Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-07 / 103. szám

9 D£LMAG7AftOASZAG 1953 máfus 7: Mindig többen tudják, Kik eddig nem tudták, Hogy az Igmándi DlZ, Legjobb keserűvíz. hogy állítsanak fel a Németországban nemzeti kiscnbséggé degradált zsidóság résziére zsidóvédelmi bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy elheyezze a viláp különböző államaiban a Németországból kivándorolt zsidókat. Bernhard cikkének megjelenése a Népszövetség félhivatalos lapjában nagy feltűnést keltett genfi diplomáciai körökben. Innsbruck, május 6. A városban ma tovább tartottak a tüntetések! a Dollfus-kormány tagjai ellen. A Heimatswehr helyisége előtt a deli Francia ttlfakozós Párisból jelentik: A Hitler-kormány az utóbbi napokban egész sor francia újságtól vonta meg a postai szállítás jogát. Daladier francia miniszterelnök megbízta a berlini német nagykövetet, hogy tiltakozzék a német kormánynál és közölje, hogy a francia kormány szükség esetén hasonló intézkedéseket fog tenni a német lapok ellen. órákban nemzeti szocialista tömeg; hevesen szidalmazta a kancellárt, majd megrohanta az épületet őrző Heimatswer-osztagot, lefegyverezte, zászlaját elvette és összetépte. Csendőrséget hívták segítségül, amely futólépésben érkezve szuronyt szögezve szétkergette a tüntetőket. Délután a város fontosabb pont jait gépfegyveres osztagok szállták meg. A katonaság az uccákat több helyen drótakadályokkal zárta le. Vereség Szófiában Szófia, május 6. A III. kerület és a Szeged FC kombinált csapata szombaton délután Szó-i fiában mérkőzött a bolgár válogatottal. A mecscset a bolgárok nyerték meg 4:2 (4:1) arányban. Az előző napokon nagy esőzések voltak Szó-i fiában ugy, hogy a pálya teljesen sáros és ne-i héz volt. Bolgár támadásokkal kezdődött a já-< ték. A magyar csapat nehezen fejlődött fel és már a 6. percben gólt kapott. A félidőben a bolgárok voltak fölényben s további három gólt szereztek, míg a profi kombinált csak Lukács révén jutott gólhoz. Szünet után a magyarok megszokták a talajt és szép összjá-» tékba kezdtek. A magyar csapat ebben a fél-< időben nagy fölénybe került, de u jabb gólt csak a 40. percbén rúgtak Győri révén. Hungária—Nemzeti 4:1 (3:1) Budapest, május 6. A Hungária-uti pályán szombaton délután kétezer főnyi közönség előtt fölényes győzelmet aratott a kék-fehér együttes a túráról hazaérkezett és minden részében gyengén játszó Nemzeti ellen. Az első félidőben már az első per-* cekben Szegő lövi a vezető gólt, amit B i n á-i mi egyenlít. Utána a 29. pechen Cseh II. ismét a "Hungáriának szerzi meg a vezetést és a 35. percben Gergely növeli a Hungária gólelőnvét. Szünet után Cseh II. lőtte a mérkőzés utolsó rólját. Dr. Bereez János professzor Alsótanyán. Dr. Berecz János professzor, a nőgyógyászati klinika vezetője, néhány nap óta Alsóközponton tartózkodik, ahol dr. Balogh István plébánosnál szállt meg. Egészsége teljesen helyreállott és Alsótanyáról jár be az egyetemre, hogy előadásait megtartsa. Halálozás. Gruber András városi számvevő, a városi téglagyár volt igazgatója, néhány nappal ezelőtt tüdőgyulladásban megbetegedett Szervezete nem tudott megküzdeni a betegséggel, szombaton meghalt. A Óra, ékszer a vásárlásnál, Javításnál forduljon bizalommal VJtil. óráshoz, Kölcsey uccu 7. I OSil Tört arany, ezüst, régi pénz, z&logleqy be váltós, óra .ékszerfa vitások qyorsan, ölesén,pontosan. Előnyös A. B. C. részleteladás előleg nélkül. Lovam flrmentanó Tiszában évzáró vlvóakadémlájót. 147 Rókát Kaphat Szegeden is venni, nem kell Pestre menni! MFNTIK-nál S»Brm«k nydri meg«vfet ITI II I U 1101 menett. 188 Károlyi ucca 1. szám. A román kormány feloszlatja a Vasgárdái Összeütközés Kolozsvárott (Budapesti hritősitőnJc karestbol jelentik: A román kormány lépésre szánta el szemben. Kolozsvárott a belflgymlnszter utasítására a Vasgárda valamennyi szervezetét feloszlatteléfonjelentése.') Buerélyes magát a „Vasgárdával" ták. Az Unió-téren a feloszlatással kapcsolatban összetűzés támadt a Vasgárda és a rendőrség között. Miután a rendőrség gyengének bizonyult a túlerővel szemben, katonaságot vezényeltek ki, amely szétkergette a tüntetőket, akik közül 11 embert letartóztattak. Horogkeresztet roham Innsbruckban a Dollfus-kormány ellen A mester leveleiből Irta Móra Ferenc. Nagyon eredeti ember volt a mester, akiit Katona Józsefnek hivtak és a takácsmesterséget művelte Kecskeméten. Föl van róla jegyezve, hogy imlndig egy kis kézifokossal járt-kelt a városban, de nem azért, hogy az embertársad fejét beütögesse vele, mert száz évvel ezelőtt ez nem volt divat. Hanem igenis beütögette vele azoknak a rendetlenkedő szögeknek a fejét, amelyek a kecskeméti deszka kerítésekből kibujkáltak. Az is tudva van róla, hogy literátus ember volt, noha csak egy-két iskolát járt. Szerette a szép históriás könyveket s ha munkája végeztével fölkelt a szövőszéktől, szavakat szövögetett szép kádenoiákba s híres fia alighanem őtőle kapta az els« költői oktatást. Fennmaradt néhány levele, amiket Pestre irogatott a fiának, mikor az ott jogászkodott Például 1810 telén ezt irta neki: — "A kis huny a letette testének sátorát. Lett nekt a4-font szalonnája, 10 font hája. Kóstold meg a hurkáját, de egy icce bort is tölts reá. Két évvel később, a nagy devalváció idején már nincs kedve tréfálkozni. Majdnem olyan nyomorult idők voltak azok, mint a mostaniak — Nálunk a bankónak nagy a veszedelme, — irja ekkor a mester. — A 2 forintost, 1 forintost már nem is akarják elvenni. Egy 10 forintosunk vagyon mindössze, de azt nem küldtem el, mert azt találta édesanyád, hogy ugy se vehetsz rajta semmit Az élet módja nálunk igen erős és alig birunk annyit keresni, amivel élősködjünk. Pedig jöttek még rosszabb idők is. Nem volt már hunya s még a jó tojó tyúkjait is el kellett adni Katona Józsefné Borbók Ilonának, a Jóska gyerek pedig egyre kérte a pénzt, mert az élet módja Pesten is igen erős volt s Déryné ifiaszony, meg a többi komédiás fehérnépek közt való forgolódás akkor se tartozott a legolcsóbb tanulmányok közé. Egyszer aztán nagyon elhallgatott a gyerek. Azt se tudták róla, él-e, hal-e. Élt az istenadta, de nem nagyon. Mikor végre levele érkezett alig tudták elolvasni az ijedtségtől. Azt irta a gyerek, hogy éppen most szabadult ki a kórházból, ahol sokáig feküdt betegen. Félesztendő múlva kész ember lesz belőle, csak száz bankóforint kellene még hozzá... De mire ide ért, elhajította haragos Katona takács a levelet — Nincs, nincs! Még ha volna, sincs az ilyen romlott kölyöknek 1 — Nincs, lelkem gyerekem, nincs, — vette föl és simogatta ki lassú könnyfolyással Borbók Ilona az összegyűrt papirost Pedig ő már akkor tudta, hogy van. Éppen száz forintot őrizgettek ketten a ládafiában a kettejük temetésére. Mert ha jó Isten egyszer magához szólítja az embert, hát ugy-e csak nem állhat szent szine elé az elnyüstölt hétköznapló ruhában?Borbók Ilona fekete selyemben szeretett volna temetkezni, Katona József pedig ünneplő szilvakékben, a mi megillette azidőben a remekes takácsmestert. Hát hiszen az embert megillette, de mit törődik azzal a jó Isten, hogy miben áll eléje egy csetlő-botló asszony? Hiszen talán észre se veszi a sok nagy szentek közt, akik a mennyed szent városban udvarolnak neki! Ahogy Katona takács lehevert délebéd helyett hunyni egyet a szalmavackon, Borbók Ilona odalopakodott a ládához és fölemelte a tetejét. — Jézus Mária, — sikoltotta magafelejtve, — hát a másik ötvenes hova lett? — Mi kőzöd hozzá asszony? — sandult föl tettetett álmából Katona takács — hiszen az egyik ott van, a tied. Én mégis csak elküldöm a magamét a gyereknek. .Csak a szegény emberek tudnak olyan angyaloktól megirigyelt könnyeket sírni, mint az összefordult két öreg, de aztán megint csak fölpattant Katona takács. — De azért megkapja én tőlem a nyargalót az a semmirevaló kölyök, de meg ám! Tudod, hogy én tőlem mindig tartományos volt egy kicsit, hát most majd ráadom az ijeszitést S még Borbók Ilona előkeresett egy tiszta vászonzacsikót s azt megtöltötte bagolytüdővel (amiről minden rendes ember tudja, hogy az az aszaltalmának az inkoftnitója), Katona takács megírta a szigorú levelet Kicsit nehezen ment, mert a keze is reszketett a nagy indulattól, a pápa szemét is elelhomályosdtotta a könnypára, de azért csak készen lett a levél. Valahogy ilyenformán: — Édes kedves fiam! Azon leveledet, amelyben megint száz forintokat kérsz, okvetlenül szélnek eresztettem. Olyanok vagyunk már mink, édes gyerekeim, mint a megszedett tőke, ha neveletlen testvéreidet nem tekintem is. Én igen nagyon haragszom is, lelkem jó fiam, azonban gyönge szivü édesanyád az én tudtom nélkül elküldi neked azt a két ötvenest, amit a temetésünkre szántunk. Megtalálod az aszaltalma alatt, akit az öreg pogácsaalmafa termett, mikor a szőllő még a mienk volt. És az Isten áldjon meg és segitsen föltett szándékodban, ölelünk, csókolunk, mind, a Te áldott jó édesanyád és a Te haragos apád, mint névirója. Keresztanyádék is okvetlen tiszteltetnének, de már félesztendeje nem láttuk őket, mert nekik is elég a maguk baja. Megenyhült Katona takács, hogy igy kiadja a mérgit a levélben és rámosolygott Borbók Ilonára, nrig a kopertát ragasztotta. — No asszony, hát ugy-e jól ráijesztettem a kölyök re? Borbók Ilona ráncos arcát megilletődött mosolygás derengette be, ahogy föltekintett a zacskóvarrásból. — De hiszen nem hiába hivja az én uramat az egész város nagyeszű Katona Takácsnak.