Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-07 / 103. szám

1933 május 7. DÉLMAGVARORSZÁG 7 Lesz-e gazdasági javulás? Irta TONELLI SÁNDOR. AZ ELŐKELŐ OTTHON MINDEN KÉNYELMÉT m«r>4krlt áron ipopt^iU1» a Oonde! éttaraeíben » legjobb mw JWaoto tai|li>; élikert — Délután ée eate tinó. — Brtdge. — Sgjágjm maobék 6-14 P-iff. KéUcT» eiob&klS-* P-lg. Egyleti te*» p«ax!6 (lakta. tttertU) tW Mikor ezt a kérdést helyeziem ennek a cikk­nek az élére, előre elárulom, hogy az adandó válaszban nem támaszkodom Roosevelt, Mac­Donald és Herriot washingtoni megállapítá­saira, akik nagy bölcsen kisütötték, hogy „a gazdasági élet útjában álló akadályok elhárí­tása a legfontosabb előfeltétele a mindenki ál­tal várt fellendülésnek." Fogadást merek aján­lani, hogy ugyanezt fogja megállapítani a lon­doni konferencia is, aminthogy esztendők óta jellemző tulajdonságuk mindezeknek a nem­zetközi tárgyalásoknak, hogy kisütik azt a nagy titkot, amit mindenki már amúgy is tud, csak épen az a nagy baj, hogy a doktorok nem használják a saját receptjüket. Ezúttal kikapcsolom a konferenciák határo­zatait, elvonulok az elméleti közgazdasági tu­domány talajáról és sokkal parasztikusabb módon igyekszem megállapítani, hogy igazuk van-e azoknak, akik a saját közgazdasági éle­tünkben a javulás némi jeleit vélik felfedez­ni? Az egyszerű polgárt ugyanis, aki a napi kenyér gondjaival küzködik, nem az elméletek és nem a távoli jövőre felállított horoszkópok érdeklik, hanem arra a kérdésre vár választ, hogy mi lesz vele holnap és várhat-e könnyeb­bedést mindennapi életében. Royal Tyler népszövetségi szakértő, aki né­hányszor igen kemény véleményt mondott gaz­dasági helyzetünkről, most azt mondja az év első három hónapjáról szóló jelentésében, hogy a javulás jelei mutatkoznak. Nagy szó, külö­nösen a mult esztendő katasztrofális viszonyai után, mikor a rossz időjárás és a rozsda irtó­zatos pusztulást okozott a gabonatermésben, a sertésvész egy további súlyos csapás gyanánt nehezedett a gazdákra, a mezőgazdasági árak alakulása pedig betetőzte a ba jok tömegét. Mé­gis Royal Tyler elfogulatlansága mellett fel kell tételezni, hogy nem alap nélküli, amit mond, hiszen ő nem a mi vigasztalásunkra beszél, hanem beszámolót ad rólunk megbí­zóinak. Melyek tehát az objektív tények, amelyek­kel meg lehet erősíteni Royal Tyler megálla­pításait? Az első két körülmény, amelyre hi­vatkozom, bizonyára nem népszerű és lesznek 9okan, akik kétségtelenül félre is fogják ma­gyarázni: a forgalmi adó bevételei magasab­bak voltak, mint az előző év három első hó­napjában és az adófizetések terén is emelkedés tapasztalható. Ezt az adatot a saját kamarai kerületem egyes városainál magam is kontrol­láltam és megállapítottam az adóbevételek nö­vekedését. Ennek pedig annál nagyobb jelen­tőséget kell tulajdonítani, mert köztudomású­lag az első három hónapban csak az előző évi kivetések hátralékai folynak be és ez az az idő, mikor az adóprés nyomása a legkevésbé érvé­nyesül. Speciálisan Szegeden külön tapaszta lat gyanánt jelentkezik, hogy ebben a három hónapban több földbér folyt be, mint az előző esztendő ugyanezen időszakában. Hogy félre ce értsenek: a bérjövedelem még mindig mesz­sze alatta van a normálisnak, csupán a mult évvel szemben van bizonyos javulás. Igen ér­dekes a tanyavilággal kapcsolatban a Máv-nak az az adata, hogy a mult év első három hó­napjában 57 vagon bort, ez év első negyedé­ben pedig 123 vagon bort adtak fel Szeged állomáson. Letagadhatatlan tény, hogy kivitelünk a mult év első három hónapjával szemben 11 százalék emelkedést tüntet fel és kivitelünk 10.1 millió pengővel haladta meg a behoza­talt. Az áruforgalom tehát pénzt hozott az országba, ami annál örvendetesebb, mert a mult év nagyon rossz mezőgazdasági eredmé­nye után aktiv külkereskedelmi mérlegre csak nagyon merész fantáziával lehetett számítani, külkereskedelemnél sokkal nehezebb a bel­kereskedelem forgalmi élénkségének meg­állapítása, mert erre statisztikai felvételek nincsenek. Sok gyakorlati emberrel érint­kezem azonban és ezeknek bemondása alap­ján arra kell következtetnem, hogy a forga­lomnak 1928 óta tapasztalható állandó visz­szaesése megállt. Egy nagy textilcég főnöké­nek közlése szerint üzletének forgalma az első három hónapban az árak esése mellett is kö­rülbelül 10 százalékkal emelkedett Egy vas­kereskedő barátom közlése szerint is ennek az évnek három első hónapja jobb volt a tavalyi­nál. Pedig az úgynevezett tavaszi szezon-üz­letet az idén nagyon kedvezőtlen körülmé­nyek befolyásolták. Az időjárás egészen ápri­lis» végéig nagyon rossz volt és a kimondottan tavaszi beszerzések az idén elmaradtak. És ha mégis volt javulás, akkor ennek okát az idő­járástól független körülményekben kell keres­ni. Mikor ezt az adatomat kedden közöltem Magyarország egyik legnagyobb vasipari vál­lalatának egyik vezető emberével, azzal erősí­tette meg közlésemet, hogy már vállalata is kezdi érezni a rendelések szaporodását Tisztán kombinatív uton a következő felte­véseket lehet megkockáztatni. 1931 második felében az államháztartás katasztrófális alaku­lásának adatai, amelyek meglepetésszerüleg kerültek nyilvánosságra, a bankzárlat a de­vizakorlátozások, a felfokozott adóterhek és a fizetéscsökkentések valósággal fejbekólintot­ták az egész országot. Senki se tudta, hogy mi következik még és összeszorította szükségleteit Az az ostoba és értelmetlen hadjárat, amelyeket nálunk, a népszerű balvélemények. klasszikus hazájában a költekezés, vagy talán még inkább a költekezés látszata ellen megindítottak, begu­bózásra késztette még azokat is, akiknek lett volna miből költeni, vásárolni. Ennek a morá­lis depressziónak a hatása áthúzódott az 1932. év első felére. Egészen azonban az életet meg­fojtani nem lehet Az elfojtott gazdasági szük­ségletek ujrakezdtek jelentkezni, az élet pedig kezdett hozzáidomulni a devizakorlátozások és kompenzációs kereskedelmi forgalom rendsze­réhez. Ideálisnak nem ideális rendszer ugyan, de mindenesetre jobb a tökéletes pangásnál. Nagyobb befektetések nincsenek ugyan, külö­nösen az építkezés — nagyon drasztikus kife- 1 jezéssel élve, — még mindig a dögrováson van, de az kétségtelen, hogy a pénz valamivel job­ban forog, mint egy esztendő előtt. Viszont kétségtelen az is, — itt már egy kis elméletet •vegyitek bele a tisztán gyakorlati tényekre alapított okoskodásba, — hogy a pénz annál jobban teljesiti hivatását, minél gyakrabban és gyorsabban változtatja a gazdáját Amig az infláció néhány desperádójának használ, de tönkreteszi a gazdasági életet, addig ugyanaz a pénzmennyiség megfelelő bizalom és megfe­lelő forgási sebesség mellett elégségséges lehet az egész közgazdaság megtermékenyítésére. Végezetül még egy nagyon kis apróságot. A háborúban azt mondták, hogy a hivatásos nemzetgazdákkal és a bankvezérekkel szemben a paraszt bizonyult a legjobb közgazdának. Sajnos, a háború utáni esztendők erre a pa­raszt közgazdasági tudományra nagyon csú­nyán rácáfoltak. A közgazdasági barométerek megbuktak, de a leveli békának se lett igaza. És én most mégis egy ilyen példára hivatko­zom. A példa egy piaci kofára vonatkozik. Hogy a példa teljes legyen, meg kell monda­nom, hogy én nagyon becsülöm a piaci kofák mesterségét szükséges közvetítői ők bizonyos „gazdasági javak" forgalmának, akiket kikap­csolni nagyon bajosan lehet Elméleti közgaz­dasági tudást azonban túlzás volna tőlük kí­vánni. Nos egészen mostanáig a kofa kínálta az áruját. A mult héten hallottam az első ese­tet, hogy a kofa — akárcsak a boldog békevi­lágban, — odamondta a vásárló nagyságának: — Ha drágálja a nagysága, ne vegye meg. Közgazdasági szeizmográfnak a kofa kissé terjedelmes, de lehet, hogy eléggé érzékeny. Szeretném hinni, hogy-a kofának ez a tömör megnyilatkozása a gazdasági viszonyok jobb­rafordulásával áll szoros összefüggésben. Mondjuk, hogy a kofa az idők jele. És ha igy van, szeretném remélni, hogy a kofának lesz igaza. Roosevelt és MacDonald megállapították, hogy „az árak megszilárdulása előfeltétele a gazdasági élet megújhodásának," a kofa már eszkomptálja az árak szilárdulását. Minden pár harisnyához P 2.20-oa felül egy 25 cm-es törhetetlen ¡átékbabát " ,eha eoaos MIKSA Széchenyi tér 15. Ma vásár-vasárnap egész nap nyitva. Szeplőt, májfoltot, pattanást, mitesszert, zsir­• somókat, ráncokat felelősség mellett elmnlasztok házilag használható szereimmel is Arckrémek, arcesszenciák, higany ­mentes púderek, hajfesték legolcsóbb árban. Hajfestés, arcmasszázs Jutassy-módszer szerint. Olcsó bérletrendszer. FUrst Rózsi 20 tr Aia fennállt tezmelika: Intézete Feketesas ncca 22. II. emeM 16 (Wagaer palou). Díjtalan .lfthaeznilat. Tel. 23-25. 45 PESTI SZÍNHÁZ Az Opera ••••BBEfflH^gPSMB Révay • ellett "W uco» 18 minden este 8 érakor Dínomdánom HALMAY TIBOR Sulyok Mária — Dénes György — Sznkolay Olly Heraszti Mloi - Vendrei Ferenc — Geál Sándor felléptével. Vasárnap délután $ 4 órakor Zsákbamacska

Next

/
Oldalképek
Tartalom