Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-07 / 127. szám

8 DÉLMAGyARORSZÁG T935 junius 7. ——> A Vélmagyarorsssdg regénye TeavamilaL eqyamifaKar$z Oenedeh Marcell Szin&áz és Művészet A Latabár-fiuk Szegeden. A szegedi szinház csütörtök este mutatja be László Aladár zenés­burleszk jét, a „Bolondórát". Nemén yi Lili­vel és a három Latabárrala főszerepekben. A Latabár-fiuk kedden megérkeztek Szegedre, hogy irányítsák a próbáltat. A legfiatalabb La­tabár a következőket mondotta: — Hat esztendei külflödi szereplés után tért haza a Latabár-duó, amelyhez most a Bolond­órában csatlakozott az apa: Latabár Kálmán. Külföldön mindenütt szerettek bennünket, mert mindenütt igyekeztünk vigat és eredetit nyújtani. A külföldi hangos revüestek után, most száz pesti előadás |elenti azt a sikert, amit a Bolondóra aratott. A Bolondórával tur­néra indultunk, első állomás: Szeged. Innen valószínűleg Pozsonyba megyünk. Az ifjú Latabár még elmondotta, a iövő sze­zonra nem kötötték le magukat egyetlen szín­házhoz sem, csak egves szerepekre szerződnek, a színházak máris több ajánlatot tettek. Kül­földről is érkeztek meghívások, de egyelőre itt­hon maradnak. A Latabár-fiuk most szere­pelnek először Szegeden. A makói Mansz díszelőadása. Két estén át zsú­folásig megtelt nézőtere volt a Hollósy Kornélia­szinházban a makói Mansz díszelőadásának, ame­lyen vitéz Purgly Emil ny. földművelésügyi mi­niszter és Fáy István főispán is megjelent. Az előadás, amelyet Petrán Györgyné, W. Nagy Ilon­ka és Jankó János rendeztek, nagy sikert aratott. Nagyhatása volt a száz kisgyerekkel előadott tán­cos revitnek. Herczeg Ferenc „A költő és a ha­lál" színjátékában Király Jánosné, Zékány Gyula és Erdélyi Béla; Somogyvári Gyula „Virágembe­rében" pedig Buday Erzsébet, Váry Lajos és Ger­ranits Elemér szerepeltek szép sikerrel. A filhar­monikus zenekar két számot adott elő Donáth An­tal vezényletével. A színházi iroda hírei Ma este nincs előadás. Holnap van a Bolondóra premierje. A színtár­sulat lázas izgalommal készülődik a Bolondóra premierjére. Ennél pompásabb, vidámabb, kedve­sebb operett nem került az idén a közönség elé. A Bolondórában fellépnek a százas szériáju bu­dapesti előadássorozat sztárjai, a három Latabár, a mai színházi világ két kitűnő táncvirtuóza és a legremekebb jellemkomikus, legidősebb Latabár. Fellép a szegedi szinház éveken át volt kedvenc primadonnája, a Budapesten is páratlanul nép­szerű Neményi Lili is. A Bolondórát mindenkinek látni kell, mert aki megnézi a Bolondórát, az három felejthetetlen órát szerez magának Jegyek elővételben válthatók a nappali pénz­tárnál. MA ingijenhávehóstolO! w (irtlMT háv£p<MI6~aa pófol)a a szemeskávét éa a cikóriát. 1 liter vízhez 4 deka (4 kávéskanál) Minden szemesháve 6$ cl­hórla neihOI használandó. i/s kilós csomag Vi kilós osomag V* kilós csomag 28 fillér 49 fillér 98 fillér Rengeteget taharlt meg, ha a Góliát kdvepótlóbft) egq pröbacsomaaot vasáról. Kapható kizárólag Párisi Nagyáruház rt-nál Sarened (Csekonics a. és KJ«s u. sarok) 22 Ennek a nemzedéknek asztaltársaságaiba eljárni nem volt túlságosan szórakoztató. Ezek az emberek már rég tisztában voltak a maguk irányával, untig eleget hallották az egymás nézeteit, s ha összeültek, többnyire napi eseményeket és anyagi dolgokat beszél­tek meg. Nem volt okuk, hogy dicsekedje­nek egymás előtt és Miklós újra meg újra el­szörnyedt azon, hogy jóformán valamennyien a legsúlyosabb kenyérgondokkal küzdenek s rég „beérkezettnek hitt irók és művészek ta­nácstalanul merednek a holnap elébe. Meg­alázó történeteket hallott megtagadott előle­gekről, goromba fogadtatásokról, visszauta­sított müvekről. Szorongó szívvel gondolt ar­ra, hogy rövidesen saját felelősségére kell minden asztaltól két-három embert Tégy­amitakarszba meghívnia — még ha tökélete­sen megbízhatnék is saját ítéletében, akkor is szörnyű feladat volna, mert aki itt marad, az holnap talán éhezni fog a családjával együtt. A tehetségesebbet hívja- e, akinek véletlenül van kenyere, vagy a gyöngébbet akit a nyomortól menthet meg? Rá fogja ven­ni Kálmánt, hogy fél évnél, egy évnél tovább senkit se lásson vendégül, hogy minél töb­ben juthassanak el Tégyamitakarszba. A fiatalok közt sokan voltak, akik a szó szoros értelmében éheztek és rongyokban jártak, de bennük sokkal több volt a kiforratlan művé­szi és világnézeti probléma, semhogy sokat foglalkoztak volna egyéni nyomoruságukkal. Sokszor nem is kávéházban jöttek össze, mert erre sem telt nekik, hanem valamelyi­kük kietlen szobájában ültek együtt étlen­szomjan, estétől hajnalig. És hajnalban, ami­kor a társaság zugó fejjel kilépett az uccára, egy-egy csoport még mindig nem tudott el­válni egymástól s tovább vitatkozott, a sze­meteskocsik s az első villamosok csengetése közben. Miklós idegenül, megdöbbenve hallgatta a nála alig ifjabb fiatalok vitáit. Hol jártak már ezek az ő egyéniség-kultuszától, művé­szi liberalizmusától! Ha néha meg mert szó­lalni közöttük, ugy néztek rá, mint egy mult századból idevetődött aggastyánra. S ezekkel a fiatal fiukkal és leányokkal nem lehet olyan udvarias, csöndes hangon vitázni, mint az öregekkel. Az ő szemükben az elmélet, a vita maga az élet volt, s az élet nem ismer tréfát, nem ismer udvariaskodást. A sápadt arcok lángoltak, a szemekben fanatikus tüz égett, s a cigarettától vagy tüdővésztől rekedt han­gok ki-kícsuklottak. Egyik gorombaság a má­sik után röpült az ember fejéhez, s ha meg­haragudott érte, az ő baja volt. Hogy fognak ezek a fiatalok beilleszkedni Tégyamitakarsz idillikus, szabad köztársasá­gába? Ezek nem akamak eltartott szellemi arisztokraták lenni, nem is akarnak kiemel­kedni a kollektivitásból (legalább azt mond­ják s azt is hiszik magukról) — ezeknek nem gondtalan kényelem kell, hanem harc, for­radalom, talán gyilkolás, talán mártirság. És mégis: tehetségesek, egész emberek — eze­ket kötelessége bevinni Tégyamitakarszba, s megmenteni, ha lehet, az éhhaláltól, a tüdő­vésztől, a gyerekes összeesküvésektől, a bör­töntől ..: 7: Halkan és könyörtelenül hull az októberi eső. A soffőr minden pillanatban attól fél, hogy az autó beleragad a feneketlen sárba. Hat óra van, majdnem éjszaka már. Reggel óta tart ez az utazás, rövid megállásokkal, i Azaz voltaképen három hete. Egyik tanyá­ról a másikra. De ilyen átkozott idő és ilyen átkozott ut nem volt a három hét alatt. Ha ni ég egyszer városba érnek... Nehéz mi helyet kapni, de legszívesebben megugranék A fene a nagyságos asszony passzióit. Működtetni kezdi a házszámkereső lámpát Azt mondták, a dülőuttól balra van, két kiló­méternyíre. Ahá, végre sövényt lát legalább. Még száz keserves méter. Ott vannak a cse­lédházak . Odakormányoz egyiknek a bejárata elé A? apró ablakok sötétek. Megállítja az autót és tülköl. Olga és Kalmár doktorkisasszony szunyó­kálni próbáltak az istentelen döcögés köze­pette. Halálosan fáradt mindakettő. A meg­állás, a tülkölés, valami kábult félálomból ri­asztja fel őket. Kutyaugatást hallanak. — No, Paulus, — mondja Olga, — szedd össze magad. Már csak ezekkel a házakicol végzünk ma, aztán egyenesen bedöcögünk Újfaluba. Alig tiz kilométer. A tiszteletesné jó ággyal vár bennünket. Közben a soffőr leugrott a kocsiról, kinyi­totta az ajtót s letett a sárba egy kis zsámolyt. Már megtanulták, hogyan lehet az autóból száraz lábbal belépni a cselédházakba. Az autótülkölés zajára halk motozás tá­madt a házban. Valaki gyertyát gyújtott és kinézett a félig kinyitott ajtón. — Tán eltévedtek az urak? — kérdezte, egy barátságtalan női hang. — Errefelé is bejut­nak az ujfalusi országutba, ha továbbmen­nek. — Nem tévedtünk el, asszonyság, — szó­lalt meg Olga, — éppen magukhoz igyekez­tünk, ha terhükre nem volnánk. Csak eleste­ledtünk ezen a rossz uton. (Folyt, köv.) UJ KÖNYVEK a Délma^yarország kölcsönkönyvtáfában: Meredith: Tökéletes férfi Mikola Árpád: A nagv bábjáték Kosáriné Réz Lola: Ulrik inas Lévai Jenő: Éhség, árulás, Przemysl Kosztolányi Dezső: Esti Kornél Tarnál Áron: Abei a re.'gettgben Keun: A mííselvemlánv Bus-Fikete László: Eladó fi-jk Vándor Iván: Andrea arcát a nip felé fordítja Szeő Demeter: Zsidó vagyok Scott Mansfield: A fekete kör Olivér Curwood: Alan holt szerelme Fraser Simson: A csapkodó redőny Philip MacDonald: Éva kisirt szeme Valentine Williams: A Tuskóláhu visszatér Marschalkó Lajos: A vörös boszorkány Anthonv Wvnne: Estella mátkn«ága H. Jenkins: West kisasszony diadala Annié Havnes: A greylandi reitélv C. F. Cushman: Az uj szegényk Molnár Sándor: Magyar sois francia földön Állasz fv-ton: ftalin>a<5 René Kraus: Spioti» im Geldkrieg Max Brod: Eine Liebe zweiten Ranges Ilf-Petrow: Zwölf Stühle ^'flflre'és1 dll » Oélmiw'rnrtTáo fi'IHIzMfil réífér" »«¡iwnnMn« * nenn«. miuiVá«e!öflrií"t*n«»( ""^nM"» 1«» fH'ér mindenki m** réti*" hatrniHn* ffin nnim*. WŐBHiSKif

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom