Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-04 / 126. szám

tt DÉLMAG7ARORSZAG 1933 funfus 4. TÓTH IGNÁC FÉLEGYHÁZAI ÖREG KOVACSLEGÉNY LELKÉNEK VIRÁGAI (A Délmagyarország munkatársától.) örök problémája marad a Kultúrtörténetnek, hogy nány őstehetség kallódik el az emberevő rengetegeiben és?xevétlenül és nyomtalanul. Eldugott álmos tanyák között, szükhatáru falvak knvhóiban, röghöz, mesterséghez láncoltán, tehetetlenül. Csak nagyritkán mutatkoznak áruló jelek, halvány felvillanások, megdöbbentő megnyilatkozások, hor? a lángés bölcsője jászol is lehet. Igaz, a legtöbbször lidércláng villan csak; mögötte, előtte semi sincs, ha utánaszalad a csudára szomjazó ember, ürességet talál. De az is igaz, hogy az igazi villanások fénye a legtöbbször belevész a végtelen sötétségbe. Senki észre nem veszi, utána sem nyul senki. Pedig talán akadnának utmutató jelek, csak lenne, aki elindulna feléjük, aki percről-percre kutathatná az emberéletet, ezt a legcsodálatosabb és legtitokzatosabb valamit és fáradhatatlanul csákányozna az ismeretlen mélységekben akor is, ha igazi aranyszemek nem akadnak mingyárt az útjába. 'Mert jóvátehetetlen kára az emberiségnek minden elkallódó, elvesző tehetség, pótolhatatlan kár származik abból, ha valaki, aki színesebbnek látja a színeket, formásabbnak a formákat, aki érti a füvek és virágok énekét, a rögök kórusát, a fák miséjét, nem mutathatja meg soha senki másnak, hogy mit látott és nem mondhatja el, hogy mit hallott. Nem mutathatja meg, mert a jászol-bölcsőben nem talált mutatáshoz való l^zet és elmondáshoz való nyelvet ... Tóth Ignác félegyházi öreg kovácslegény például érzi azt a furcsa nyugtalanságot, amit csak rendkívüli emberek érezhetnek. Tóth Ignác dacos ember lehet. Nem törődik vele abba, hogy ő sem talált a bölcsőjében semmit, ami alkalmas szerszám lenne megérzett gondolatok és elgondolt érzések szavakká való kovácsolásához, csak a pörölyt találta ott, az izzó vasak formálásához alkalmas kalapáló szerszámot Tóth Ignác félegyházai öreg kovácslegény meghallott valamit a nagy pörölyözés közben abból is, ami tul, ami felül van a patkóverésen. Belekóstolt a betűbe és a gondolatba és megmámorosodott tőle. Verte a vasat továbbra is keményen, de munka után, fáradt karokkal és izzadt testtel elindult a könyvek felé. Titkos rokonságot érzett a fehér papírlapra nyomtatott fekete betűk iránt, elnehezült kezével szelíden megsimogatta a nyűtt könyvtáblákat. Aztán — lei tudná miért és hogyan — oda került ar irótoll is tömpe, vastag, izmos ujjai közé. írni kezdet és csodálkozva látta, hogy nehéz keze magától mozog, mintha nem is a szándékos akarata vezetné, hanem valami más, valami erősebb, még az akaratánál is. Csodálkozva látta, hogy a tolla nyomában gondolatok maradnak, éppen olyan, vagy olyasféle gondolatok, mint amilyeneket a fa, a levegő, a fű, a folyó, a felhő, a virág suttog, talán a kerek égvilágon egvedül és kizárólag az ő fülének a nagy csöndességben. Csodálkozva érezte ki ezekből a papírra rögződött gondolatokból a világ szívenek lüktetését... Attól kezdve szertartásnak látta és hitte az írást és a leirt sorok lassan szaporodtak. Később elfogta a nyugtalanság és szembe került vele a kérdés: mit ér az elgondolt és leirt gondolat, az elértett titkos értelmű beszéd, ha csak 6 tud róla egymaga. Néhány irását, bizonyára hosszu-hosszu töp rengés után, elhozta hozzánk. A szerkesztőségben sürü vendég az irásthozó. Szemérmes verziók, akik hosszú negyedórákig sétálgatnak a kapu előtt és szorongatják zsebükben a rímeket, magabízó novellisták, akik azt hiszik, hogy ők fedezték fel a májusi szerelmet és ők látták meg először a Tisza tükrében kacérkodó holdvilágot. Dül a kézirat garmadával, de értékes, használható ritkán akad közte. Tóth Ignác öreg kovácslegény is ugy jelentkezett, mint a többi. Forgatta a kalapját, de a teleirt lapokat nem adta elő rögtön. Szép sorjában elmondta előbb, hogy hol él, mi a mestersége, aztán megkérdezte," hogy elolvasnánk-e az Írásait. Csak véleményt szeretne hallani róluk, közlésükhöz nem igen ragaszkodik, db ha jónak találjuk egyiket, másikat, hát örömmel vesii. ha Kinyomatjuk az újságba. Aztán egyenkint szedte elő és nyújtotta át a lapokat. Az eisó vers volt. Szögedi vár a címe. Furcsa ritmusa mintha régi regősök énekére emlékeztetne. Ebben a ritmusban szinte zenévé olvad fel a szavak értelme is. így szól a vers: Kultúrpalota tövében, meghúzódva szép szerényen régi vár romjai, Hint karosszékbe süppedő, elmélázva üldögélő öregúr, hajdani A gúnyája zsínórzata vad repkénytől befuttatva oldala, falai. Szeged szebb le*t palotái körülállják, mind megannyi unokák, daliák. A régi nrnlt, azuj jelen keményen áll, itt, e helyen, Erősség, dicsőség. Diadalmas hadseregét hajdanán itt toborzottá Zápolya, Hunyadi Tisza vize mormolását, zubogását itt hallgatták Ráday rabjai. Ide futnak elhallgatni a Kass előtt szépen szóló wmoBJsó hangjai Megkérdeztük Tóth Ignáctól. hogy honnan vette verséhez a mértéket, hol tanulta meg a ritmust. Csodálkozva nézett ránk. Nem tanulta. Jött magától. Minit ahogyan a Tisza hátán is maguktól gyüröznek a hullámok. Nem kell azt tanulnia annak, aki meghallja a viz muzsikáját, a virágszivek dobogását. Tóth Ignác öreg kovácslegény látja, hogy tetszik a verse. Felbátorodva huz élő másik lapot a zsebéből. Ez próza. Vagy talán nem is E

róza. Vers. Csak nyers. Nincs formába öntve. •e az üllő mellé bilincselt lélek szénit vívódása érzik ki belőle. A cime: Hangom. Néhány részlet belőle. „Rosszul beszélek, hangomban teknikai hiba van, fiatal koromban, mig fogaim épek voltak, szép tiszta kiejtésű szavam volt és jó hangom, publikai erővel... Többeknek nem megnyerő az én mesterember-formám. Nagyrészben szokva vagyunk ahhoz a képzelethez, hogy mindenkit, aki ir, Petőfi. Danié. Moliéré, Sakszpieré és a leghíresebb alakjain keresztül szeretnők látni... pedig a változatosságban nagy érték van. A rózsa, bármilyen szép virág is, nem volnánk megTekintse meg FtiRDORIIHAKOLÖNLEOESSEGEINKET Modellenkint csak két darabot hozunk forgalomba ELTÉRŐ SZÍNEZÉSBEN. Azonkívül fürdócipők, fürdősapkák, stb. reklámárakon. u Vi H\RISNY\HAZ az „Excelsior" harisnyagyár r. t. bizományi lerakata, TISZA LAJOS KÖRÚT 42b sz. GQermehfrlftóh óriási választékban. elégedve kertünkben csupán egvfé-i le virággal. Vagy nagyon furcsának vennénk azt például, mihelyst egy nyolc fogásos ebéd helyett asztalunkra felhordanának nyolc tányér bablevest.^ Mostanában nem írok, a szakmámban dolgozok. Lelkem egészen le van nyűgözve, egészen az anyagias gondolkodás kor* látai köz* van négyzetezve ,Az anyagiakkal küzdő élet" megöli a lélek finomságát, de, mivel a lélek él halhatatlanul, életünk javulásán uira meg finomul... Ha az embernek van lelke, a földnek is vanl A kedves tavasz és nyári napocska melegétől megtermékenyül és lelket ád a földnek. És a föld lelke a csodaszép vadvirágokban nő ki. A főid lelkének dalai a virá-' gok. Az ember lelkének virágai a dalok... Énekel a föld! ahngjával, a virágok sziszineivel... Tavasszal milyen drága ruhát ölt magára a tél kirabolta csupasz föld... Ezért lett a nagy Alföldnek, rónáinak, mezőinek Don Juánjává Petőfi... Tóth Ignác ugy magyarázza ezt a furcsa, Don Juanos hasonlatot, 1 ogy Petőfi rajongó szerelmese volt az Alföldnek. Megmondja azt is, hogy ismeri Don Jüan történetét, sokat olvasott róla. Shakespeareről is, Moliereről is. Azután előkerültek a többi teleirt lapok. Valamennyiről muzsikált ez a sejtelmes ritmus és elénk teritette Tóth Ignác öreg kovácslegény vajúdó, kereső, betű- és dalszerető lelkét. Érdemes elgondolkozni rajta, hogy milyen virágokat nyithatott volna ez a lélek, ha idejekor rán alkalmas talajba kerül... m. L MONDJA MEG • r 1/MEROSEINEK hogy nemcsak a régi, de az uj előfizetők is megkaphatják a DÉLMAGYARORSZAG karácsonyi AJÁNDÉKÁT mert az alábbi 20 értékes tárgyat osztjui ki közöttük december 17-éa, Schöberl—Morpheus-pamlagágv, 240 pengő — Egy kerékpár, német gyártmány, 240 pengő — Egv Benyovszky-festmény, 250 pengő — Egy kristálvfiveg dohányzó készlet, 180 pengő —» Egy Schöberl-fotelágy, 180 pengő — Egy Aristol-gramofon. nébet gvártmánv, 160 pengő. —» Egy télikabát ,160 pengő — E* yesillár. hatIán»«, 150 pengő — Egy férfiöltönv. (Fekete knbát, mellény, csíkos nadrág.) Mérték után» 140 penöő — Egy jégszekrény, 128 pengő — Ecv redőnyös amerikai Íróasztal, 120 pengő —> Tizenkétszemélves lendamaszk asztalkészlef, 120 pengő — Etrv masrvar.perzsa szőnyeg, 120 pengő — E*v börond, 90 pengő — Egy alpakka eőfcészlet. 90 nengő — Egy villanyos teafőző, 80 pengő — Egy serlon. 60 pengő — Egy négyrészes zsurnsztal, 40 pencő