Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-31 / 122. szám

a DCLMAGVARORSZAG lyjj) mátua 3T. A nnhí 7 Uornü-ti lchotfln«Kol ngy ellen«n]yoihatja, ha *zUk»egictc!nek beszerzésé-vei közvellenlll « lermelAhOz forc!til! SaJAl érdeKóben cselekszik lehal, ha CIPoT Zsurkó János ^^ Kossuth L. s.-ut B. sz. a. gyárüzemében •vASArol. ahol aniollott, hoey a Irgutolló lar«4ll!lMÍi MUX_; 1... fedetheti «flknégletéL ABC beazer­dlvfll »fwrlnt «MWAIlllott raktArrrtl válogathat lOZailHOII, ^ydrl dl011 r.«t. — Minden pdrért aiayato»s&(r I A felsőszllézlal zsidóüldözés a Népszövetség előtt Genf. má jus 30. 'A" népszövetségi tanács az olasz delegátus elnöklésérvel ülést tartott, ame­lyen tárgyalta Bernheim feláősziléziai zsi­dó-kisebbségi panaszát. Az ülésen, amelyen Paul Boncour francia külügyminiszter is részt­vett, az előadó előterjesztette jelentését. Ebben kifejti, hogy a német törvények és rendelkezé­sek a legkülönbözőbb formában olyan korláto­zásokat tartalmaznak, amelyek kizárólag a zsi­dó lakosságra vonatkoznak. Ezeknek némelyi­ke ellentétben áll a Németország és Lengyelor­szág között létrejött kisebbségi egyezmény ren­delkezésének egész sorával. Javasolta az előadó, hogy vepyék tudomásul a német delegátus nyilatkozatát, mely szerint az egyezmény megszegése csak alsobbállásu közegek téves törvénymagyarázatára vezethető vissza és hogy a német kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a genfi kisebb­ségi egyezmény rendelkezései csorbitást ne szenvedjenek. Á zsidó kisebbségre, illetőleg a panasztevőre háromló károk tekintetében azt indítványozta az előadó, hogy ezeket a helyszí­nen vizsgáltassa meg a Népszövetség és kérje fel a német kormányt, hogy a maga részéről is vizsgálja meg a Bernheim-esetet. Paul Boncour francia külügyminiszter kifej­tette, hogy a népszövetségi tanács nem enged­heti meg a jogot olvan faj lebecsüléséhez, amely az egész világon szét van szórva. Fran­ciaország volt az első állam, amely a francia forradalom idején a zsidókat nyomasztó hely­zetüktől megszabadította. Ugyanily szellemben és ugyanilyen szilárdsággal képviseli Francia­ország ma is ezt az álláspontot. A versaillesi konferencián Németország keresztülvitte a ki­sebbségi védelmi szerződések megkötését és kö­telezte magát, hogy saját országában tisztelet­ben tartja ugyanazokat a kisebbségi jogokat, amelyeket más államoktól a német kisebbség védelmére megkíván. K e 11 e r követ, német delegátus kijelentette felszólalásában, hogy az előadói jelentést nem fogadhatja el. Bernheimet röviddel ezelőtt ke­rült csak oda, mint kereskedelmi alkalmazott és nincs joga a felsősziléziai törvényeket pa­nasz tárgyává tenni. A leszerelési tárgyalások (Budapesti! tudósítónk telefon jelentése.) Genf­ből jelentik: A leszerelési konferencia elnöki tanácsa kedden délután értekezletet tartott, amelyről hivatalos jelentést nem adtak ki. Be­avatott körökben elterjedt hirek szerint, a le­szerelési tárgyalásokat a világgazdasági konfe­rencia megnyitásával egyidejűleg tartják meg, mert most már egészen bizonyos, hogy a kon­ferencia a világgazdasági értekezlet megnyitá­sáig nem tud kézzelfogható eredményekre jutni. A leszerelési tárgyalásokat valószínűleg csak 14 napos döntés után fogják folytatni. Asz ifjúság problémája a a Kultusztárca Költségvetést vitájában „Ax ifjúság elhelyezésének Ügyét nem ledet néfíány ideiglenes malomellenőri állással megoldani" Budapest, május 30. A képviselőház kedden délutáni ülésén folytatta a kultusztárca költ­ségvetésének vitáját. P a k o t s József azt fejtegette beszédében, hogy nemcsak világválság van, hanem kultu­rális is. Ez a kettő szorosan összefügg és a gaz­dasági kérdéseket a kulturális válság megoldása nélkül megoldani nem is lehet. A magyar nem­zet sok csapást ért át történelme során és ép­pen ezért kulturája és lelkisége átütőerejü. Trianoni elesettségünkben százszorosan szűk­ségünk van kulturális fejlettségünkre, ezért megdöbbentőnek tartja, hogy olyan mértékben csökkentették a tárca költségvetését, mintahogv történt. Az utódállamok nem takarékoskodnak ezen a téren, mert tudják, hogy mostani pozí­ciójukat csak addig tarthatják meg, amig a külföld felé fenntarthatják azt a látszatot,hogy különös nemzeti kulturájuk van. Részletesen foglalkozott az irók nyomoruságával, nagyobb támogatást kért az állami színházak részére. A költségvetést nem fogadta el. K o r n i s s Gyula azt kérdezte, hogy mi lesz n sorsa annak á háromezernek, aki cvente el­hagyja az egyetem kapuit? Ez a legégetőbb nemzeti kérdés esztendők óta és ezt nem lehet néhány ideiglenes malomellenőri állással meg­oldani. A szellemi munkaalkalmat nem lehet növelni, de sopánkodással és statisztikai adat­gyűjtéssel som lehet a kérdést megoldani. A középiskolákban kétféle érettségit kell bevezet­ni. Az egyik az egyetemre jogosítana, a másik nem. Molykár ellen megóvta bundáját teljes felelflsséfifel ésbiztosit&ssal ifi. m HENTUS Miklós divatszücs. Károlyi ucca 1. Olcsó ár! Nyári szörmejavitás milyen leszállított áron Fark a s Tibor nem tartja szerencsésnek, hogy a komolyabb állások betöltésében a minő­sítést nem a hozzáértés adja meg, hanem az is­kolai bizonyítvány. Az az egészséges állapot, ha minél több embernek van főiskolai végzett­sége. A hiba ott kezdődik, amikor azt hiszik, hogy az államnak kötelessége az egyetemet végzett embereket eltartani. A szomszédos ál­lamok nyelvének tanítását, legalább a határ­széli iskolákban lehetővé kellene tenni. A költ­ségvetést nem fogadta el. Petrovácz Gyula arról beszélt, hogy a magyar nemzeties művészetet a dekadencia és megnemértést külföldi irányok kikezdik. Krisz­tust egy ilyen festő például vörös- és göndör­haju embernek festette. Támadta ezután a Liszt-zongorahangverseny rendszerét és a bí­ráskodást. K é t h 1 y Anna beszédében azt fejtegette, hogy már csak azért sem tartja megfelelőnek az ifjúság jelenlegi nevelését, mert azt a tár­sadalmi osztályok hatalmi eszközökkel irá­nyítják. Eckhardt Tibor szerint a régi kultúrpo­litika hibája az volt, hogy a jellem nevelesé­re nem vetett súlyt. A nevelés lényegét a cser­készideálban látja. Nem szabad engedni, hogy elfajuljanak a felekezeti villongások. A dip­lomagyártásnak véget kell vetni. A n d r e a 11 i Károly a középiskolai reform megvalósítását sürgette. Milotay István olyan nemzetiségi politi­kát követelt, amelv Csonkamagyarország és az elszakított 3 és félmillió testvérünk érdekeinek megfelel. Fontos a szomszédos államok nyelvé­nek tanítása. M a d a y Gyula sajnálattal látja, hogy a múltban kultúránkat csak felfelé terjesztettük és nem a széles rétegeknek. Az ifjúságot a gya­korlati pályák felé kell terelni. Hangoztatta, a felekezeti béke szükségességét. Turchányi Egon szóvátette, hogy az egyetemi tanársegédek fiO pengőt kapnak ha­vonta, amiből nem lehet megélni. Tarthatatlan állapot az is, hogy 183 olyan elemi iskola van, ahol a tanítóra 90-néI több és 119 olyan, ahol 100-nál is több tanuló esik. A miniszter iránt bizalommal van, de nem fogadja el a költség­vetést. Andaházi Kasnya Béla elutasítja az állami beavatkozás gondolatát a képzőművé­szet ügyeibe. A filmgyártás érdekében határo­zott intézkedést kért. A költségvetést nem fo­gadta el. Kelemen Kornél keveselte a testnevelési alapot. Minden nemzettel zavartalan a sport­érintkezésünk, csak legutóbb a német vonatko­zásban támadt félreértés. Erről azonban nem nyilatkozik, mert még nincs elintézve. Lázár Miklós a felekezeti tanítók nyomo­rának enyhítését kérte és az állami színházak támogatását. Báró Inkey Pál a csurgói tanitóképzőinté­zet fenntartását kérte. D i n i c h ödön kifogásolta az iskolánkivüli testnevelés mai módszerét. P a t a c s i Dénes a pécsi egyetem fenntartá­sát kérte. Meskó Zoltán a tandljemelés ellen szólalt fel. Az érettségi vizsgát felesleges zaklatásnak tartja. A költségvetést nem fogadta el. Az elnök ezután az általános vitát bezárta. A többség a tárca költségvetését általánosságban elfogadta. A napirendi vita során Bajcsy Zsilin­szky Endre élesen tiltakozott a tordai revi­zióellenes gyűlés után Sinfalva és Borréve köz­ségben történt rombolás miatt. A békeszerző­dés becsületes végrehajtásának követelése még a reviziónál is fontosabb. Vigyük a Népszövet­ség elé a kisebbségi kérdést. A külügyminiszter vizsgálja meg a történteket és minden eszköz­zel szerezzen elégtételt a durva sértésért. Végül Kórodv Katona János személyes kérdésben szólalt fel. Az ülés egynegyed 1 után ért végeL A Ház a vitát szerdán délután folytatja. LIEBMANN látszerésxnél, Kelemen n 12 | Benes Csehország elnokfelöllfe ? Massaryk nem Jelölteti itnag&l harmad­szor az elnObségre Prága, május 30. Stribrnv, a cseh ellen­zéki liga vezére, aki nagy ellenfele Benes kül­ügyminiszternek, a „demokrácia védelmére" készült uj törvényjavaslatokat az elkövetke­zendő elnökválasztásra való előkészületeknek tartja. Ezek a javaslatok felhatalmazást adnak a kormánynak, hogy mindazon lapok kolpor­tázsjogát, amelyek „a rendet és a nyugalmat veszélyeztetik", két évre megvonhatják. Politikai körökben ezzel kapcsolatosan az a hír terjedt el, hogy Masaryk Tamás, a cseh köztársaság mostani elnöke, nem jelölteti ma­gát harmadízben a köztársasági elnökségre és utódja Benes külügyminiszter lesz. Benes meg­választása nem is ütközik majd nagy nehéz­ségekbe, mivel legszámbavehetobb ellenfele, dr K r a m a r z. súlyos beteg. Világbojkottra készülnek Német­ország ellen a szakszervezetei« London, má jus 30. A német áruk ellen élet­beléptetett bojkottmozgalom egyre jobban ter­jed Angliában. Az angol szakszervezeti kon­gresszus vezetősége kimondotta a bojkottot és felszólította a munkásegyesületeket, valamint a politikailag a munkáspárthoz közelálló szer­vezeteket, alkalmazkodjanak szigorúan a boj­kott határozataihoz. Ily módon hatmillió fo­gyasztó helyezi bojkott alá a német árukat. " További fejlemények várhatók a julius 30-án kezdődd brüsszeli nemzetközi szakszervezeti kongresszuson, amelynek során az angol dele­gáció világbojkottra szólítja majd fel a többi szakszervezetet. Ha Brüsszelben is kimondják az általános bojkottot, harminchatmillió mun­kásfogyasztót vészit el Németország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom