Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-29 / 145. szám

!F 3jswm. ¿tc&fy 0.3 li>«ret Ovtg -.92 1 litoTM • . 2M* Al üvegért bctétat uimitunk cMeinlflyuAiri A makói kereskedők Is tiltakoznak a másodszori rakiárvállság ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Kereskedők Szövetségének állásfoglalása és a kereskedelmi és iparkamara tiltakozó gyű­lése után a makói kereskedők is tiltakozni kí­vánnak a textilüzletek ujabb raktárváltsága el­len. A makói kereskedők uj érdekképviseleti egyesülése a Rotter Gyula elnöklete alatt mű­ködő kereskedelmi kör csütörtökön délután fél 3 órára hivott egybe a Korona-szálló emele­tén lévő helyiségébe tiltakozó nagygyűlést, amelyen a makói kereskedők is kimondják csatlakozásukat a megindult országos de­monstrációhoz s tiltakoznak az ellen, hogy a textilüzletek a boletta pótlására másodszor is raktárváltság alá kerüljenek. Az erről szóló memorandumot a makói nagygyűlés a minisz­terelnökhöz, a kereskedelemügy} és a pénzügy­miniszterhez fogja eljuttatni Hunyady Ferenc képviselő letartóztatásával — nem sér­tették meg a mentelmi jogot Budapest, junius 28. A képviselőház mentel­mi bizottsáea szerdán délelőtt ülést tartott. A bizottság több képviselő mentelmi jogának fel­függesztését ajánlotta a képviselőháznak: Lin­gauer Albin, Milotay István, Eckhardt Tibor, Hunyady Ferenc gróf, Szakács Andor, Meskó Zoltán egy-egy esetben, Lázár Miklós hét eset­ben, Dinni/ésXajos, Reisinger Ferenc, Szabó­Papp Károly, Hadik János gróf, Friedrich István 1—I esetben, Bleyer Jakab 11 esetben. Ezután a bizottság Hunyady Ferenc gróf bejelentését tárgyalta mentelmi jogának meg­sértése ügyében. A bejelentés Hunyady Fe­rencnek mezőcsáti letartóztatásával van kap­csolatban. A mentelmi bizottság ugy döntött, hogy az emiitett esetben nem látja Hunyady Ferenc gróf mentelmi jogának megsértését. *w bezárva,mér*"*' kizárva a azaK Vlrt*h-f«le élelmiszerszekrényben! Mlndan háitartAsban, különösen nyaralókban mMkU!Kzh«tet!en­Állandóan •lellAa, a legkisebb rovar sem férkótik as «telakfce«. Ojrirtia: VlrAgh asztalos, Sietred, Vidra neoa 4. «iám. legmodernebb konyha bntorokhan najrr rMasrtólr, «raSilyezható kerti fotelok. nehés-stll hAlös/nMk rendkívül olosón. 23T Minden háztartásban nélkülözhetetlen ím mimuinwin az egész világon szabadalmat nyert «0 orpheus" fotelágy Modern, tartós, kényelmes és o'csó! Nappal fotel, éjjel ágy. Világhírű Schtf bari -gyártmány. Mintaraktár: Budapest, IV. HarlskOz 4. Az angol revíziós indítvány és a 35-as javaslat a felsőház előtt Budapest, junius 28. A felsőház szerdai ülé­sének elején Simonsich Elemér szólalt fel napirend előtt. Annak a hálának és örömnek akar hangot adni — mondotta —, amely a felsőház tagjait át kell hogy hassa a londoni alsóházi revíziós indítvány hirének olvasása­kor. Felolvasta a hat angol képviselő nevét, hogy ezeknek a neve a felsőház naplójában megörökíttessék. Nem tudja, hogy mi lesz en­nek a határozati javaslatnak a sorsa, de bár­mi legyen is, mértfőldkövet jelent a magyar igazság utján. Ezután kifejezést adott a felső­ház mélységes hálájának és örömének az an­gol nemzet lovagias és igazságszerető képvise­lői iránt. A tapssal fogadott felszólalás után ki­sebb vita volt a 33-as bizottság meghosszabbí­tásáról szóló javaslatnál. Juhász Andor fáj­dalmasnak tartja, hogy a mai rendkívüli gaz­dasági viszonyok szükségessé teszik, hogy t törvényhozás meghatározott területen lemond­jon a törvényhozási jogáról. Reméli, hogy egj éven belül megszűnnek azok a körülmények amelyek a 33-as bizottság működését szüksé­gessé tették. Lázár Andor igazságügyminiszter: Az or­szágos határozat nem áll ellentétben a törvény­nyel, csupán világosabb értelmezést ad neki. A kormány a törvényt ugy értelmezi, mint ahogy értelmezendő volt az országos határozat «ze­rint. A bizottság tagjainak megválasztása te­kintetében az az állaspontja, hogy a tagokat újra kell választani. A felsőház ezután elfogadta a törvényiavas­latot. Ezzel az ülés véget ért Két hölgy és egy férfi (A Délmagyarország munkatársától.) Egy sereg levél volt az alapja annak az elkeseredett becsületsértési pernek amely szerdán zajlott le a szegedi járásbíróságon. Két hölgy állott szem­ben egymással, mind a kettő vádlott és pana­szos. A per egy férfi miatt keletkezett, egy férfi miatt, akiért mindketten harcoltak, holott — mint most kiderült — mindkettőjüket ámí­totta és mindkettőjüket becsapta. A két hölgy között a levélharc azzal kezdő­dött, hogy az egyik levelet irt a másiknak. Ebben a levélben udvarias hangon annak a kívánságának adott kifejezést, hogy hagyja abba az ő ismerősével való hiábavaló flörtö­lést egyrészt azért, mert az csak felesleges to­lakodom egy kellemetlen nö részéről, másrészt azért, mert egy ilyen flörtölés súlyos követ­kezményeket vonhat maga után. A másik nem ijedt meg a levél fenyegeti hangjától. Gúnyosan csak annyit válaszolt, hogy érthetetlennek tartja a levelet, azon egyszerű oknál fogva, mert ő az illető férfinél biztosra megu. Ellenkezőleg épen a levélíró az, aki hiábavaló módon erőlködik. Ezt a levelet nem lehetett válasz nélkül hagynia az egyik­nek. Ismét tollat ragadott és most már egyene­sen felkérte a másikat, hogy szabadifsa meg tolakodásától az 6 ismerősét. ~ Nem értem — irta hívelében —, hogy egy urihőljjy, ha látja, hogy nincs rá semmi szükség, miért nem vonja le a konzekvenciá­kat és miért nem megy el titokban a város­ból... A másik felháborodott hangon így felelt: — Nem tartom önt érdemesnek a válaszra, csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy az illető férfi önt éppen ugu nem sziveiheti. mint én... Ezek után nem ttidam igazán, hogy mi­ért nem kímél meg engem is, őt is kellemet­lenkedéseitől ... A levelekben súlyosabb kitételek is előfor^ dúltak. Az egyik végre megsokalta a levele­zést és feljelentést tett becsületsértés miatt a másik ellen. Az első tárgyaláson a másik vi­szonvádat emelt az egyik ellen, ugyancsak be­csületsértés miatt. A tárgyaláson megjelent mind a két hölgy. A bíró megkísérelte kibékíteni őket, ami el­len mindketten tiltakoztak. — Jobb volna kibékülni — jegyezte meg a biró —, mert ugy látom, hogy mindkettőjüket becsapta az a férfi, aki egyedül a hibás... Mind a két hölgy belátta ezt, békülni azon­ban egyik sem akart. A biróság elnapolta a tárgyalást. A város 39 ezer pengőért megvásárolta a Tábor-uccai bérház állami házrészét (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros építkezései közül, mint ismeretes, a háború után a Tábor-uccai bérház volt az első. En­nek a bérháznak a második s a harmadik emeletén lakások készüllek és a lakások leg­nagyobb részét az egyetemi tanárok kapták meg, az épület első emeletét az adóhivatal fog­lalta el, földszintjét pedig üzlethelyiségek for­májában hasznosította a város. Áz építkezés költségeinek egy részét, egymilliárd koronát, az állam fedezte, de ezzel résztulajdonosává is lett a háznak és a várossal kötött szerződés értelmében megilleti ma is még a lakbériöve­delem megfelelő hányada. A város azonban hosszú éveken keresztül következetesen meg­feledkezett az állam részének kifizetésével, nemrég azután igen kellemetlen meglepetést keltett a városházán az a miniszteri ieirat, amely az elmaradt lakbérjővedelem részek sürgős befizetését követelte. Értékben közel akkora összeget jelentett az állam jogos kö­vetelése, mint amennyit annakidején befek­tetett a pénzügyminiszter az építkezésbe. Reménytelen lett volna minden vitatkozás és igy a polgármester kiutalta az állampénz­tár számára a kormány követelését. Ugyanak­kor azonban felmerült az a kívánság, bogy a város szüntesse meg a társasviszonyt, valtsa meg az állam házrészét. A polgármester fel is irt ebben az ügyben a kormányhoz és a pénz­ügyminiszterben meg is lett volna a hajlan­dóság a házrész eladásához, de igen tekintélyes összeget kért a várostól. Ezt az összeget a köz­gvülés nem szavazta meg és már-már ugy látszott, hogy továbbra is változatlanul meg­marad a társasviszony, ami a várost arra kö­telezi, hogy a Tábor-uccai bérház lakbérjő­vedelméből" a mai bérek mellett évi hat-hét­ezer pengőt adjon át az államnak. Ez a kőte­ltzettség különösen azóta vált terhessé, amióta az épület földszinti helyiségeit is városi hiva­talok számára foglalták le és igy megszűntek ott az üzlethelyiségek, tehát megszűnt a város effektív bérjövedelme is ezekben a földszinti helyiségekben. A bérjövedelmet viszont becs­lés'alapián állapítják meg és ennekalapján számitják ki a társtulajdonos város részese­dését is. Most mégis kedvező fordulat következett be. A pénzügyminiszter értesítette a polgár­mestert, hogv hajlandó a városnak eladni a házrészt 39.000 pengőért. Ezt az összeget a város husz év alatt egyenlő félévi részletek­ben fizetheti meg hat százalékos kamatozás­sal.. így évente körülbelül 1800 pengőt kell fizetni. A polgármester ezt az ajánlatot már elfogad­hatónak találta és ezért a pénteki kisgyülésen javasol ja a házrész megvásárlását. Mwrbúhato. elosó rendkívüli elegtos eredeti s-rAjoi gyirtmtayo Harwln Wateft Co. zseb- es KüihölOór&K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom