Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-27 / 119. szám

1933 május 27. D£LMAG?ARORSZAG A nehéz kere«eti lehetőséget ugy eüenialyozhatja, h» szllu»«gietelnek be»zerzé»Ével közvellenlll a lermelőhtíz lordul! Safat érdekében cselekszik lehél, ba OII^ÍÍ'T Zfurkó János • ^^ * Kossuth L. s.-ut 6. sz. a. gyárüzemében vasArol, »holunellett,hogy a legutolsó |A.-X||i|AU MUAa! érnn fedezheti sztlkaégletét ABÖ beazer­dl-vat szerint «»azeMlitott raktárral válogathat IC3s2>«SlllB W »5 *RI VCSlI dlUII zéa. — Minden párért iiziívato«BAR! ElüéliéK a Marqii-uccai f) amisp énzz gyár lóit ai (A Délmagyarország munkatársától.) A rend­Őrség nemrégiben — mint jelentettük —. a Margit-urca 21. számú ház pincelakásában pénzhamisító műhelyt leplezett le. A makói hetipiacon az őrszemes rendőrnek feltűnt, hogy egy öregasszony csillogó 50 filléresekkel fizet mindenütt, ahol vásárol, sót még váltásra is ajánlkozik. Figyelni kezdte az asszonyt, aki. amikor észrevette, hogy figyelik, menekülni igyekezett és eközben eldobott egv zsebkendőt, amelyben egész sereg vadonatúj 50 filléres volt. A rendőr elfogta az öregasszonyt és bevitte a kapitánvságra, ahol az asszonv, özv. Hor­váth Jánosné. szegedi, Margit-ucca 21. szám alatti lakos bevallotta, hogv az 50 filléresek ha­misak és azokat Heréd i János kocsis gvár­totta. Elmondotta az öregasszony, hogv Heré­di János leányával, Dorgovics Terézzel él közös háztartásban és ő is velük egvütt lakik. Makóra azért jött, hogy a hamisítványokat a piacon elhelyezze. A vallomás alapján a szege­di rendőrség elfogta Herédi Jánost és Dorgovics Terézt. A három embert pénteken vonta felelősségre a szegedi törvényszék V i 1 d-tanácsa pénzha­misítás büntette, illetve hamis pénz forgalom­ba hozatala miatt. Herédi János bevallotta, hogy egy esztendővel ezelőtt kezdett pénzt f yártani és megkísérelte az 1, 2 és 5 pengősök észitését. Ezekből azonban csak néhány dara­bot készített és hozott forgalomba. Inkább 50 filléreseket gyártott és ezekből ezernél többet öntött. 7—800-at helyezett el a piacokon. Vé­delmére azt adta elő, hogy hosszú időn keresz­tül állás nélkül volt, keresetre nem tudott szert tenni, ezért folyamodott a pénzszerzésnek eh­hez a módjához. A hamisítványokat Dorgo­vics Teréz és özv. Horváthné hozta for­galomba, főleg a vidéki városok piacain. Horváth Jánosné és Dorgovics Teréz szintén beismerő vallomást tett. Azzal védekez­tek, hogy nem volt keresetük és ezért egyeztek bele abba, hogy Herédivei együtt pénzt gyárta­nak, illetve forgalomba hoznak. A bíróság Herédi Jánost egyévi börtönre, özv. Horváth Jánosnét 2 hónapi. Dorgo­vics Terézt egv hónapi fogházra ítélte jogerő­sen. Az ipari vásárral kapcsolatos EDÉNycsapkJOK útiköltsége megtérül ha nálam bevásáro'. — Vehet nálam nagyon olcsón üveg, porcellán és díszműárut a legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelier. — Márkás árut. ólom kristályokat. — Továbbá felsze­relheti konyháját alumínium és zománcozott főzőedényekkel a Wl'obb minőségben, őrlőkkel darálókkal. Szenzációs ujdonsáe • ^Mdardltf, mely mintlen t aaröl és reszel 1.18 P Alpacea evíazerek és ajándéktárgyak. TI/2A LAJOS KÖRÚT 38. SZ. AlopHASl év ÍOOS. 370 Telefon 17-82. Nagy tömegek jelenlétében avatták fel a szegedi országzászlót (A Délmagyarország munkatársától.) Aldo­zócsütörtök délelőttjén, szemező esőben zajlott le a Jókai-uccában lévő országzászló avatási ünnepélye. Diszmagyarok, ünneplő feketék, egyenruhák színes sora övezte az országzászló emelvényéi. A Jókai-uccát és a mellékuccákat ellepték a tömegek, mindenfelé piros-fehér-zöld zászlót lengetett ? májusi szellő. Délelőtt 10 órakor a templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, azután megindult az emberi áradat a Jókai-ucca felé. Egyesületek, iskolák, testü­letek, alakulatok haladtak a Belváros felé a vá­ros minden részéből. Diszszázadok, diszszaka­szok ütemes léptekkel zászlók alatt haladtak a kis tér felé és amikor minden talpalattnyi hely zsúfolásig megtelt, elkezdődött az ünnep­ség. A várost dr. Pál fi) József polgármester­helyettes képviselte, megjelent az ünnepségen valamennyi hivatal, egyesület, testület küldötte is. A díszmenet a Templom-térről indult el, élén a sárganyakkendős cserkészlovasokkal és a leventezenekarral. A menetet az országzászló bástyáján kivont karddal Bárdoss Béla nyu­galmazott fő'egyző várta. A menet élén dr. Thuróczy Mihály haladt. Amikor a menet az országzászlóhoz ért, megkezdődött az ünnep­ség. Bárdoss Béla átadta a hősi hamvakat Thu­róczy Mihálynak, aki a hamvakat a bástyába befalaztatta. A hamvak mellé tették az ország­zászló történetét leiró emlékiratot is. A májusi felhők addigra összegyülekeztek a város felett és egyszerre hirtelen esni kezdett az eső. Kürtszó harsant, amely azt ielezte, hogy felvonják a zászlói. A bástya körül mindenki vigyázzállásba me­revedett és dr. Thuróczy Mihály jelére megin­dult a zászló felfelé az árbocon. Ezer és ezer szempár figyelte a zászló útját, amint feljebb és feljebb röpült a rúdon, végül középen, fél­árbócon megállott. A zenekar a Himnuszt ját­szotta, majd Bocskay Kata tanítónő lépett az emelvényre és nagy hatást keltve ;lszaval/ti Juhász Gyula ..Avató" cimü versét. Urmánczy Nándor beszélt ezután. — Szegeden, a Déli Végek városában most itt áll a félárbóczra eresztett nemzetiszínű zászló, — mondotta —, hogy hirdesse Trianont és figyelmeztessen mindenkit arra, hogy rö­videsen el kell jönnie a revíziónak, amikor új­ból nagy és szabad lesz ez a sokat szenvedett ország. A magyarság attól az időtől kezdve, hogy megvetette a lábát ezen a földön, örökös harcok között élt. Ez a harc nem ért véget. Ha a haza érdeke ugy kívánja, a harcot folytatni kell, mert a magyar nemzet nem termett szol­gaságra és nem tűrheti, hogy területén idegenek uralkodjanak. A trianoni kínok elviselésére ez a zászló, a jobb jövő reménye ad erőt. Ez a zászló hirdeti, hogy nem mondunk le soha el­szakított területeinkről és hogy nem nyugszunk addig, amig azokat vissza nem szerezzük, mert csakis Nagymagyarország az. ahol mindenki megtalálhatja boldogulását. Ezt a tényt ma már az egész világ tudja, ez azonban nem je­lenti azt, hogy önként kapunk vissza mindent, ami minket jogosan megillett. Harcolnunk kell, a szó meggyőző erejével, mutatnunk kell vérző sebeinket, nogy minél hamarább elkövetkez­zék a szabadulás órája. A nagyhatású beszéd után dr. Thuróczy Mihály, a zászlóbizottság elnöke beszélt. — Ez a félárbócra eresztett zászló álljon itt addig felkiáltójelként, ameddig e zászló a dia­dal jeléül nem szökhet a csúcsig, — mondotta —, majd köszönetét fejezte ki mindazok­nak, akik az országzászló felállításában részt-< veitek munkájukkal, adományukkal. Ezután következett a város részéről az em-i lékmü ünnepélyes átvétele. Dr. Pálfv József polgármesterhelvettes a város üdvözletét tolmácsolta, majd köszön­tötte a megjelenteket. Külön köszönetet mon­dott Bárdoss Bélának, aki nagy lelkesedéssel hozta létre az országzászlót. Beszédét ezzel fe­jezte be: — Volt egy generáció — ezt hirdeti a zászló —, amelyik a legnehezebb időben sem tett le a revízió gondolatáról, amelvik odakiáltotta a csüggedőknek: ne csüggedjetek, bízzatok! Jambrik Bertalan az egvetemi ifjúság nevében beszélt és tett fogadalmat, hogy a zászlót megvédik és addig nem nyugszanak, mig a zászló diadalra nem jut. A beszédek befejezése után a koszorúkat helyezték el a bástya előtti pázsiton. Koszorút tettek le a város, a frontharcosok, a Mansz. a székelv főiskolások, a Délvidéki Otthon, a Gaz­dasági Egyesület, a törvénvhatóságok. a posta, az orvosegvesület, a vasutasok, cserkészek és az egvesületek, intézmények. Az ünnenséget díszmenet zárta be. A kivo­nult alakulatok; leventék, cserkészek, fronthar­cosok, tűzoltók, egyetemisták vonultak el a zászló előtt. Lassanként kiürült a tér. csak az első disz­órség maradt a téren: a fekete sapkás, fekete-, tollas városi tisztviselők. Délben a Prófétában ünneni áldomás volt, melyen pohárköszöntőt mondott dr. Pálfv József polgármesterhelvettes, Urmánczy Nándor. Thuróczv Mihály, dr. Tóth Im­re. Az áldomásról üdvözlő táviratot küldtek a kormányzónak és Gömbös miniszterelnöknek. Este 9 órakor tábortűz gvulladt ki az ország­zászlónál, tárogató szólalt meg, kurucnóták bus dallama szállt a határok felé. flpponvi és Klebelsberg hagyatéka a parlamenti muzeumban Budapest, május 26. özv. gróf Apponyi Albertné és özv. gróf Klebelsberg Kunóné a két elhunvt államférfi politikai hagyatékát a parlamenti muzeumnak adta át. A képviselő­ház elnökének közbenjárására tegnap átszállí­tották Apponyi és Klebelsberg relikviáit a kép­viselőházba. Ápponvi hagyatékában van arany-* mandátuma, közel kétszáz díszpolgári oklevele, jubileumi babérkoszorúi. Az Apponvi-család levelezése óriási kötegeklie van összefoglalva. Memoáriainak kéziratai között van utolsó fél ­bpmaradt müvének „Magyarország a háború alatt" négy fejezete. Klebelsberg értékes gjrf jtemínyében többek között ott van halotti maszkjának aranykoszorúja, ott vannak Klebelsberg alko­tásainak képei, értékes karrikatura-gyüjt«né­nye, rendjelei és kitüntetései. Hagyatékának egyik legszebb darabja Szeged ezttst díszpol­gári oklevele. A díszoklevelek és plakettek vég­telen sorából kitűnik egv ezüst könw márvánv alapon, amelyet az úszók és vizipólózók aján­dékoztak a kultuszminiszternek a párisi Earó­pa-bajnokság emlékére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom