Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-20 / 137. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1933 junius 20. Nyakkendők, ffehérnemüek lasztókban, olcsó Pollák Testvéreknél szabott árakon Csekonlcs ncca és Széchenyi fér. 8 Az Alföld mezőgazdasági problémáiról nagyfontosságú értekezletet tartanak Makón (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Az Alföld mezőgazdasági problémái ügyében ;iz értékesítés lehetőségeinek megvitatására nagyfontosságú értekezlet lesz junius 25-én Makón a vármegyeházán. Az értekezlet programja és a sorrakenilő előadások felölelik nemcsak Makó és a vármegye, de az egész Alföld gazdasági terményeinek értékesítési válságát. Az egyes előadók a következők: Sármezey Endre a 'sertés értékesítéséről, Nagy Gyula a korai burgonya értékesítéséről, Wittmann Ferenc a zöldségfélék értékesítéséről, Steiner László a szarvasmarha kiviteli nehézségeiről, Tóth Arisztid a cirok értékesítéséről, Schiffer Miklós a baromfiértékesítésről, dr. Kovács Károly a hagymaértékesitésröl, Nagy Ernő a ló értékesítéséről, Tóth János a tej értékesítéséről tart előadást. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a felmerülő egyes problémákhoz szélesebb körű hozzászólást engedélyeznek-e és főképen résztvehetnek-e az értekezleten a rendező egyesület tagjain kívül álló körök és érdekeltségek is. Erre már csak azért is szükség volna, hogy az értekezlet valóban komolyan szolgálhassa azt a célt, hogy a külkereskedelmi hivatal vezetője minél alaposabb és kimerítőbb tájékozódást szerezzen az érdekelt gazdák, termelők és kereskedők bajairól, kívánságairól. Véres szerelmi dráma Vásárhelyen Egu algiiöi cipészsegéd revolverrel menuasszomiára IOH, maid elmenekült Amikor a rendörök ráakadlak, önggllkossagot kövelelt el (A Délmagyarország munkatársától.) Véres szerelmi dráma törté'nt Vásárhelyen. Kovács János 29 éves algyői cipészsegéd reggelig mulatott az egyik kocsmában és alaposan leitta magát. Reggel eszébe jutott, hogy átmegy Vásárhelyre és felkeresi menyasszonyát, akivel már régebbi idő óta nem volt beszélő viszonyban. Delelőtt át is ment Vásárhelyre és felkereste Agárdi Rózüi 19 esztendős leányt, a volt menyasszonyát. Az ittas cipészsegéd szemrehányásokat tett a leánynak, mert elhidegedett tőle, aztán felelősségre vonta, mire a leány kiutasította lakásából. A cipészsegéd erőszakoskodni kezdett, majd könyörgésre fogta a dolgot és amikor látta, hogy ez sem segít, revolvert rántott elö és a leányra lőtt. Gyors egymásutánban két lövést tett a leányra. Az együk lövés a leány torkát, másik a fülét sebezte meg. Amikor Kovács látta, hogy mindkét lövíse talált és a leány véresen bukik le a főidre, elmenekült. Agárdi Rózsit a mentők beszállították a kőzkórhazha, ahol megállapították, hogy a golyók súlyos sebet ejtettek. Állapota válságos. A vásárhelyi rendőrség nyomozást indította megszökött merénylő kezrekeritésére. Értesítették az algyői csendőrőrsöt is, mert az volt a vásárhelyi rendőrség feltevése, hogy Kovács a merényiét elkövetése után hazaszökött. A csendőrök egész nap és éjszaka keresték Kovácsot, aki ezalatt az algyői füzesekben bujkált. Az egyik csendőrjárőr reggel azután rábukkant Kovácsra. Amikor a cipészsegéd megpillantotta a csendőröket, futásnak ereat. Egyenesen a Tiszának futott, belegázolt a vízbe mielőtt a csendőrök megakadályozhatták volna, öngyilkosságot követett el. Előrántotta revolverét ós főbelötte magát. A lövés eldördülése után azonnal lebukott a vízbe, többé nem került elő. Holttestét keresik. „Nem akarunk egyoldalú mezőgazdasági politikái" —, mondotta gróf Somssich László az Omge szegedi vándorgyűlésén „A tárgyilagos és jogos kritikái a kormányzattal szemben nem szabad elhallgatni" (A Délmagyarország munkatársától.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt tartotta meg szegedi vándorgyűlését a városháza közgyűlési termében igen naey érdeklődés mellett. A közgyűlési terem csaknem teljesen megtelt az OMŐE tagjaival és vendégeivel, csupán az volt a feltűnő, hogy a szegedi gazdákat nagyon kevesen képviselték. A vándorgyűlésen megjelent dr. G1 a 11 f e 1 der Gyula megyéspüspök és Purgly Emil volt földmüvelésügyi miniszter, a földművelésügyi minisztert pedig B é k é s s y Jenő miniszteri tanácsos képviselte. A vándorgyűlést Fodor Jenő ny. polgármesterhelyettes, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnöke vezette be néhány szóval, maid felkérte gróf Somssich Lászlót, az- OMGE elnökét az elnöki tisztség átvételére. Gróf Somssich László a Vendégek üdvözlése után megnyitotta a vándorgyűlést, majd Békéssy Jenő miniszteri tanácsos Kállay Miklós földmüvelésüyi miniszter üdvözletét tolmácsolta, dr. Tóth Béla főjegyző Szeged város hatósága nevében mondott üdvözlő beszédet, Gesztelyi Nagy László pedig a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara nevében üdvözölte a résztvevőket. Ezután gróf Somssich László tartotta meg megnyitó beszédét. Bevezetőképen az Alföld mezőgazdasági problémájával foglalkozott. Elismerte, hogy az Alföldön a mezőgazdaság helyzete egészen speciális, aminek oka az, hogy távol esik az exportpiacoktól, gazdálkodási rendszere külteljes. Mindezek a tényezők egészen különleges világot teremtettek az Alföldön, de azért az Alföld még sem kívánhat külön gazdasági politikát Magyarországon csak egységesen irányított gazdasági politikának van helye, az Alföld csupán megértést követelhet speciális viszonyai számára. Foglalkozott ezután a nagybirtok helyzetével és jogosulatlannak minősített minden olyan akciót, amely a nagybirtok ellen irányul. A nagybirtokos ma éppen olyan súlyos gondokkal küzd. mint a kisbirtokos, a nagybirtok már nem tekinthető luxusnak, a válaszfalak régen leomlottak és a nyomorúság közös. A nagybirtoknak, mint üzemnek a fenntartását szociális szempontok teszik szükségessé, mert a nagybirtokosnak gondoskodnia kell a mezőgazdasági munkások ellátásáról és életstandardjuk biztosításáról. — A tárgyilagos és jogos kritikát a kormányzattal szemben nem szabad elhallgatni — mondotta ezután gróf Somssich László, — mert a tárgyilagos kritikának produktív halása van a kormányzat politikájára is. Ha nem sikerül nemzetközi vonatkozásban olyan helyzetet teremteni, amely megszünteti a szomszéd államok ellenséges elzárkózását, akkor föltétlenül bekövetkezik a katasztrófa. Foglalkozott ezután a fontosabb gazdasági problémákkal, elsősorban a gazdaadósságok rendezésének kérdésével. A kamatokat föltétlenül csökkenteni kell, a tőkeköveteléseket pedig összhangba kell hozni a gazdasági lehetőségekkel, a föld értékcsökkenésével és a termények értékesítési lehetőségével. — Mi nem akarunk egyoldalú mezőgazdasági politikát — mondotta —, de az kétségtelen, hogy csak a mezőgazdaságon keresztül szanálhatók az összes többi termelési kategóriák. Élesen birálta a bankok működését és tilkozott az ellen, hogy egyes pénzintézetek üzletszerűen összevásárolják a zálogleveleket és azokat azután 100 százalékos értékben behajtják a gazdákon. A legméltányosabb megoldás az lenne, ha a gazdák záloglevelekkel fizethetnék adósságaikat. Végül megállapította, hogy a tervgazdálkodás elmélete az egész világon csődöt mondott. Az egyéni képességeknek és ambíciónak kell szabad teret biztosítani. Az elnöki megnyitó után a vándorgyűlés F1och-R eyhersberg Alfréd birodalmi lovag indítványára elhatározta, hogy a kormányzó születésnapja alkalmából üdvözlő táviratot intéz az államfőhöz. Dr. Mutschenbacher Emil felsőházi tag, az OMGE ügyvezető-igazgatója tartotta meg ezután előadását „A mezőgazdasági érdekképviseletek szerepe a mezőgazdasági válság leküzdésében" címmel. Előadásában azt fejtegette, hogy a mezőgazdasági érdekek hivatott képviselője az OMGE és semmi szükség nincs uj szervezet megteremtésére. Dr. vitéz B i 11 e r a Miklós gazdasági akadémiai tanár az időszerű -növénytermesztési kérdésekről és a tervgazdálkodásról tartott szakelőadást. Ismertette a legújabb növénytermesztési kísérletek nagyjelentőségű eredményeit, amelyek azt igazolják, hogy Magyarországon csakis a magyar növényfajtákkal kell gazdálkodni, 1 ert ezek a növényfajták keresett cikkei ma is a külföldi piacoknak. Dr. Konkoly-Thege Sándor, az OMGE főtitkára „Az állattenyésztés helyes irányelveiről" tartott előadást, amelyet a gazdák nagv érdeklődéssel hallgattak Előadasában részletesen foglalkozott a takarmánykérdés döntő szerepével és kimutatta a növénytermelés és az állattenyésztés közötti szoros kapcsolatok hasznosságát. Obermayer Ernő fővegyész, az Alföldi Mezőgazdasági Intézet növénytermelési kísérleti állomásának vezetője az alföldi növénytermelési kísérletezés uj rendszeréről tartott szakelőadást, amelv után a hozzászólások következt"1' I a 1 a 11 y 1 Ferenc a mezőgazdák szövetkezetének súlyos helyzetét ismertette és szükséÍ

esnek minősítette a kormány segítő beavatozását a szövetkezet megmentése érdekében. Kamocsay Gábor az öntözés problémáiával foglalkozott és bemutatta a vándorgyűlés közönségének a z u h a t a g-k utat amellyel igen szép eredményeket érnek el a szegedi és a vásárhelyi tanyákon. Jani Mihály a bérlők számára ugyanazokat a kedvezményeket követelte, mint amelyekben a gazdák részesülnek, dr. vitéz G á r g y á n Imre a calais—konstantinápolyi autóut magyar szakaszának kiépítését sürgette. Ez az ut megkönnyítené az Alföld mezőgazdasági terményeinek értékesitését. Dr. Kogu tow i t z Károly egyetemi tanár és KI ár Zoltán szólalt még fel, majd gróí Somssich László bezárta a vándorgyűlést. A vándorgyűlés résztvevői a Hági-éttermében rendeztek társasebédet és délután négy órakor Mezőhegyesre utaztak, ahol két napot töltenek, megtekintik az állami gazdálkodás berendezéseit, A Délmagyarország uj telefonszámai: Kiadóhivatal és nyomda .... 13-06. Szerkesztőség ós felelős szerkesztő 23-33. a nagyérdemű közönséget, hogy bevezettem a „filléres" átrakást és javítási árakat. — Használt cserépkályha már 50 pengőtől a szobában beállítva kapható. Használt cserépkályhát veszek. — Szíves pártfogást kér LEDERER JÁNOS kályhásmester, Somogyi u. 15. sz. 270