Délmagyarország, 1933. június (9. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-13 / 132. szám

2: ÔÉLMAG7AR0RSZAG 1933 fűnkre 13. menny! nemzet azt kívánja, hogy az «gisz vi­lág minél nagyobb egyetlen gazdasági egy­séggé legyen. Célunk ennélfogva nemzetközi megegyezés előmozdítása. Aprólékos intézke­désekkel nem tudjuk megoldani a világválsá­got Első ülésünkből azt üzenjük a világnak, hogy okvetlenül győzni akarunk. A világ uj reményre és alkalomra vár és rajtunk mullk, hogy ezeket megadhassuk, — íeiezte be be­szédét MaeDonald. Peroekig tartó taps követte MaeDonald sza­valt. Ezután az értekezlet bizottságot küldött ki a delegátusok megbízóleveleinek megvizs­gálására. Ezután a gyűlés kedd délelőtt 10 órára napolta el magát Az értekezlet keddi teljes ülésén az Egye­sült Államok, Franciaország, Olaszország és Japán főmegbiaottai szólalnak fel. Szerdán Neviíle Chamberlain angol kincstári kancellár ismerteti az angol álláspontot. A beszédek sor­rendjét MaeDonald állapítja meg és jellem­zőnek tartják, hogy az általános vitát a két legfontosabb küldöttség nyilatkozatával kivánja beiezetni. A háborús adósságok (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lon­donból jelentik: A háborús adósságok tanul­mányozására alakított bizottság hétfőn este el­készült az amerikai kormányhoz intézendő jegy­zék végleges szövegezésével. Beavatott körökben ugy tudják, hogy Anglia ebben a jegyzékben hozzájárul a junius 15-én esedékessé váló 19 millió dollár teljes összegű megfizetéséhez. Az angol kormány vacsorája London, junius 12. Az angol kormány este ünnepélyes vacsorát adott a világgazdasági ér­tekezlet résztvevői tiszteletére. Az amerikai külügyminiszter pohárköszöntőiében bámulat­tal adózott György király és MaeDonald meg­nyitó beszédeinek. MaeDonald válaszában hangoztatta, hogy régi tapasztalatai alapján feltétlenül bizik a személyes érintkezés eredmé­nyes voltában. A kormány külön vacsorát rendezett az ér­tekezlet 110 hölgyvendége tiszteletére, amelyen a háziasszony tisztét MaeDonald leánya, ísh­bell töltötte be. tés jogát nem akarják elvitatni a törvényhozás­tól. Ha a trón betöltése megvalósítható a nem­zet érdedében, mindenki ö"ömmnl 'oyad'a, ha pedig nem valósitható meg, akkor a legiti­misták sem fogják a nem~et érdekei ellenéra erőszakolni. Ausztria helyzetéről szólva, utal arra, hogy el ke'lett jönnie annak az időnek, amikor a koldus szerepre kárhoztatott Ausztria fellázad. Nekünk tisztában kell lennünk azzal is, hogy az osztrák kérdést a nagyhatalmak nélkül megoldani nem lehet. Kifogásolta a kormánypárt megindított szervezkedő munkás­ságát. Fábián Béla először a kormány sajtópoliti­káiét birálta. Külpolitikai kérdésekben hangoz, tatta a magyar nép rokonszenvét a szabadsá­gáért küzdő osztrák nép mellett. A kisantant és Magyarország közt még mindig nem került tárgyalásokra a sor. Egyetlen kiút szamunkra az, hogy Ausztriával szorosabb gazdasági meg­állapodást létesítsünk. Cslkvándl Ernő hangoztat! a, hogy a mező­gazdasági érdekképviseleteket át kell szervez­ni Sem az OMGE, sem a faluszövetség, sem a a gazdaszövetkezetek nem tudnak nagy töme­geket maguk mögé sorakoztatni. őrgróf Pallavlctnl György kevés eredményt lát a kormány eddigi működésében. Elmarad­tak azok a cse'.ehecetek, amelyeket az azonnali program alapján várt az ország. A gazdas'gi élet szanálásához fűződő égető kérdések ma is megoldatlanok. A szervezkedés fogadalom­tétellel történik... Gömbös: Nem reflektálok olyan párthívekre, akik nem meggyőződésből jönnek hozzám! Pallavicinl: Amióta a francia-olasz viszony megjavult, a magyar külpolitika mlnd'nkább német befolyás alatt le'^nek látszik. Propa­ganda folyik a megs ál t te ü leteken, amelv az ott lévő németeket a magyar revíziós törek­vések ellen hangol a. Az Anschluss veszedelmé­ről beszélt ezután. Mindent el kell követnünk anr.ak lehetetlenné tétele érdekében. Kérte a kormányelnököt, szüntesse meg azt a sajtó­hadjáratot, amelyet a kormánylapok az utóbbi időben a királyi család ellen indi ottak. Berki Gyula arról beszélt, hogy Gömbös volt az, akinek bátorsága volt a nemzet érdekei mellé állni akkor, amikor Pallavicini barátai meggondolatlanul elősegítették Károly király vissza jövetelét. A királyság intézményének híve, de az a felfogása, hogy békén kell hagyni az alkotmányjogi problémákat mindaddig, am g a kormány elő nem készítheti. Turchányt Egon szerint a kormány csak szépségflastromot ragaszt a gazdasági válság­ra, pedig erélyes rendcsinálásra volna szük­ség. A kormányzói jogkör kiterjesztésével egy­időben a nép jogkörét Is kl kell terjeszteni. Az Ausztriával való gazdasági kapcsolatok kimé­lyitésével behatóan kell foglalkozni. Az elnök ezután javaslatot tett, hogy a Ház kedden délután folytassa a vitát. Dinlch ödön a napirendhez szólva, a tej­rende'et azonnali hatályon kivül helyezését kérte. Dinnyés Lajos szerint sem tartható fenn a tej rendelet. A többség az elnöki lndtt .ánvt e' "ogadtn és ezzel az ülés háromnegyed 1-kor véget ért. Folytatódnak a nyo'córás ülések (Budapesti tudósítónk telefonjelentés'.) A képviselőház kedden előreláthatóan befejezi az appropriáriós javaslat vitáját és azután a Ház már csak az előkészitett kisebb törvényjavas­la'oltat fogja letá-gyalni. A kormány szeretné, ha eze'.et a javasl to'tat is minél e'őbb letár­gyalnák és ezért valószínűleg foli/talódnak a 8 órás ülések mindaddig, amig ezeknek a ja­vaslatodnak — amelyek között le-j-onios^bb a kormánvzói jogkör kiegészítéséről szóló javas­lat — tá gyalása be e e :ést nem nyer. Azután fogja a képvisel ' áz megkezdeni a többhóna­pos nyári szünetet. Pakots József hétfőn este váratlanul meghalt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pa­kots József országgyűlési képviselő a szabad­elvű ellenzék érdemes és kiváló tagja, hétfőn este hirtelen meghalt. Délután hat órakor a gyorsvonattal érkezett haza Lillafüredről, ahol az írók kongresszusán vett részt és az állomás­ról azonnal Nürnberg-uccai lakására hajta­tott ah°l a soffórnek azt mondta, hogy várjon reá. A lakásban csak a szakácsnét talalta, aki­től vizet kért, mert nem jól érezte magát. A szakácsné limonádét adott neki, amit a képvi­selő megivott és azzal, hogy most már jobban van, bement a szobába. A szakácsné ezután el­távozott a lakásból. A soffőr az uccán este 8 óráig várt ekkor már különösnek találta a dolgot, becsengetett a lakásba, ahová épp ak­kor érkezett meg Pakots leánva. Pakots Józse­fet az ágyra dőlve, mozdulatlanul találták. Azonnal mentőket hivtak, akik megállapítot­ták, hogy a képviselő még délután 6 órakor szivbénulásban meghalt Pakots tragikus halála iránt politikai, írói és újságírói körökben általános mély részvét nyilvánult meg. A képviselőt értékes egyénisé­geért, tehetségeért, szivélves és közvetlen mo­doráért mindenütt becsülték és szerették. 1879­ben született Alvincen, szakadatlan munka után 55 éves korában halt meg. Jogi tanulmányai elvégzése után újságíró lett, azóta együtt élt és dolgozott a magyar irói táborral. Nem volt olyan újságírói megmoz­dulás, amelyben ne vett volna részt, egyik lel­kes, kitűnő vezetője volt az ú jságírók szervezetei­nek, valamint az Otthon-Körnek. Regényeivel, cikkeivel, darabjaival, színes Írásaival több je­lentős sikert éri el és minden alkalmat megra­gadott, ha a politikai fórumokon szót eme Ihe­tett a magyar szó és újságírás igazsága érdeké­ben. Publicisztikai munkássága során korán csatlakozott a demokrata párthoz, V á z s o ­nvi Vilmos egyik legbensőbb és legbizalma­sabb hive volt. Vázsonyi halála óta is kitartott a régi demokrata párt eszméi mellett nemesen őrizte Vázsonyi hagyományait. Legutóbb R a s­say Károllyal működött együtt a politikai életben, ahol bátor, megnemalkuvó, objek­tív szókimondásával, energikus helytállásá­val ellenfelei megbecsülését is kiérdemelte. Korán helyet kapott Budapest törvénvható­ságában, máid 1922-ben nemzetgyűlési kép­viselővé választották. A monori kerület kí­nálta meg mandátummal, maid egv cikluson át Budapest egyik kerületét képviselte. Leg­utóbb ismét Monor küldte be a képviselőházba ellenzéki programmal. Egy kitűnő ember, ér­demes uiságlró, bátorszavu ellenzék? politi­kus távozott el vele az élők sorából Temetésé­ről az uiságiróintézménvek gondoskodnak, az írók Gazdasági Egyesülete szerdán rendkivűlí közgyűlést tart, amelyet Pakots József emléké­nek szentelnek. Lillafüredre este fél 9-kor érkezett meg Pa­kots József halálának hire. A varsorán ielen­levő írók azonnal ülést tartottak és elhatároz­ták, hogy az iröhetet nvombon megszakítják és kedden reggel Budapestre utaznak. Az Ausztriával való gazdasági kapcsol&lok kimélyiféséf siírneHék a képviselőház hétfői filécén A királykérdés és a kormányzati cse»eVeífe<*«< — „4 nép Jogkffréf Is kl ter­jeszteni" Budapest, junius 12. A képviselőház hétfő délutáni ülésén folytatták a megajánllsi tör­vényjavaslat tárgyalását. Téglássy Béla sajnálja, hogy felve'etlék a királykérdést, örömmel állapit;« meg azonban, hogy ugy a legitimisták, mint a szabadkirály­választók, csak a legszigorúbb törvényesig alapján hajlandók ezt a kérdést megoldásra vinni. 1 Meskó Zoltán a kormány iránt nem visel­tetik bizalommal, de a királykérdésben osztja a miniszterelnöknek az álláspontját. Azt mon­dotta, hogy a magyar nemzeti szocialisták nem függenek idegen vezetéstől, mozgalmuk teljesen magyar. Pártja megkívánja, hogy a bíróság egyetlen társadalmi osztályt se része­sítsen előnyben a másik rovására. Angi/án Béla arról beszélt, hogy a nemzeti i egység gondolata nem szolgál nártpoli'i'cl cé­lokat. Hangoztatta, hogy amikor termelésün­ket át akarjuk szer e ii, átfogó tervet kell ki­dolgozni ugy az ipar, mint a mezőgazdaság számára. Eckhardt Tibor kifogásolta, hogv a kormány hel'-es programpontéinak ös^eá'Htását nen követik megfelelő csehkedetck. Gömbös kor­mánya nem mutat'o-fk eléggé reformkorm ny­nak. Gömbös személye pe^iT alkalmas volna egy rerormpolitika megindítására és a lélek­tani pillanat is adva van ehhez. Nemzeti egy­séget csak ugy lehet létesíteni, ha a közös cselekvést a teresedés váltba ki a népből, nem pedig kén^s er ut án jön let e. A legirimi mrs kérdését kár volt fe'vetni, de ha sr-"nye~'e került, foglalkozni kell vele. A legitimisták is a kormánytól várják a kezdeményezést, a dön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom