Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-21 / 138. szám

sel jöttem vissza, hoav becsülettel szolgáltam a nemzet érdekét. Beszéde végeztével a miniszterelnök eltávo­zott a teremből. Buchinaer Manó wW • -n^niarterelnök beszéde a hitlerizmus dicsőítése és nrooókálisa volt. A külügyminisztert terheli a cvanu 4 «¿mpt kapcsolatokért. Több szónok nem volt. Az elnök berekesz­tette a vitát, majd szünet után a többsée ál­talánosságban elfogadta a javaslatot. A részletes tárgyalás során a cimnél fías­say Károly szólalt fel. A miniszterelnök be­széde nem foglalkozott azokkal a közjogi és belpolitikai erdekekkel, amelyekre az ellen­zék hivatkozott. Ha a külügyminisztert nem vették fel tagnak egy kaszinóba, az legfeljebb abból a szempontból érdekli a Házat, hogy a külügyminiszter nem tanúsította azt az előre­látást és tájékozódást, amelyet állása megkí­vánt. A miniszterelnök titokban előkészített útjával meglepte az egész világsajtót s ha itt-ott felmerült a kérdés, hogy az idősze­rű volt-e, az még nem hátbatámadás. Senki sem támadta a miniszterelnököt Ha piacokat akart teremteni, akkor nem kellett volna el­mennie a rohamosztagosok díszszemléjére. Az eredményekről semmit sem mondott a minisz­terelnök. Nem fogadia el a miniszterelnöknek azt a megjegyzését, hogy az ut nem érintette az osztrák-magyar barátságot. Gróf Sigray Antal szintén a berlini úttal foglalkozott beszédében. A miniszterelnök adós maradt az eredmények ismertetésével. Két ­li, hogy ez a germanofilpolitika helyes volna az ország szempontjából. A többség ezután elfogadta a javaslatot rész­leteiben is. Következett ezután a belügyminiszter jelen­tése a hajózási vállalatoknak adott engedély­okiratok meghosszabbításáról. A jelentest Mi­hályffy Vilmos ismertetése után elfogadták. Az elnök javasolta ezután a Ház holnapi ülésében harmadszori olvasásban tárgyalják a javaslatokat s azután a bejegyzett interpellá­ciókat hallgassák meg. A Ház így határozott. Ezzel az ülés három­negyed 9-kor véget ért. „Ahogy nem lehet a narancsfát átültetni hozzánk, ugy nem lehet a német rendszert sem átültetni a magyar életbe" Budapest, junius 20. Gömbös miniszterel­nök résztvett az Országos Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlésén, amelyet kedden délelőtt tartottak az OMGE székházában. Gróf Hoyos Miksa bevezetőszavai «tán a miniszterelnök beszélt és felszólalása során kitért berlini út­jára is. — Amikor nemzeti munkatervemet megal­kottam — mondotta —, hangsúlyoztam benne az érdekképviseletek jelentőségét és azt, hogy Magyarországon nem lehet rend mindaddig a gazdasági életben, amig egészséges érdekkép­viseletek nincsenek. Sokan kifogásolták ber­lini utazását — mondotta ezután —, ehez hoz­zá van szokva, mert kifogáolók mindig akad­nak. Szolgálatot vélt teljesíteni a magyarság ügyének azzal — folytatta —, hogy ráirányí­totta a figyelmet Németországra, ahol nem muló jelenségekről van szó. Meg kellett néz­nie, mi történik ott. hogy barátot szerezhes­sen a magyar mezőgazdaság számára. Legfon­tosabbnak a piacok megszerzését tartja. Ez a szempont vezette az osztrák-magyar Kereske­delmi szerződés megkötésénél és azt szolgál­ta olaszországi és berlini utja is.A mezőgazda­sági kivitel miatt ment Németországba is. Ki­fogásolták — folytatta Gömbös —, hogy Ber­linbe mentem. Épen azok kifogásolják aggo­dalmaskodva, akik két héttel ezelőtt még az­zal biztattak, hogy ne riadjak vissza a magyar kivitel érdekében semmiféle munkától sem. Nem lehet a berlini utat világnézeti, belpoliti­kai, felekezeti kérdések szemszögéből nézni és magyar szempontból nem lehet német belpoli­tikát űzni. A piacszerzés az, ami vezeti és nem néz érzelmi szempontokat, — A magyar kormány mindenkivel szívesen együttműködik, aki a magyar nép érdekeit szem előtt tartja. Logikus, ha két ország ve­zető férfia találkozik, akkor nemcsak kivitel­ről beszélnek. Nem lehet hozzánk a narancs­fát átültetni — fejezte be beszédét —, mert ebben a földben nem él meg; ugyanugy nem lehet német rendszereket sem átültetni a ma­gyar életbe. A francia sajló Páris. junius 20. A Matin bécsi külőntudó­sitója részletesen foglalkozik Gömbös berlini és béc6Í útjával is s azt írja, hogy Dollfuss kancellár kénytelen volt ugy tenni, mintha a magyar miniszterelnök berlini utja egyálta­lán nem érdekelné. Amikor Gömbös hétfőn délelőtt átutazott Bécsen, a kancellár nem veti tudomást jelenlétéről, de ez csak a forma kedvéért történt, mert alig hogy Gömbös mi­niszterelnök elutazott Budapestre, a bécsi ma­gyar követ máris megjelent a kancellárnál es részletesen tájékoztatta őt Gömbös berlini tárgyalásairól. A magyar miniszterelnök berlini utja erősen foglalkoztatja á Journal vezércikkíróját is. Hitler Adolf — a lap szerint — gazdasági elő­nyöket helyezett kilátásba Magyarország szá­mára, ezzel szemben azonban azt kérte a ma­gyar miniszterelnöktől, hogy támogassa Ma­gyarország minden fenntartás nélkül Német­ország poíitikáiát. A londoni 21 ¿alom rendkívüli világtörténelmi szolgálatot tett az egész emberiségnek. — óh. óhl — kiáltiák a szocialisták. Gömbös... az áltat, hogy Németországban megszűntették a kommunista veszélyt. Meg kell állapitanom, hogy a kancellár személye, mozgalmának szervezettsége és tömeglélektani kihatása olyan nagymérvű, amilyenre én nem számítottam. Az előbbiekkel azt akartam mondani, hogy az európai politikában a né­met nemzeti mozgalommal mint tényezővel kell számolni. Ez a rendszer a német népet új­jászületéshez vezeti... Zsilinszky: Nekünk csak a magyar újjászü­letésre van gQndunk! Gömbös: Olyan tényezővel állunk szemben, amelyet állandóan kalkulációba kell venni. A harmadik kérdés, amelyért kimentem, az volt, tudni akartam, hogy ez az uj Németország mikép akar elhelyezkedni. Nagy örömmel kel­lett megállapítanom, hogy a német kancellár politikai vonalvezetése a béke jegyében áll és nem más nemzetek ellen irányul politikája. Zsilinszky: Hát Ausztriai őrgróf Pallavicini: Bombák robbannak Ausztriában I Gömbös: Meg kellett állapitanom, hogy az egyenjogúság kérdésében, amely Magyaror­szág számára is probléma, a kancellár azonos felfogást oszt velem. 0 is előfeltételként kezeli ezt a kérdést az európai béke szempont iából. Kifogásolták, hogy lépése Ausztria ellenes volt. Ma olvastam Dollfuss kancellár nyilat­kozatát a Journalban, amely az osztrák és a magyar nép és a két kormányköziti barátságos viszonyt hangsúlyozza. Mikor kormányra lep­tem, súlyt helyeztem arra, hogy Ausztria és Magyarország "közt olyan gazdasági közeledés lehetőségét biztosítsuk, amely mindkét ország javát szolgálhatja Azt hiszem, berlini utam ezt á viszonyt semmiképen sem zavarja annál is inkább, inert az osztrák kérdést illetőleg is azonos a felfogásom a német kancelláréval. Az osztrák függetlenség kérdése nemcsak német kérdés, hanem olasz kérdés és Európa kérdése is. Ezt a függetlenséget nem látom veszélyez­tetve. ha a német politika harmóniára törek­szik. A fontos az, nogy Németország tényező és nem közömbös a magyar politika szem­pontjából az, hogy a nemet Dolitika macvar ellenes vagy magyar-barát. — Amikor Olaszországban biztosítva látom egyik erős barátunkat és Németországból ba­ráti kezet látok felénk nyúlni, amely gesztus becsületességében semmit sem kételkedhetünk, akkor olyan uton járok, amely a magyar reál­politikát jeleníti. Ez nem zárja ki azt, hogy más nagyhatalmakkal szemben a magyar kor­mány ugyanilyen magatartást tanúsítson, amikor azok a nagyhatalmak olyan gesztust akarnak gyakorolni, amelyet hálával fogad­hattunk. Mi kor Rómában voltam és mikor Ber­linben tárgyaltaim, semmi más cél nem veze­tett, mint a magyar nemzet együttes érdeké­nek szolgálata. — Nem lehet hivatkozni — folytatta Göm­bös — • világnézeti rokonszenvre berlini utamnál, mert nagyon helytelen volna, ha ilyen rokonszenv szerint rendeznénk be a magyar politikát. Nem kellemes érzés, ha az embert hátba döfik, amikor külföldön van, anélkül, hogy tudnák, mi szándék vezeti. Mes­terek vagyunk abban, hogy belpolitikai elgon­dolások álapján készítsünk hangulatot külpo­litikai kérdesekben és ugyanilyen helytelen dolog, amikor kaszinókban és a Park Klubban hangulatot keltenek a magyar miniszterek el­len. Minden Park Klub számára megtiszteltetés az, hogy ha a magyar külügyminiszter oda be­lép. — Kritikára sem alkalmas minden pillanat. Az a kritika, amely elveszi az ember kedvét a közélettói, amelynek mérgező tendenciája van, rosszhiszemű kritika és nem épitő kriti­ka, mert alkalmas arra, hogy a nemzetet ne­héz helyzetbe hozza. Olyan időket élünk, ami­kor minden pillanatot es alkalmat fel kell használni a nemzet javára. Akkor vádolhattak volna meg, ha tétlenül nézném az eseménye­ket Tájékozódnom kellett. mert tudnom kell, merre irányítsam a nemze­tet éj> ezért nem vádolhatnak. Azzal az érzés­London, junius 20. A világgazdasági érte­kezlet gazdasági főbizottságában az elnök ki­fejezte azt a reményét, hogy Ausztrália, Ka­nada, az Egyesült-Államok és Argentína, ame­lyek a világ búzatermésének öthatod részét képviselik, rövidesen határozati javaslatot ter­jesztenek az értekezlet elé. Kanada képvise­lője nemzetközi megegyezést sürgetett a meg­maradt gabonakészletek értékesítesére A svájci megbízott kifejtette, hogy a kérdést a világ búzatermelésének 10 százalékkal való csökken­tése oldhatná meg. Ausztrália képviselője hangoztatta, hogy az árszínvonal emelését nem a termelés csökken­tésével, hanem a vásárlási képesség növelésé­vel lehet elérni. Az elnök kijelentette, hogy nem remélte, hogy a jelenlegi értekezlet megegyezést fogad­jon el az összes termékek tekintetében. Ezért albizottság kiküldését javasolta, amely ugy a buza, mint más őstermékek kérdésével foglal­kozna. London, junius 20. Angol politikai körök­ben az a benyomás, hogy a világgazdasági ér­tekezlet munkája mindaddig nem haladhat, amíg a pénz elintézetlen kérdése Damokles karajaként lebeg az értekezlet felett. Kevés a kilátás arra, hogy Roosevelt halászkirándulása alatt az amerikai küldöttség határozati javas­latot tehessen és emiatt komolyan aggódnak, hogy az értekezletet a tétlenseg veszetve fe­nyegeti. Zetkin Klára Moszkvában meghalt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Moszkvából jelentik: Zetkin Klára volt német birodalmi képviselőnő kedden reggel a szov­jet kormány szegényház-intézetében hosszas betegség utan elhunyt. Zetkin Klára — mint ismeretes — a birodalmi gyűlés kommunista lraknójának volt a tagja es mint a német parlament legidősebb képviselője. ő volt a kor0lnöke a Hitler-rezsimet megelőző utolsó birodalmi gyűlésnek. Az elhunyt képviselő­nő 77 eves volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom