Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-10 / 105. szám

1934 május ÍO. DÉLMAG7ARORSZAG 5 Elmarad a központi ravatalozó felépítése A ravatalozó nélkül nem lehet megoldani a központi temetkezés ügyét (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. 'Somogyi Szilveszter polgármester — mint emlékezetes — megbízta dr. vitéz Szabó Géza tanácsnokot a központi temetkezés és a központi ravatalozás szabályrendelet-tervezetének elkészítésével. Szabó tanácsnok nemrégiben Debrecenben tanulmányozta az ottani központi temető és ravatalozó szervezetét és a debreceni tanulmányok alapján megkezdte a szabályrendelettervezet összeállítását. Értesülésünk szerint a szabályrendeletterveíet egy hét múlva elkészül és aztán rövidesen a közegészségügyi és a jogügyi bizottság elé terjesztik, hogy a juniusi közgyűlés letárgyalhassa. Abban az esetben, ha a központi ravatalozó építési költségeire nem talál a hatóság fedezetet, a szabályrendelet, ha azt el is fogadja a közgyűlés, illuzórius lesz. A központi ravatalozó felépité$e nélkül ugyanis nem lehet megoldani sem a központi ravatalozás, sem a központi temetkezés kérdését. Mint emlékezetes, az volt a terv, hogy a gázgyári pénzekből megfelelő összeget, a hozzávetőleges költségvetés szerint mintegy 150.000 —160.000 pengőt biztosítanak erre a célra. Azóta kiderült, hogy a gázgyári pénz elfogyott és már alig jut belőle a Mars-tér kikövezésén, valamint a Stefániái védőtöltés megerősítésén kivül más munkára, — ha ugyan ezekre is jut. Ilyen körülmények között a központi ravatalozó tervének megvalósítása nagyon bizonytalanná vált. Pedig terv is lenne hozzá, még Rerrich Béla készített igen szép, stílusos tervvázlatot, amelynek alapján ki lehetne írni a pályázatot a részlettervek elkészítésére is. II törvényszék szerdán hirdet ítéletet a dorozsmai monstre hamistannzási perben Kedden a tanukat hallgatták ki (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Gömörjj-tanácsa kedden folytatta Maróthy S. István és társai bűnügyének főtárgyalását. Először a Czékus-iéíe ügyre vonatkozólag hallgatta ki a bíróság a tanukat. Ennek az ügynek az előzménye az, hogy Maróthy kölcsönvett Czékustól 8000 pengőt, amit a vád szerint nem adott vissza, de azt állította, a bíróság előtt, hogy visszafizette az összeget, sőtt becsatolta Czékus nyugtáját. Ez a nyugta a polgári per során eltűnt. Maróthy S. István és társai erre a vádpontra vonatkozólag azt vallották, hogy a 8000 pengőt Czékus tényleg megkapta, a nyugtát Czékus irta alá. Kedden először dr. Palócz Sándor ügyvédet hallgatták ki tanuként, aki elmondotta, hogy amikor Maróthy megvonta néhai dr. Kőváry Ottótól a megbízást, őt kereste fel a táblai tárgyalás előtt és kérte, hogy vállalja az ügyet, ö akkor figyelmeztette Maróthyt, hogyha nincs igaza az ügyben, ha a nyugta valóban hamis, akkor hagyja az egész dolgot és ajánlja fel a bíróság előtt Czékusnak az esküt. Maróthy azt felelte, hogy csak azért folytatja a pert, mert igaza van. Kihallgatták ezután Pál Dezső törvényszéki írásszakértőt, aki az állítólagos hamis nyugtát annakidején megvizsgálta, ő ugy hallotta, hogy a nyugta ugy készült volna, hogy Czékusnak egy levelét használták fel erre a célra olyan formán, hogy a szöveget kiradírozták és helyébe a nyugta szövegét irták. Megvizsgálta a papirost, tizenötszörös nagyítással, de nem látott a papíron törlést. Közölte azonban az ügyvéddel és Maróthyval, hogy csak ugy tudna megnyugtató véleményt mondani, ha mikroszkóp alatt nézhetné meg a nyugtát. Dr. Tabódy Zsolt, dr. Széli Gyulának, Czékus Ferenc jogi képviselőjének jelöltje tett ezután vallomást. Azt mondotta, hogy amikor a kérdéses nyugtát Maróthyék becsatolták, szabad szemmel megállapította, hogy a tinta alatt, a papíron kiradírozott szöveg van. A nyugta néhány hónapig az irattárban feküdt, ő csak szakértői ellenőrzését kérte, majd később a per befejezése után az ügyészségre való áttételét indítványozta. Azt is vallotta az ügyvédjelölt, hogy Maróthy a polgári per során elismerte, hogy a követelés fennáll. Dr. Fekete László védő kérte a bíróságot, fiogy dr. Tabódy Zsoltot szembesítse Pál Dezső Írásszakértővel. A bíróság mellőzte az indítványt. Ezután Czékus Ferenc kihallgatása következett. Azt vallotta, hogy a 8000 pengőt kölcsönadta Maróthynak, a pénzt sohasem kapta meg. 1929 decemberében felszólító levelet küldött Maróthynak, aki azonban nem válaszolt. 1930 augusztusában pert indított. Véleménye szerint a hamis nyugta ugy készült, hogy az ő levelének a szövegét kiradírozták, csak az aláírást hagyták meg és efölé irták a nyugta szövegét Czappe Péter, Dorozsma volt főjegyzője vallomásában azt mondotta, hogy Maróthy 1930 januárjában eldicsekedett neki, hogy kifizette tartozását. Meg is mutatta a nyugtát, azonban azon csak egy tanú aláírása szerepelt. Maróthy a vallomásra megjegyezte, hogy a nyugtán rajta volt Polyák aláírása is, de el volt mosódva. Kihallgatták ezután Czékus egyik unokaöccsét, Czékus László községi végrehajtót, aki azt vallotta, hogy őt hamis tanuzásra akarták rábírni azzal az ígérettel, hogyha megteszi a vallomást, akkor a 800 pengőt majd neki és Czékus másik unokaöccsénetk, vitéz Gyuris Ferencnek fogják kifizetni. Maróthy kijelentette a vallomásra, hogy Czékus László arra kérte őt, ne nagybátyjának fizessen, hanem neki, mivel Czékus Ferenc őt kitagadta az örökségből. Vitéz Gyuris Ferenc azt vallotta, hogy Maróthy a kérdéses nyugtát neki is megmutatta és azon egy tanú aláírása szerepelt. A nyugtán Czékus aláírása valódi volt, Ugyanígy vallott Balázs István takarékpénztári pénztáros is, aki Gyurissal együtt nézte meg a nyugtát. Márta Rozália cselédleány vallomása következett. A leány Maróthy István sógoránál szolgált, ott, ahol a 8000 pengő kifizetése megtörtént. Azt vallotta a leány, hogy Czékust, valamint a két tanút, Molnárt és Polyákot látta a szobában, ott volt Maróthy is. Nagy csomó pénz feküdt az asztalon. Amikor Czékus eltávozott, kijelentette, hogy most már minden rendben van. A leány megesketése után dr. Kalmár Szilveszter ügyész azt indítványozta, hogy a bíróság a leány vallomásának pontos másolatát küldje meg az ügyészségnek. A bíróság ugy határozott, hogy a kérdésről az ítéletben fog dönteni. Ezután egy másik vádpontra vonatkozólag hallgattak ki tanukat. E vádpont szerint Maróthy hamis vallomásra akarta rábírni a Czékus-ügyben Törzsmagi Istvánt és Golkovits Mihályt, Maróthy Sándor pedig leírta, hogy mit kell vallaniok. A vádlottak azzal védekeztek, hogy Törzsmagi és Golkovits önként diktálták Maróthy Sándornak a nyilatkozatot, melyet a perújítás céljaira akartak felhasználni. A nyilatkozat tartalma a valóságnak megfelel. Törzsmagi István vallomása során megerősítette Maróthyék védekezését. Azt vallotta, hogy nyilatkozatát ő diktálta és az a valóságnak megfelelt. Ugyanígy vallott Golykovits Mihály. Sztankovics Szilveszter és Dudás Ferenc ezt a vallomást megerősítették és vallomásukra az esküt is letették. Ezután özv. Dudás Imréné ügyében hallgatta ki a bíróság a tanukat. Itt az volt a vád Maróthy és társai ellen, hogy Dudásné italmérési kérvényét hamis okirattal visszavonták a pénzügyminisztériumban. Maróthy ebben az ügyben azzal védekezett, hogy Dudásné — aki azóta meghalt — az ő lakásán, személyesen egyezett meg Molnár Mihállyal, hogy visszavonja a kérvényét, ezért 600 pengőt fel is vett. A nyilatkozatot ő készítette és ö tette rá Dudásné kézjegyét, mert az asszony kijelentette, hogy nem tud írni. Rössler Tamás pénzügyigizgató helyettes vallomásában előadta, hogy egy alkalommal megjelent nála egy ismeretlen asszony, aki Dudásnénak mondotta magát és az italmérési engedélye után érdeklődött. Közölte az asszonnyal, hogy a kérvényt visszavonta, mire az asszony kijelentette, hogy a kérvényt ő nem vonta vissza. Szalay Zsófia azt mondotta vallomásában, hogy Dudásné a kérdéses időben nem lehetett Mnróthyéknál, mert akkor egész éjszaka, reggel 7 óráig egy ágyban aludt Dudásnéval. Molnár Mihály vádlott megjegyezte, hogy az előbbi perben Szalay Zsófia azt vallotta, hogy Dudásnét napkeltekor az ágyban hagyta és csak reggel nyolckor tért vissza. Az elnök az iratokból megállapította, hogy Szalay Zsófia tényleg ugy vallott annakidején. Szalay Zsófia erre kijelentette, hogy már nem emlékszik pontosan. A zsarolási vádra vonatkozólag Törzsmagi István azt vallotta, hogy őt Maróthyék revol-< verrel fenyegették a 30 pengős nyugta aláírására. Maróthy István kijelentette, hogy Törzs-* magi vallomása nem felel meg a valóságnak. A bizonyitáskiegészitési indítványok során a védők: dr. Burger Béla, dr. Fekete László és dr. Winkler Elemér arra vonatkozólag kértek tanukat kihallgatni, hogy Maróthy-. nak a kérdéses időben volt pénze, tehát kifi-! zethette a 8000 pengőt. A kifizetésre vonatkozó-: lap ic ujabb öt tanút jelentettek be. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész kérte dr. Széli Gyula kihallgatását. A biróság a védők által kért bizonyitáskiegészitést elutasította, ellenben elrendelte dr. Széli Gyula kihallgatását. Dr. Széli Gyula arról tett vallomást, hogy őt felkereste Maróthy, elismerte a követelés fennállását és részletfizetési kedvezményt kért. Maróthy erre megjegyezte, hogy csak azért járt dr. Szélinél, hogy nála tehermentesítési engedélyt szerezzen. A biróság ezzel a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és a tárgyalás folytatását szerdára halasztotta. Szerdán a perbeszédekre kerül sor, valószinü, hogy délben Ítéletet hirdet a biróság. MOZIMa játszik Roltfévnci Hana Brausweiier Belvárosi m a lérIlah Széchenyi Do,orM utoljára Paradicsommadár Ingyen olvashatja a Délmagyarországof mert visszakapja elköltött pénzének 5%-át, ha takarékossági szervezetének üzleteiben szerzi be szükségleteit.