének ak­tivitását. De akármilyen jól tudjuk is ezt s akármennyire várjuk is a legközelebbi na­poktól, hogy visszaadják a város vezetőjének teljes munkabírását és csorbítatlan tevékeny­ségét, mégis fájdalmas érzést kelt minden személyi rokonszenven felül az, hogy a vá­ros akkor kénytelen nélkülözni vezetőit, ami­kor az utolsó évek legnagyobb fenyegetésé­vel szemben volna szükség védekezésre. Ennek a városnak nincsenek ba­rátai és nincsenek támogatói. Mióta Kle­belsberg Kuno meghalt, azóta ez a város el­vesztette a politikai hatalom védelmét. Alig van, nem város, de község ebben az ország­ban, amelyik ennyire elárvultan, ennyire társtalanul, ennyire barát és pártfogó nélkül nézne elébe sorsa beteljesedésének. Nem kell messzire menni a példáért és az összehason­lításért. Itt van mellettünk Dorozsma, meny­nyi előnyét élvezi, mennyi hasznát látja an­nak, hogy olyan miniszter-képviselője van, aki — nemcsak a választások előtt törődött kerületével. Dorozsma ma sokkal közelebb all a kormányhoz, mint Szeged, Dorozsmá­mak ma nagyobb és befolyásosabb pártfogói vannak, mint Szegednek, Dorozsmára aktív miniszter vigyáz, Szeged népe pedig minden nappal jobban értve meg a veszteség súlyát elbqrult lélekkel teheti le koszorúját a nagy miniszter koporsója elé. Ez a város mindent Klebelsberg Kuno ha­talmára és tekintélyére épített fel, Szeged vá­ros számára egyedül Klebelsberg Kuno je­lentette a politika védelmét s a hatalom ol­talmát és kedvezéseit. S amikor Klebelsberg kidőlt az élők sorából, akkor ez a város minden politikai súlyát elveszí­tette. Nincs itt most az ideje annak, hogy ez­ért az egyfázisuvárosi politikáért szemrehányást tegyünk. De sokszor milyen kicsinyes helyi szempontok fűződtek a nagy miniszter aktivitása és tekintélye köré s mi­lyen kicsinyes helyi szempontok állták sok­szor útját annak, hogy ez a város ne csak nagynevű képviselőjében találja meg politi­kai súlyának reprezentánsát, hanem azzal is törődjön, hogy az ország kulturális, gazda­sági és politikai életében elfoglalt poziciója szabja meg politikai súlyát. Itt állunk az egyetem megcsonkítása előtt, az a fenyegetés rémit, hogy a várost meg­fosztják példátlan kötelezettségvállalásának és monumentális áldozatkészségének ellen­értékétől. Számolnunk kell azzal, hogy az egyetemet, az egyetemünket megfoszt­ják jogi karától, ami a szegedi főiskolának gazdasági és pénzügyi vonatkozásban szinte egyedül jelentős része. Más város ilyenkor már mozgósította barátainak és támogatóinak vezérkarát, más városban ilyenkor már vé­gighordozták a véres kardot s amit egy vá­ros polgársága a pártpolitika segítségével, társadalmi téren, baráti és politikai összeköt­tetései révén el tud végezni, azt más város polgársága már el is végezte. Elvégre, hogy Pécs nem mozgolódik, az érthető. Pécset az a veszély fenyegeti, hogy egy negyven hall­gatóból álló fakultást elveszít s ehelyett kény­telen lesz gondoskodni egy ezer hallgatóból álló fakultás elhelyezéséről. S ezenfelül: a belügyminiszter elég megnyugtató biztonsá­Csütörtök, 1935 Junius 8 Ara 12 fillér IX. évfolyam,Hf2frsz. got jelent a pécsi érdekek védelmezésére. De Szeged? Ki vigyáz erre a városra a po­litika nagyurai közül, ki törődött azzal, hogy az ország félrevezetett közvéleménye előtt ellenszenves szerepben beállított város fel­kelhessen a vádlottak padjáról s vállalt köte­lezettségei teljesítésének mértékével győzze meg az ország közvéleményét arról, hogy a z ország ennek a városnak még mindig adósa. Amikor egy tanyaház tetejét lebontják a csengelei homokon, az ország sajtója felsír s minisztériumok sora foglalkozik az esettel. De amikor a s z e g e d i egyetemtetejét akarják lebontani, nincs (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ró­mából jelentik: A négyhatalmi egyezményt szerdán este a Palazzo Veneziában aláirtak. A megegyezésről Mussolini a szenátus ülésén tett jelentést, közölve, hogy a római né­met nagykövet, a birodalmi kormány megbízá­sából bejelentette, hogy Németország megadja hozzájárulását a négyhatalmi egyezményterve­zet uj szövegéhez. Mussolini azután a szenátus viharos helyeslésétől kisérve ismertette a négy­hatalmi egyezmény ügyében lefolytatott dip­lomáciai tárgyalásokat, majd felolvasta a pak­tum végleges szövegét. Hangsúlyozta, hogy Olaszország kezdeményezésre mindenképpen elérte a kitűzött célt, mert Európa békéje 10 évre biztosítva van. Rámutatott, hogy a négyhatalmi egyezmény semmiképpen sem jelenti a Népszövetség ha­táskörének megcsorbítását. — Az egyezmény közvetlenül érdekli azokat az államokat — mondta azután Mussolini —, amelyekkel több esztendő óta szoros és őszinte barátság politikáját tartjuk fenn, ugy mint ELŐFIZETCS: Havonta helyben 3.20. Vidéken ét Budapesten 3.00, klIIIHldHn 0.40 pengd. -» Egyes izAm Ara hélköz. nap ÍZ. -vasár- és Ünnepnap 20 1111. IIIr­pelétek felvétele tarifa szerint. Megje­leni«« héllA Kivételével naponta reggel egy hang ebben az országban, amelyik Sze­ged védelmére kelne. S ez a mi mulasztásunk is. Mert a mi kö­telességünk lett volna megszervezni a város politikai és pártpolitikai védelmét, a mi kö­telességünk lett volna őrködni a város poli­tikai súlya felett. Természetesen: nem mind­nyájan végezhettük ezt a feladatot, de azok kezén és lelkiismeretén is végezetlen maradt, akiknek ezt vállalni és teljesíteni kötelessé­gük volt. A város némán türi, hogy kimond­ják felette a consummatum est-et. A város némán türi, de türheti-e némán a vá­ros polgársága ? Ausztriát és Magyarországot a Duna völgyé­ben, Törökországot és Görögországot a Föld­közi tenger keleti részein. Hasonlókép érinti az egyezmény Szovjetoroszországot is. A gazdasá­gi együttműködés eszméje együttműködést je­lent valamennyi állammal, naggyal és kicsiny­nyel egyaránt. — A népek mindenütt felemelték szavukat a béke érdekében, — fejezte be beszédét Mus­solini —, kívánságuk ma már parancs és az ál­lamférfiaknak meg kell hajolniok ez előtt a parancs előtt. Az egész világ békéért kiállt, az államférfiak nem maradhatnak többé süketek. A szenátus tagjai sokáig ünnepelték Musso­linit, aki az ülésről a Palazzo Veneziába sie­tett, ahol már várták a német, francia és an­gol nagykövetek, akik azután Mussolinivei együtt, — a Duce dolgozó szobájában — parafálták a négyhatalmi szerződést. Az aktus hire percek alatt elterjedt az olasz fővárosban és a Palazzo Venezia előtt hatalmas tömeg gyülekezett össze, amely lelkesen tünte­tett a béke mellett. Az egyezmény szövege A négyhatalmi egyezmény szövege a követ­kezőkép szól: „A német birodalom elnöke, a francia köz­társaság elnöke, őfelsége Nagybritannia és őfel­sége Olaszország királya abban a meggyőző­désben, hogy a világ mostani nyugtalansága csak szolidaritásuk megerősítésével küszöböl­hető ki, megegyezett a következőkben: 1. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy minden erőfeszitést megtesznek, hogy a Nemzetek Szövetsége keretében az összes ha­talmak közt a béke fenntartására a hatásos együttműködés politikája alkalmaztassék. 2. Tekintettel a népszövetségi egyezmény 10, 16 és 19. szakaszaira, elhatározták, hogy egy­más közt megvizsgálnak minden javaslatot, amelyek alkalmasak arra, hogy e szakaszoknak megfí lelő hatályosságot biztosítsanak. 3. Kötelezik magukat minden erőfeszítés meg­tételére, hogy a leszerelési értekezlet sikere biz­tosittassék. 4. A magas szerződő felek megerősítik azt a szándékukat, hogy a Népszövetség keretében létrehozandó megoldás tekintetében megálla­podásra igyekeznek jutni valamennyi gazdasá­gi természetű kérdésben, amely közös érdek­kel bir Európa gazdasági újjáépítése számára. 5. A szerződés 10 esztendőre szól. A szerző­dés a népszövetségi egyezmény rendelkezései értelmében bejegyzendő a Népszövetség titkár­ságában. 6. Ez a szerződés, amelyet angol, francia, német és olasz nyelven szövegeztek meg azzal, hogy eltérés esetén a francia szöveg az irány­adó, ratifikálandó és a megerősítési okiratok Rómában mielőbb leteendők. Rómában szerdán este aláírták a négyhatalmi egyezményt Mussolini beszéde a szenátusban: „Az egész világ békéért kiáif, Európa békéje Hz évre bizíoslíva van"

Next

/
Oldalképek
Tartalom