Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-11 / 106. szám

DELMAGYARORSZAG MBBMMHBPKlillllIIIIIIM111IMIIMlWlliW.IMIMn III •••• •••••» IIHHUI HÉ—IMI•••• II • IIIII •!!• I !•! SZEOlffl. 8cerk«Ml<Mg: aomogyt ncca rcÍÍ<A»<XI/ m<inc 44 EIÖFJZETÉ9: Havonta helyben 3.20. X2.Lem.Telefon: Z303.^iua<10hlra(nl, tdUlUriOHf 19JJ (DulUd 11 Vidéken et Budapesten 3.«H>.ktllfUldUn kNcMnkOnyirtar «* legylroda Aradi „ /4 A f «.40 peng«. - Egyes $Mm ara hélköi­Bboe S. Telefont ÍS-OO. - Nyomda i LBW Atft B IlUCT / (/ y nap 12, vatdr- é* Ünnepnap 201111. Hlr­Llpúf acca te. telefoni I3^o6 TAYlratt >y ~ . t il T~ • w petétek lelvétole tailte »zerfnt Megje­é* Irveiclm - PélmaoyaroritAg «Mteged »A. CVIOiyclIUrTtrXrSZ. lenlk h«tlO kivételével napontareggel A magyar kereskedők Ugy gondoljuk, hogy egy-két nap távolsá­gából sokkal objektívebben, sokkal inkább a pillanatok alatt keletkező, de pillanatok alatt muló hatás nélkül tudjuk szemlélni az esemé­nyeket s mérlegelni a hallottakat, mint ha azoknak közvetlen hatása alatt foglaljuk sza­vakba gondolatainkat. Azokban a megnyilat­kozásokban, amelyek eddig a miniszterelnök vasárnapi beszédét kommentálták, kivétel nélkül megtalálható a közvetlen benyomás érzelmi hatása. Ezt a hatást egyáltalában nem becsüljük le, de az a kötelességünk, hogy ne­csak a fellobbanó érzelmek görögtüze mellett, hanem az értelem mérőónjával is keressük a miniszterelnöki kijelentések mélységét és igazságát. A hatás, amit a miniszterelnök szavai elér­tek, igazolja a miniszterelnököt Most már csak az hiányzik, hogy a miniszterelnök ur cselekedetének hatása is igazolja a minisz­terelnök politikáját. S amit mi hiányolunk, az éppen az, hogy a szavak és cselekvések kö­zötti harmóniát találni nem lehet. A minisz­terelnök umak mindenben igaza van, amit mondott, de az lenne kívánatos, hogy igaza legyen mindenben, amit cselekszik. A ma­gyar kereskedelem hivatásának hangsúlyozá­sában nem mondott uj dolgokat a miniszter­elnök, de uj volt, hogy a régi igazságokat a miniszterelnök mondotta. A magyar kereske­delemnek valóban az lenne á hivatása, hogy­a magyar föld termékeit nyugatra s a magyar ipar produktumaival elindulhat-e kelet felé, utjai megnyilhatnak-e a magyar föld termé­kei szómára s a magyar kereskedő a magyar ipr produktumaival elindulhat-e kelet felé, ha a magyar külpolitika az utakat járhatóvá nem teszi, nem nyitja fel a sorompókat s nem bontja le a vámhatároknak kinai falnál magasabb és szélesebb akadályait. A magyar kereskedőben mindig volt annyi hozzáértés, leleményesség, versenyképesség, okos alkal­mazkodás s annyi bátor kezdeményezés, ami­vel országuttá taposhatta szét a keskeny ös­vényeket s amivel vagonrakományokká tud­ta növelni a Muster ohne Wert-et. Ha a ma­gyar kereskedelemre volna bizva a külpoliti­ka, a magyar kereskedelem már régen meg­találta volna a magyar gazdasági termék út­ját nyugat felé s kelet felé a magyar iparcikk útját. De — ha Olaszország a kiszállítható magyar marha számát egy töredékre szorítja le, ha Ausztria még a megkötött kereskedel­mi szerződés kontingensét sem engedi be, ha Csehország velünk vámháborut folytat s ha Hitler Németországa jobban elzárkózik a ma­gyar buza, magyar tojás, magyar kerti vete­mények elől, mint ahogy az orosz nafta elől zárkózik el, —'akkor hol keresse a nyugat felé vezető utakat a magyar kereskedelem ? S amig a politika nem teszi járhatóvá a kelet felé vezető utakat, amig nem nyitja fel a vám­sorompókat a Balkán felé, addig hogyan tölt­heti be a magyar kereskedő a keleti export terén ráváró hivatását ? Belátjuk, hogy a politika sem mindenható « belátjuk azt is, hogy rontani sokkal köny­nyebb, mint javitani, — rombolni minden bo­lond tud olyankor is, amikor ezer bölcs sem tud épiteni. Belátjuk azt is, hogy az export wtjainak szabaddá tételéhez még a politika erői sem elégségesek. Egy kötelesség elől azonban nem zárkózhatik el a politika. Amig a kereskedőnek nem tud utakat teremteni nyugat és kelet felé, amig nem tudja a ke­reskedelem kezébe adni azokat az eszközöket, amelyek nélkül a kereskedelem hivatásának betöltésére képtelen, addig legalább konzer­válja a kereskedelem erejét, legalább őrizze meg a kereskedelem felkészültségét arra az időre, amikor majd megindulhatnak a magyar agrártermékek utja nyugat felé s megindul­hatnak keletre a magyar ipari termelés pro­duktumai. De mégis csak fel kell vetni a kérdést, a mai magyar adópolitika, a mai magyar gaz­dasági politika intézkedései meg fogják-e őrizni a magyar kereskedelem erejét, lelkese­dését és áldozatkészségét s nem kell attól a veszélytől tartanunk, hogy a magyar keres­kedők ereje előbb törik meg, mint ahogy el­indulhat a magyar munka termékeivel kelet és nyugat felé ? A magyar kereskedelmet át kell menteni ezeken a katasztrofális időkön, hogy ha majd egyszer megnyílnak az utak s (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A kép­viselőház szerdán megint a késő éjszakai órákba nyúló ülést tartott Az érdeklődés napról-napra láthatóan lanyhul a költségvetési vitában. Ma megtörtént az is, hogy az egyik felszólalás közben az egységes pártban egyedül Csizmadia András tartózkodott az ülésteremben. A vita során csendes derűt keltett gróf Festetich Sándor beszédé­nek befejező akkordja: — Ez az én szózatom, az ablakot becsukom és az elnök urnák odasúgom: a költségvetést elfoga­dom ... A vitának szinte mindennap visszatérő té­mája a Habsburg-restauráció kérdése, amellyel ma is több szónok foglalkozott. Rakovszky Iván Ka majd egyszer kiszabadul börtönéből a magyar munka terméke, akkor legyenek majd olyanok, akik „márkát jelentő cégek" tekin­télyével elindulhatnak majd vele a magyar kereskedelem százados utján. Ha a magyar külpolitika s a magyar gazdaságpolitika ugy küzdenének a keleti és nyugati utak szabad­ságáért, mint ahogy a magyar kereskedők küzdenek a mindennapi kenyerükért, akkor a magyar gazdasági külpolitika fáradozása meg is oldaná a feladatot A magyar keres­kedelemnek azonban nemcsak arra van szük­sége, hogy nyomatékos szavak ismerjék el hi­vatását és hivatottságát, a magyar kereskede­lemnek szüksége van arra is, hogy cselekede­tek és eredmények valósítsák meg azt, amit a szavak hirdetnek. Befelé hangzik a szó, kifelé hangzik a cselekvés, — amig a gazdasági li­beralizmus nem nyitja fel a határokat, addig minden más világszemlélet hiába hirdeti itt bent a tavasz közeledését. beszéde közben parázs kis vihar keletkezett, mert azt állította, hogy „a szocialisták sordinóval be­szélnek*. Reisinger Ferenc ingerültan tilta­kozott ez ellen és az asztalt csapkodva, koroiszság­nak mondotta Rakovszky állításait Kertész Miklós szóvátette a mai berlini ese­ményeket a könyvek elégetését. — Ez a nap — mondotta — a német történelem szégyenfoltja, jesz. A napirendi vita során Pakots József tiltakozó beszédet mondott a szerdaesti ber­lini könyvmáglya ellen. — Lobogó lángok jelzik a gyűlöletet — mon­dotta Kulturember megdöbbenve látja ezt a kul­turmerényletot. A szellem kincsei elpusztulhatnak, Jl berlini máglya Szerdán este petróleummal leöntötték és ezerszámra égették el a könyveket A Hitler-diktatúra ellcoboxta a szociáldemokrata párt egésss vagyonát . (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A berlini főállamügyész elren­delte » a németországi szociáldemokrata párt valamint a birodalmi lobogószervezet egész vagyonának és valamennyi új­ságjának elkobzását A horogkeresztesek jelentése szerint az elkob­zásra az adott okot, hogy a szakszervezeteknek és a munkásbankoknak „a nemzeti szocialista üzemi sejtszervezet által történő átvétel alkal­mával igen sok esetben hűtlen kezelést állapí­tottak meg". Az akció kiterjed a tisztviselők és alkalma­zottak országos szövetségére is. A szövetség el­nökét és két régebbi elnökét letartóztatták. Az­zal vádolják őket, hogy a tagdijakat politiká­ra fordították. Hamburgban tömeges letartóz­tatás történt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Szerdán este megtörtént a ho­rogkeresztesek legújabb diadala: a könyvégetés. Berlinben és több vidéki városban máglyára rakták a könyvek ezreit. A horogkeresztes diá­kok Berlinben zárt sorokban követték a halálra ítélt könyveket szállító teherautókat az Opera­térre. A téren egymás mellett sorakoztak a máglyák, amelyéket magasan feltornyoztak könyvekkel. Először a diákság által kulturbolsevizmus­nak, marxistának és pornográfiának deklarált könyvek kerültek a máglyákra. A könyvek hegyeit petróleummal ön­tötték le, azután meggyújtották. A vezérek nagy beszédeket mondottak a lán­gok mellett és azt hangoztatták, hogy a lán­gokból kell megteremteni „az igazi német iro­dalmat, amely mentes lesz a destruktív métely­től". Az autódaféhez kivonult a tűzoltóság is. Tiltakozás a képviselőházban a német könyvégetés ellen »Kulfarember megdöbbenve látta ezt a kullurmerénylefeí« A királykérdés és a Duna-Tölgy problémája a költségvetés éjszakai vitájában

Next

/
Oldalképek
Tartalom