Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-12 / 107. szám

1833 május 12. DELMAGYARORSZÁG 3 A központi ravatalozás megszünteti a város területén a gyászmeneteket is Elkészüli a szabályrendeleílervezet (A Délmagyarország munkatársától.) A polgármester megbízásából dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok elkészítette a központi ravatalozás szabályrendelet-tervezetét, amely rövidesen a jogügyi és a pénzügyi bizottság, majd pedig a közgyűlés elé kerül. A szabályrendelet-tervezet főbb rendelkezései a következők: — A köztemető használatbavételtől, illetve a felekezeti temetők megszűntetésétől kezdődőleg — a város egész területén, beleértve a telepeket is a halottakat a lakásban, vagy bármely más épületben ravatalon tartani nem szabad, hanem szabályszerű halottvizsgálat megtörténte után koporsóba kell helyezni és ravatalozás végett a köztemető halottasházába kell szállítani. A halottakat a szabályszerű halottvizsgálat megtörténte után azonnal, de legkésőbb az elhalálozást kővető 24 órán belül a téli hónapokban este hat óráig, a nyári hónapokban este 7 óráig kell a halottasházba szállítani A fertőző betegségben elhaltak holttestét kivétel nélkül a halottkémlést követő hat órán belül kell a halottasházba szállítani. — Más községből vagy külföldről Szegedre szállított halottakat a koporsó burkolatának érintetlenül hagyása mellett szintén a temető halottas házába kell helyezni, az ilyen halottakat csak szabályszerű közegészségügyi rendőri vizsgálat után szabad eltemetni. Az I. fokú közigazgatási hatóság a más községből vasúton vagy tengelyen érkezett holttest azonnali eltemetésére is engedélyt adhat és ily esetben nem kell az idegen helyről szállított halottat a temető halottas házáhan felravatalozni. — A város polgármestere kivételes esetekben olyan elhunytaknak, kik közéleti tevékenységükkel arra érdemeket szereztek, a temetőn kivül, valamely középületben valő ravatalozására is adhat engedélyt. Templomban való ravatalozás csak az illető vallásfelekezeti hatóság előzetes hozzájárulása alapján történhetik. Ilyen kivételes esetektől eltekintve, minden halott csak egyszerű zárt hullaszállító kocsin szállítható a temető halottasházába. — A szabályrendelet életbeléptetése után evászmenetek a város területén nem tarthatók, a halottakat a kivételektől eltekintve gyászkiséret nélkül kell a temető halottasházába kiszállítani. A 8. §. a halottszállitásra használható kocsikat szabályozza és kimondja, hogy a kiszállításnál a kísérők száma háromnál több nem lehet, de ezek a halott hozzátartozói is lehetnek. A hullaszállító kocsit személy-, áru-, vagy élelmiszerfuvarozásra használni tilos. — A temető ravatalozó épületében a halottak a temetésig a hűtőkamrában nyernek elhelyezést. A temetéshez a felravatalozás a szertartásteremben történik. A Szertartástermeket az egyházi szertartások végzéséhez szükséges kegveleti eszközökkel az illető egyházak saját költségükön felszerelhetik. A ravatalra helyezett halottak koporsói általában nyitva tartandók, ha azonban a holttest feloszlása előrehaladott állapotban van, a család előzetes értesítése után a koporsót le kell zárni. Egyébként a végleges lezárás csak közvetlenül a temetés, illegve a gyászszertartás előtt történhetik meg — A halottakat a halottvizsgálati bizonyítványban feltüntetett temetési időponttól számított hat órán belül lehetőleg el kell temetni. A hozzátartozók kívánságai a temetés idejére vonatkozólag, a lehetőséghez képest figyelembe veendők. — A ravatalozó épületben a halottak kezelésével, ravatalra helyezésével, szertartásterembe szállításával járó munkálatokat a községi ravatalozónak erre rendelt személyzete végzi. E munkálatok végzéséért, valamint a halottnak a köztemető kézikocsiján a sirhoz való szállításáért a felek terhére külön díjazás nem számitható fel. Általában az egész temetésnél a sir ásatásánál, a sirbahelyezésnél, stb. külön díjazás nem számitható fel. A temetéssel kapcsolatban a köztemető területén teljesítendő egyéb munkákat diszőrség állítását, koszorúk elhelyezését, a koporsónak nem a köztemető kocsiján való sirhoz szállítását és sírboltba helyezését és az egészségügyi hatóságok által előirt módozatok betartása mellett temetkezési vállalkozók, vagy az elhunyt hozzátartozói is végezhetik. — A köztemető ravatalozó helyiségeinek és szertartástermeinek használatáért fizetendő dijakat a törvényhatóság állapitja meg. Aki a szabályrendelet intézkedéseit és tilalmait megszegi, kihágást követ el és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A tervezetet Szabó tanácsnok átadta a tiszti főo— ->snak, aki egészségügyi szempontból vizsgálja felül és véleményével együtt terjeszti a szakbizottságok elé. Valószínű, hogy a tervezet"! a juniusi közgyűlés elfogadja. Ugyanakkor határoz a közgyűlés a központi temetkezés kérdésében. Függetlenül a közgyűlés határozatától, a város hatósága a legrövidebb időn belül életbelépteti azt a korábbi rendelkezést, amely szerint a halottakat a gyászháznál felravatalozni a legszigorúbban tilos. A várósTkötelezm fogja az összes temetőfenn-» tartó egyházakat, hogy abban az esetben is, ha eg;előre nem sikerül megoldani a központi temető kérdését, saját temetőikben állítsák fel a ravatalozót. Szabó tanácsnok rövidesen bet erieszti a központi temetőre vonatkozó javaslatát is és kimutatja, hogy ezt az intézményt már csak azért is meg kell valósítani, mert az a város számára évente legalább 25.000 pengő tiszta bevételt jelent. Ha a közgyűlés hozzájárul a központi temető tervének megvalósításához, akkor egyesítik a beluárosr katolikus, református és görögkeleti te-> metőket. amelyek egymás mellett fekszenek és igy egyesítésük nem ütközik nehézségbe. Nem zsidó temetőt, mert annak területét a zsidó csatolják azonban ehez a temetőcsoporthoz a hitközség annak idején megvásárolta és ott már régebben felépítette a külön ravatalozó helyiséget. A többi temető használatát beszünteti a város. de beszüntetheti akkor is, ha egyelőre nem valósulna meg a központi temető terve, mert a katolikus temetőben annyi még a szabad hely, hogy hat-nyolc évig elegendő. A beszüntetendő városrészi temetők kriptáiban a beszüntető határozattól szóim*öí «v'f csak temetkezni. Felmentő iiélei asz újságírók bojteou-perében „Ssékely Molnár Imre súlyosan véteti az utságirók Kari és szociális érdekei ellen" — A valódiság bizonyítása teljes mértékben sikerlllt (A Délmagyarország munkatársától). A fhult év tavaszán történt, hogy a „Szegedi Napló" cimü lap munkatársai egyik este nem adtak kéziratot, beszüntették a munkát, mert akkor már hónapok óta nem kapták meg fizetésüket. A munkatársak eleinte mindent elkövettek, hogy jogos járandóságukhoz hozzájuthassanak, azonban az Újságírók Egyesületének intervenciója is hiábavalónak bizonyult. A munkabeszüntetéssel kapcsolatban, az ezt követő napokban érdekes eseménuek történtek. A lap kiadója ismeretlen emberekkel csináltatta a lapot és ebből olyan bonyodalmak támadtak, hogy azok a világsajtót is foglalkoztatták. Hogy csak egy ilyen dolgot említsünk, ez az „ujságiró-gárda" adta le azt a „beküldött" hírt, hogy Ciceró, a jeles olasz újságíró lapjában, az „Acta Diurnaban" közli a fogadalmi templom fényképét és hogy Mussoliniról Michel Angeló által készített szobrot Cavour gróf olasz miniszterelnök hozza a szegedieknek ajándékba. A Magyar Újságírók Egyesületének szegedi osz*álya a munkabeszüntetés után ülést hivott egybe és azon az újságírók egyhangúlag elhatározták, hogy a bérmozgalmat indított kollégáikat támogatják, a „Szegedi Naplót" bojkott alá helyezik, aminek az a következménye, hogy a Szegedi Naplónál újságíró nem vállalhat munkát. Ezután történt nemsokkal későbben, hogy Székely Molnár Imre, a „Szegedi Uj Nemzedék" munkatársa hirtelen átlépett a „Szegedi Naplóhoz" — felelős szerkesztőnek. Lépésére, mellyel a bérmozgalmat meghiúsította, az újságírók rendkívüli ülésre gyűltek össze és ezen MOZIBelvárosi Ma játszik Hans BrauaweUer Mii lódnak a terfiak - , , . Clara Boa> Széchényi Szeleburdi kisasszony az ülésen foglalkoztak Székely Molnár szereplésével. Az osztályülés egyhangúan kimondotta, hogy Székely Molnár Imre ezzel a lépésével megsérlelle az újságírók kari és szociális érdekeit, ezért ellene a központban fegyelmi feljelentést tesz, de addig is bojkott alá helyezi és megszakít vele minden összeköttetést. Azt is elhatározta az ülés, hogy ezt a határozatot az összes lapoknak közlés végett megküldi. A kommünikét valamennyi szegedi napilap, igy a Délmagyarország is, leközölte, amiért Székely Molnár Imre a lapok felelős szerkesztői ellen rágalmazás címén feljelentést tett. A kommüniké szövegéből azt inkriminálta, hogy ő megsértette az ujságirók kari és szociális érdekeit. Pásztor József, a Délmagyarország felelős szerkesztője ellen indult meg a Délmagyarországban közölt kommüniké miatt az eljárás. A törvényszék Gömöry-tanácsa ebben az ügyben már tartott egyizben tárgyalást, melyen Pásztor vállalta a sajtójogi felelősséget és kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert a cikket közérdekből és jogos magánérdekből tette közzé. Azt is kijelentette, hogy az egyesületi ülésen nem volt jelen, a határozathozatalban nem vett részt és azzabnem is azonosítja magát, mert — ilyen súlyos esetben tulenyhének találta. Kérte a valódiság bizonyításának elrendelését arra vonatkozólag, hogy a kommünikét tényleg az osztály adta ki, azt a Délmagyarország hiven közölte és arra nézve, hogy Székely Molnár tényleg megsértette az ujságirók kari és szociális érdekeit. A főmagánvádló sem ellenezte a bizonyítás elrendelését és igy a biróság elrendelte Székely Molnár Imre elleni fegyelmi ügy iratainak beszerzését, valamint több tanú kihallgatását. Csütörtökön került sor a bizonyítási eljárás lefolytatására. Pásztor József védelmét dr. Barta Dezső látta el. A biróság mindenekelőtt a mult tárgyalás anyagát ismertette, majd fel-