Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-20 / 137. szám

1933 junius 20: DÉI.MAG7ARORSZAG 3 A szegedi kereskedők tiltakozása a textilfázis felemelése és a raktári készletek ujabb megadóztatása ellen A terv súlyos katasztrófával fenyegeti a textilkereskedelmei' (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Kereskedők Szövetségének textilkereske­delmi szakosztálya hétfőn délelőtt ülést tartott Vértes Miksa elnökletével a kereskedelmi és iparkamarában. Az ülés egyetlen tárgya a textilfázis emelésének és a raktári készletek ujabb megadóztatásának terve volt. A rendelettervezetet dr. Kertész Béla, a szö­vetség ügyésze ismertette. Elmondotta, hogy a kormány felhatalmazást kapott a fázisrendszer szerint fizetett adók emelesére egészen ötven százalékos határig. Az elterjedt hirek szerint a fázisadó emelésén kivül a kormány a textilke­reskedők raktári készleteit is újból meg kí­vánja adóztatni. Ez a terv a magyar textilke­reskedelmet súlyos katasztrófával fenyegeti, ami ellen az érdekeltségeknek nyomatékosan tiltakozni kell. Az adók ujabb emelése azonban nemcsak a kereskedők erdekeit veszélyezteti, hanem az alkalmazottakét, söt a közönségét is, mert a textilárak ujabb emelését vonja ma­ga után. Az adók emelése miatt a forgalom 30 —M százalékos csökkenésére lehet számítani. Dr. Salgó Sándor nem elégszik meg egysze­rű tiltakozással, mert az ilyen tiltakozásoknak semmiféle eredményük nem szokott lenni. A tiltakozó feliratban hivatkozni kell az ujabb adóemelés katasztrofális következményeire, hi­vatkozni kell arra, hogy az árak emelése ese­tén a forgalom nagymértékű visszaesése kö­vetkezik "be, ez pedig arra kényszerítené a kereskedőket, hogy alkalmazottaik számát csökkentsék. Az adóemelési politika tehát meg­akadályozza azt, hogy a közgazdasági élet teljesítse a miniszterelnök többször hirdetett kívánságának teljesítését. Azt kívánják a mun­kaadóktól, hogy alkalmazottaikat tartsák meg, sőt nyújtsanak megélhetési lehetőséget minél több alkalmazottnak. Az adóterhek fokozása nem érdeke az államnak, mert a forgalom csökkenése következtében visszaesnek az adó­bevételek is. Dr. Tonelli Sándor főtitkár felszólalásában megállapította, hogy a tervezett adóemelés a legsúlyosabban talán azokat éri, akik szer­ződéses "közszállitóí az államnak. Mert ha a szerződések hosszabb időre szólnak, időközben nem emelhetik fel az árakat, bár terheik ható­sági intézkedések következtében növekedtek. Bejelenti, hogy ebben az ügyben a kamara fel­terjesztést intézett a kormányhoz. Rudolf Ernő a legsúlyosabb sérelemnek a raktári készletek ujabb megadóztatását tekinti, mert az a kereskedők amúgy is megnyirbált forgótőkéjét sorvasztaná el. Kettina Laios, maid Korda Jenő szólalt még fel. Korda a bajok okát a kartelleknek kedvező vámpolitikában látja. A közönség a kiskeres­kedelmet okolja a textiláru drágasága miatt, pedig a kiskereskedelem csak tehetetlen ál­dozata ennek a vámpolitikának. Elmondotta, hogy a zefir világparitási ára 46—47 fillér mé­terenkint, de ezt a zefirt méterenkint Magyar­országon 83 fillér behozatali vám terheli. Ilyen körülmények között a kiskereskedelem nem tel­jesítheti hivatását, nem teremtheti meg a gyermekkorát élő magyar gyáripar továbbfej­lődésének előfeltételeit, a magas vámok tehát, ha egyik-másik kartell számára busás hasznot is biztosítanak, semmiesetre sem szolgálják még a gyáripar érdekeit sem. vértes Miksa elnök ezután a vitát bezárta. -MOZI­Belvárosi HÓS Korzó Szünet! sem Kijelentette, hogy a felmerült kérdést alázatosan kérő szóval, sem pedig hangos jaj­veszékeléssel elintézik nem lehet. Azt javasol­ta, hogy a szakosztály kezdeményezzen az OMKE-nél egy Budapesten tartandó tiltakozó nagygyűlés összehívását, mert a felmerült kér­dés nemcsak a textilkereskedőket érinti, ha­nem az alkalmazottakat, a munkásokat is, mert a forgalom várható csökkenése következtében még inkább fokozódik a munkanélküliség. A szakosztály ezután egyhangúlag elfogadta az elnök javaslatát és kimondotta, hogy a ka­mara utján juttatja el tiltakozását a kormány­hoz. Kimondotta azt is, hogy táviratilag kéri az OMKE vezetőségét a tiltakozó nagygyűlés összehívására. Vértes elnök javaslatára egyhangúlag ki­mondották a megjelentek, hogy formálisan megalakítják a kereskedők szövetségének textilkereskedelmi szakosztályát. A szakosztály elnökévé Domán Mátyást választották meg, aki azonban bejelentette, hogy a tisztséget egészségi állapota miatt nem vállalhatja. Erre Szabó Ármint választották meg, alelnökké Ku­rucsev Sándort, titkárrá Kovács Károlyt, ta­nácstagokká pedig Domán Mátyást, dr. Salgó Sándort és Bloch Zsigmondot. felmentő ítélettel A. Járásbíróság felmentette dr. Peílylcó János egyetemi főtanácsost és dr. Hedry Miklós KórQázl Jöorvost (A Délmagyarország munkatársától) Beszá­molt a Délmagyarország arról a perről, ame­lyet Mák József indított dr. Pettykó János egyetemi főtanácsos és dr. Hedry Miklós köz­kórházi sebész-főorvos ellen becsületsértés és közrend elleni kihágás címén. Mák feljelenté­sében azt adta elő, hogy dr. Pettykó János és dr. Hedry Miklós dr. Havas Zoltán városi fo­galmazó társaságában április első napjaiban egy délutánon és egy éjszakán hajszolták őt, hogy egy hetilapban megjelent cikk miatt megverjék. Végre is megtalálták őt az egyik vendéglőben, előbb Havas, azután dr. Hedry akarta őt kihívni. Csak rendőri segédlettel si­került lakásába bejutni. Ezekért a cselekmé­nyekért kívánta a főtanácsos és a főorvos meg­büntetését. A mult tárgyaláson a bíróság ki­hallgatta a két vádlottat, akik elmondották, hogy egyáltalán nem fenyegették Mákot, sőt Pettykó nem is beszélt vele. Azért kereste Má­kot a főtanácsos, mert Mák azt mondotta dr. Havasnak, hogy Pettykó le akarta őt pénzelni. Pettykó azt akarta, hogy Mák ezt a kijelentést két tanú előtt ismételje meg. A bíróság Mák kérelmére elrendelte a bizo­nyítás lefolytatását és a hétfői tárgyalásra dr. Gaál István járásbiró egész sereg tánut idézett meg. Először Mák Józsefet hallgatták ki, aki a feljelentésben előadott vádakat ismételte el, maid feleségét szólította be a bíró. Mákné azt vallotta, hogy éppen nagymosást rendezett az udvaron, amikor férjét öt óra tájban keresték. Szerinte Pettykóék fellépése agresszív volt. ö azt mondotta, hogy férjét a Prófétában meg­találhatják, bár nem tudta, hogy miért kere­sik a férjét. Férje hetilapját nem szokta olvas­ni. Mákné ezután azt mondotta, hogy még mi­előtt a Pettykó-ellenes cikkek megjelentek vol­na, férje egy alkalommal 2—3 üveg orvosságot hozott haza. Az orvosságokat Pettykótól kapta, hogy szedje azokat, mert azoktól elmúlik szív­idegessége. ö azonban nem engedte, hogy férje szedje az orvosságot, hanem kiöntötte az üvegek tartalmát. Dr. Pettykó erre vonatkozólag megjegyezte, hogy Mák elment hozzá, ott panaszkodott rossz anyagi helyzetére és kérte, hogy fizessen elő hetilapjára. Beszélgetés közben rosszul lett és azt mondotta, hogy szividegessége van. Erre ő megsajnálta Mákot és a legdrágább neuconszi­rupot adta neki ajándékba. Mák hálásan meg­köszönte és hálája az volt, hogy két nap múlva meg akarta zsarolni és azóta is támadó cikke­ket helyez el ellene. Mák is beszélt az orvosságról. Járt Pettykó­nál — mondotta —, ott kapott is valami or­vosságot, mert rosszul lett, de az orvosságot nem merte bevenni. Barátjai azt tanácsolták, hogy jó volna megvizsgáltatni az üveg tartal­mát, hogy mi is van abban. Pettykó megren­delte a lapot és azt mondotta, írja meg azt, ami jól esik. Antal Sándor rendőr, v. Erdélyváry János rendőrfelügyelőhelyettes és v. Dobay Sándor rendőrfelügyelőhelyettes, akik Mákot haza­kisérték, azt vallották, hogy nem látták Petty­kóékat Dr. Havas Zoltán elmondotta vallomásában, az ügy előzményeit és kijelentette, hogy egyi­küknek sem állott szándékában Mák bántal­mazása. Sem a lakásán, sem a vendéglőben nem léptek fel fenyegetőleg. Kihallgatta a bíróság ezután Erdélyi Gyula tanárt, aki igen érdekes vallomást tett. Elmon­dotta, hogy Pettykóék a délután folyamán két­szer voltak a lakáson és nem ötször. Minden alkalommal csendesen viselkedtek, nem fenye­getőztek, második alkalommal Mák otthon volt, de bement sógora üzletébe azzal, hogy nincs odahaza. Felesége erre elküldötte Pettykóékat. A tanár ezután elmesélte egy közte és Mák kö­zött lefolyt beszélgetés történetét. Mák az első cikk megjelenése után azt mondotta neki, hogy Pettykó igért neki pénzt, de ő nem fogadta el, aztán azt is mondotta, hogy a cikket két egye­temi tanár irta, illetve azok a ceruzával irott másolatát aláírták és a cikkért fixfizetéses ál-i lást ígértek neki. Kalmár Pál, tíerő Samu, Szerencsi Lászlói vallomása után Mák sógornőjét hallgatta ki a bíróság, Korpássy Gusztávnét, aki azt vallotta, hogy Pettykóék előtte fenyegetőztek, de ő azt nem közölte Mákkal. Mák képviselője ezutárt ujabb tanuk kihallgatását kerté, de a bíróság a kérelmet elutasította, csupán Oláh Ferenc ta-> nuló kihallgatását rendelte el. Oláh azt vallott ta, hogy ő Mák kérésére egy alkalommal fel­kereste Pettykót azzal az üzenettel, hogy Mák sajnálja, de nem állhat a főtanácsos rendelke-i zésére. A perbeszédek elhangzása után a bíróság mindkét vádlottat felmentette az ellenük emelt vád alól azzal az indokolással, hogy becsület­sértést nem követtek el és nem nyert bizonyi-> tást azt sem, hogy a közcsend elleni kihágást elkövették volna. A sértett megijedt, de a le­folytatott bizonyítás adatai szerint ennek az ijedtségnek nem a vádlottak voltak az okai. Mák József az ítélet ellen fellebbezést jelen­tett be. Vasárnap folytatják az Ipartestület rendkivüli közgyűlését (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipar­testület vasárnap délelőtt rendkivüli közgyű­lést tartott, melynek egyetlen iárgya az ipar­testületi uj alapszabályok módosításának le­tárgyalása volt. Vasárnap is csak kevesen je­lentek meg a közgvülésen, mely kezdetben si­má" folyt, csak később támadtak viták egyes szakaszok körül. Többen kifogásolták, hogy nem lehet választójoga az ipartestületben an­nak az iparosnak, akinek politikai iogait a bíróság felfüggesztette. A közgyűlés nem tárgyalta le az összes mó­dosításokat. Körmendi) Mátyás elnök az elő­rehaladott időre való tekintettel a közgyűlés folytatását a jövő vasárnapra halasztotta. BÚTORÜZLETEK augusztus 20-lg délután 3 órakor xárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom