Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-30 / 121. szám

A legszigorúbb takarékosságot rendelték el az Inségenyhitésnél Kétszázezer pengőt használlak fel a szereleiházak és a népkonyhák fentartására — Kétszázezer pengő pófhitelt kér a népjóléti ügyosztály (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ínség hivatalos szezonja elmúlt, a város beszüntette a szükségmunkát és most már csak a népkonyhák kosztosait dolgoztatja az „ingyen"ebédekért, mert a hatósági álláspont szerint tavasszal, nyáron és ősszel mindenki könnyebben jut munkához. A téli inségenyhités eredményszámláját most állította össze a városi számvevőség. A jelentés szerint a szeretetházak és a népkonyhák fenntartására előirt 320.880 pengőből május 19-ig 203A32 pengőt használtak fel. Ebből az összegből élelmezésre 123.587 pengőt, ruházati és egyéb célú segélyekre 16.102 pengőt, elhagyott családok segélyezésére 41.943 pengőt költöttek. A népjóléti ügyosztály a számvevőségi jelentéssel kapcsolatban szintén jelentést terjesztett a polgármester elé. Közli a polgármesterrel, hogy a költségvetési alapból még meglévő ősszeg semmi esetre sem lesz elegendő a szeretetházak és a népkonyhák további fenntartására az év végéig, legalább 200.000 pengő póthitelre lesz szükség. A polgármester elrendelte a legszigorúbb takarékoskodást ezeknél a népjóléti intézményeknél, utasította a szeretetházak és a népkonyhák gondnokait, hogy különösen az anyagbeszerzés körül takarékoskodjanak. Utasította a polgármester az illetékes hivatalokat, hogy segélyeket csak a legsürgősebb és a legindokoltabb esetekben utaljanak ki, de utasította a számvevőséget, hogy a kiutalásokat folyósítsa akkor is, ha a költségvetési alap már kimerült. A póthitel fedezetéről a hatóság majd később gondoskodikRassay Károly Alsótanyán, Röszkén és Szentmihálytelken (A Délmagyarország munkatársától.) Rassay Károly országgyűlési képviselő vasárnap a domaszéki, a feketeszéli, a röszkei és a szentmihálvtelki gazdákat látogatta meg a szegedi liberális párt több vezetőjének és Móricz Zsigmond társaságában. A gazdák mindenütt a legnagyobb szeretettel fogadták a képviselőt. Rassay közvetlen beszélgetések keretében tájékozódott a szegedi gazdabajokról. A gazdák leginkább a tűrhetetlen adósságok, a magas földbérek és a magas ipari árak miatt panaszkodtak. A legtöbb panasz Röszkén hangzott el, ahol a magas földbérek és az alacsony paprikaárak miatt a bérlők sehogvsem találják meg számításukat és már-már elköltözésről gondolkoznak. A vendégek' tiszteletére a Domaszék-Feketeszéli Gazdakör kétszáz teritékes ebédet rendezett. Hálásan köszönték a gazdák Rassay Károly téli inségenyhitő adományait. Móricz Zsigmond nagy érdeklődéssel vett részt a tanyai kiránduláson, tapasztalatairól feljegyzéseket készített, megnézte az iskolákat, a jellegzetes tanyaépületeket, a kultúrházakat. Az iskolákkal kapcsolatban a legtöbb helyen azt panaszolták a gazdák, hogy gyermekeiknek tiz-tízenkét kilométert kell gyalogolniuk az iskoláig. Rassay Károly késő délután érkezett vissza a városba és az esti gyorssal utazott Budapestre. Móricz Zsigmond hétfőn reggel utazott el. Kéthly Anna az ipartestületben, a Munkásotthonban és a kereskedők közgyűlésén Mint jelentettük, szombaton este Szegedre érkezett Kéthly Anna, Szeged szociáldemokrata képviselője. Vasárnap délelőtt résztvett a délvidéki kongresszuson, majd megjelent a Munkásotthonban, ahol választói ügyes-bajos dolgaikkal keresték fel a képviselőt. Kéthly Anna délután megjelent a Kereskedők Szövetségének közgyűlésén, ahol meghallgatta Magyar Pál előadását is. A kamarából az ipartestületbe ment és részletesen végignézte az ipari vásárt. Végignézte az összes kiállítási csoportot, majd hosszasan érdeklődött az iparosok és kereskedők helyzetéről, sérelmeikről, kívánságaikról. Kéthly Anna az esti gyorsvonattal utazott el Szegedről. Az Alföld gazdasási. Ipari és idegenforgalmi kérdései a délvidéki kongresszus előtt A délvidéki mintavásár és a szegedi állandó vásárterillet — A vasúti tarifa reíormjáí, a termésértékesités megkönnyítését, munkaalkalmak teremtését és az idegenforgalom hatékony megszervezését követelte a kongresszus (A Délmagyarország munkatársától) Az ipari vásárral kapcsolatban vasárnap délelőtt délvidéki közgazdasági kongresszust tartottak Szegeden, a kongresszuson, amelyet a kereskedelmi és iparkamara nagytermében tartottak meg, a beteg Bárányi Tibor főispán helyett dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnökölt, aki megnyitójában üdvözölte a kongresszus résztvevőit, köztük Magyar Pál és Kéthly Anna országgyűlési képviselőket, majd röviden érintette azokat a problémákat, amelyek közös problémái a magvar délvidéknek. Az első előadó Körmendy Mátyás országgyűlési képviselő, ipartestületi elnök volt. Elmondotta, hogyan született meg hét évvel ezelőtt a szegedi ipari vásár gondolata és megállapította, hogy a vásár az idén, amikor ötödször rendezték meg, kinőtt eredeti keratej közül. Elismeréssel emlékezett meg Erdős ' Árpád hírlapíró működéséről, aki a vásárok rendezésében mindig fáradhatatlan és önzetlen munkatársa volt és akinek nagy érdeme van a vásárok sikerében. Az idei vásár megrendezése alkalmával szerzett tapasztalatok mindenkit meggyőzhettek arról, hogy a szegedi vásárról a lehető legsürgősebben állandó jellegű délvidéki minlavásárt kell szervezni a délvidék iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának propagálása céljából. Indítványozta, hogy a kongresszus határozza el a jövő évi délvidéki ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vásár megrendezését. A délvidéki vásár rendezése céljából szükségesnek látja egy állandó vásárterület kijelölését. A kongresszus felkéri Szeged városát, hogy az állandó délvidéki vásár céljaira jelöljön ki megfelelő területet. A javaslat előterjesztése után hosszabb vita indult meg. Dr. Gerhauser Albert a vasúti műhely területének kijelölését javasolta a vásárterület céljaira, mivel ez a terület vasút és közút mentén fekszik, közmüvekkel van ellátva és állandó jellegű. Sürgősen lépéseket kell tenni, mert a vasútnak az a terve, hogy két héten belül rnepkezdi a mühelu épületeinek lebontását. Taxács Ferenc (Hódmezővásárhely) tiltakozott áz ellen, hogy a délvidéki vásárt minden divat női cipőket 7.70 •tői HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12. sz. évben Szegeden rendezzék meg. Azt javasolta, hogy a vásárt minden évben a Délvidék más és más városában rendezzék meg. A polgármtster elvileg méltányosnak minősitette Takács észrevételét, gyakorlatilag azonban kivihetetlennek, mivel a vásárhoz állandó jellegű építményekre, értékes beruházásokra van szükség. Bárány Aladár (Orosháza) Takács indítványához csatlakozott. Felszólalt a kérdéshez Magyar Pál országgyűlési képviselő, a Budapesti Nemzetközi Vásár alelnöke is és a Takács-féle indítvány ellen foglalt állást. Kifejtette, hogy az ilyenfajta vásárok célja elsősorban nem az áruértékesítés, hanem a nevelés. Idegenforgalmi propagandát csakis azokkal a vásárokkal lehet elképzelni, amelyek szabályos időközökben ugyanazon a helyen ismétlődnek. A délvidéki vásárnak csakis akkor lehet sikere nemzetközi vonatkozásban is, ha a fősulvt a délvidék speciálitásaira fekteti, ha tehát karrakterében eltér minden más vásártól. Hasonló értelemben szólalt fel dr. Endrey Béla, Hódmezővásárhely polgármesterhelyettese is. A délvidéki vásárt nem szabad felparcellázni az egyes városok között, annak csak ugy van értelme, ha mindig ugyanazon a helyen rendezik meg. A vásárrendezés szempontjából Szegedhez kell kapcsolódnia a Délvidék minden részének. Szemenyei Pál (Orosháza) és dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár felszólalása után a kongresszus elfogadta a javaslatot azzal, hogy az elnökséget megbízza az előkészitő-bizottság megalakításával. Ezután Blantz Béla hódmezővásárhelyi bankigazgató tartotta meg előadását az Alföld közlekedési problémáiról és jvaslatában kivánta a vasúti tarifa oly reformját, amely lehtővé teszi, hogy a Délvidék a nyersanyagot ugvanolyan tarifa mellett kapja meg, mint a termelőhelyekkel szomszédos területek. Kivánta a kongresszus az algyői Ti-> sza-hid sürgős megépitcsét, a tiszai hajózás fejlesztését, tiszai rakodók és kikötők építését, a Délvidék közúti hálózatának fejlesztését, az autókra jelenleg fennálló közúti adó eltörlését, Gesztelyi-Nagy László (Kecskemét) azt ja-t vasolta, hogy a délvidéki kongresszus minden1 évben a Délvidék más és más városában üljön; össze. Bejelentette, hogy a mezőgazdasági kamara országos mozgalmat kezd a Duna—Tiszacsatorna megépítése érdekében. Dr. Gerhauser Albert a magyar—román autóbuszforgalom megteremtésének szükségességéről beszélt. Felszólalt még a kérdéshez Szemenyei Pál és Kozma Marcel, majd Adlcr Rezső tartotta meg előadását a terméséi tékesités kérdéséről. Javaslatában többek között ezeket mondotta: A boletta értéke három, esetleg négy pengőben állapittassék meg, amely összeg teljes egészében a termelőt illetné: természetes piacainkkal minél nagyobb mérelü kompenzációs megállapodások létesítendők, a mennyiség kölcsönös átvételének biztosításával mindenki részére egyenlő elbánással; a tiszavidéki gabonákra külföldi viszonylatban megfelelő fuvarkedvezmény adassék; a vasúti fuvarok ugy külföldi, mint belföldi viszonylatban megfeleBelvárosi •MOZI' Ma játszik Ariele Sandrock, Johaane* Rlemano Éjféli rctndevu