Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-25 / 118. szám
DELM AGYARORSZAG 6ZEGED. SzeiketzIOtég: Somogyi ucca 22.1.cm. Telefon: 23.33.^Kiadóhivatal, kítlc»HnltHnyv(Ar és legylroda - Aradi ucca S. Teleion : 13—OO. — Nyomda : LBw LlnAt ucca 19. Telefon : J3vo« TAvlratl és levélcím • Délmnayarorazág Szeged Szövetségesünk: a világválság A magyar revízió kérdése világproblémák tengelyévé vált. Ahány megnyilatkozás kijelöli a világesemények útját, annyi védőbeszéde hangzik el a magyar ügynek. Van, aki nyiltan a magyar revízió mellé áll, van, aki emlités nélkül veszi követeléseinek szárnya alá a magyar kérdés megoldását, — a revíziós mozgalomnak talán legnagyobb eredménye eddig az, hogy a magyar revízió kérdését világproblémává emelte s a köztudatot azzal a meggyőződéssel telitette, hogy az európai problémát a magyar kérdések elintézése nélkül megoldani nem lehet. A világpolitika számára sem lehet jelentéktelen incidens az, amiről annyi szó esik, mint a magyar nemzet követeléseiről. A pesszimizmus a kérdés monumentális jelentőségével és méreteível a magunk fizikai erejét állította szembe s fájdalmas lemondáshoz akarta hozzáedzeni a lelkeket, — még az optimizmus is európai megrázkódtatást várt ahhoz, hogy újra össze álljon az, ami valamikor együvé tartozott. A kritikátlan optimizmus is történelmi változásokra várt, hogy szétfeszítsék a magyar határokat. A militarizált kisantant s vele szemben a lefegyverzett Magyarország, a kisantant mögött a nagyhatalmak árnyai, — eleven árnyékok, melyek az aranynak és fegyvernek muníciójáról gondoskodhattak, — hogyan is lehetett volna arra gondolni, hogy világválság és világváltozás nélkül célhoz érhetnek a magyar kívánságok ? Ámde az árnyékok — árnyékokká váltak s bedugult az a bőség, ami aranyat és ágyukat görgetett elszánt szövetségeseik felé, elapadt a bőség s a csökkenő vagyon kezdett jobban ragaszkodni a meglevőhöz, mint uj kockázatok terhes és veszteséges zsákmányához. A megriadt gazdasági élet egyszerre pacifista lett. Ne hígyjük azt, hogy a jobb belátás győzedelmeskedett, ne gondoljunk arra, hogy a jobb, a tökéletesebb, az evangéliumi ember diadalmaskodott a középkori lélek felett, ne biztassuk magunkat azzal, hogy a megtisztult ember elvetette magától a véres fegyvert s már csak embertestvére kezébe akar kapaszkodni, — csak a pénz lett kevesebb, a militarista vállalkozás harcikedve rokkant meg, az adók behajthatatlansága kezd véget vetni a municióipar konjunktúrájának s a mai világpolitika kezdi keresni a válság megoldásának fegyvertelen módjait. Nagy szövetségesünk : a válság. A világpolitika pacifista lesz, mert nem győzi tovább teljesíteni a militarizmus követeléseit. Pacifista lesz, mert nem győzi tovább pénzzel a háború politikáját. Azt azonban belátják, hogy béke nincs a béke feltételeinek megteremtése nélkül. Amig bízhattak a fegyverek erejében s amíg volt arra pénz és vállalkozási kedv, hogy fegyverrel igázzák le nemzetek követeléseit s népek aspirációit, addig nem sokat kellett azzal törődniök, hogy a béke lelki, morális és történelmi feltételei meg legyenek. A világválság elvégezte azt, amit mi csak világtörténelmi változástól remélhettünk. A mai béke fenntartásához annyi fegyver és anynyi pénz kell, anr.it a világgazdaság által legyőzött győztesek nem tudnak tovább mozgósítani a győzelem prédájának megőrzésére. Ha nincs pénz csendőrre és nincs pénz bilincsre, akkor más módon kell a közbiztonCsütörtök 1933 május 25 Ara 12 fillér /f{ g IX. évfolyam, 417. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, Vidéken és Budapesten 3.ÖO, kllKöldön 6.40 pengő. - Egyes szém Ara hétköznap 12, vasér- és Ünnepnap 20 (111. Hírpetések (elvétele tarifa szerint. Megjelenik hétld kivételével naponta reqgel sógról gondoskodni. Amikor a nagyhatalmaknak elfogyott a pénzük, akkor a nagyhatalmak is pacifisták lesznek. Az idők malma nekünk őröl, — vigasztalgattuk magunkat a tragikus összeomlás első napjaiban, — az idők malma nekünk őröl, mondogatjuk még most is, de nem mindegy az, hogy kik a molnárok az idők malmában. Se a szél járására, se a viz folyására nem bizhatjuk rá a történelem termését. Az idők malma nem vízimalom és nem szélmalom. Ha ez a nemzedék el is végezte azt a feladatot, hogy a magyar kérdést a világ köztudatába bevigye s a világprobléma egyik tengelyévé tegye a magyar revíziós követelést, minden kötelességünket még nem végeztük el. Ha nincs elég erőnk ahhoz, hogy magunk tudjuk kiharcolni követeléseink teljesítését, legalább könnyítsük meg azt, hogy a világpolitika teljesíthesse. A kulturfölényt nemcsak az analfabéták fogyó és az egyetemi katedrák növekvő száma szolgálja, a kultúrfölény a jognak, a szabadságnak, az állampolgári egyenlőségnek, a polgári munka biztonságának, a megértésnek, a türelemnek, a szociális gondoskodásnak fölényét is megköveteli. Ez az ország legyen az igéret földje mindazoknak, akiket az uj uralom emberi méltóságában, kultúrájában, szabadságvágyában s polgári foglalkozásában meggyötört. Annál könnyebb ezt a missziót vállalnunk, minél több sérelem éri a szomszédországokban az emberi kultura jogait és eredményeit. Az idők malma nekünk őröl, de ha mi a gyerekeinknek puha fehér kenyeret akarunk sütni abból a lisztből, amit az idők malma őröl, akkor vigyázzunk arra, hogy kiket állítunk a kövek mellé s ügyeljünk arra is, hogy a gondolat tiszta búzájától mindig távol tartsuk a konkolyt s a konkolyhintőket: A szövetkezetek és a munkaidő kérdése, a horogkeresztes gazdasági politika a kereskedelmi tárca részletes vitájában Fablnyl miniszter a hétvégi pihenő melleit — Eles összetűzés Fábián Béla és Meskó Zoltán között — Megkezdték az Igazságügyi költségvetés tárgyalását (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerda éjszakai ülése éjfél után félegy óráig tartott Letárgyalták a kereskedelmi tárca költségvetését részleteiben is, majd megkezdték az igazságügyi tárca vitáját. Az ünnep előtti ülésen csak két interpellációt mondtak el meglehetősen üres széksorok előtt. A parlament pénteken és szombaton nem tart ülést és a pénzügyminiszter külföldi utja miatt junius 9-ig be akarják fejezni a hátralevő tárcák költségvetésének vitáját. A szerdai ülés során éles összetűzés játszódott le Fábián Béla és Meskó Zoltán között. A heves vita után Fábián Farkas Tibor és gróf Som ssich Antal utján elégtételt kért Meskótól, aki Rakovszky Tibort és Ga 11 a s z Lajost nevezte meg segédeiül. A megbízottak azonnal össze is ültek, a tárgyalást hétfőn folytatják. A képviselőház tárgyalásáról részletes jelentésünk a következő: A kereskedelmi tárca költségvetésének részletes tárgyalása során az első felszólaló Lukács Béla volt, majd Fábián Béla szólalt fel. Kifogásolta, hogy a miniszterek beszédeikkel elveszik a képviselőktől azt a lehetőséget, hogy éjfél előtt szólhassanak hozzá a költségvetéshez. Az éjfélutáni vitának alig van jelentősége. Ezután foglalkozott a kisiparosság és a kiskereskedők helyzetével. Szerinte a szövetkezetek a szovjetrendszer előretolt hadállásai. Fábián Béla beszéde közben éles szóváltásba keveredett Meskó Zoltánnal. A két képviselő hevesen kiáltozott egymás felé, a kölcsönös sértegetéseknek az elnök vetett véget, aki mindkét képviselőt rendreutasította. U s e 11 y Béla sürgette a borárostéri hid építési munkálatainak megindítását. Rakovszky Tibor szerint nem helytállóak Fábián Bélának a szövetkezetekre tett megállapításai. Fokozottabb állami támogatást kért a háziipar számára. V a y Miklós báró azt kérte a kormánytól, hogy vessen ki kartell-adót és vagyonválságot az iparra. A befolyt összegből jóvátételi és segitőalapot teremtsenek. G a 11 a s z Rudolf arról beszélt, hogy a kül-: kereskedelmi forgalmunkba be kellene kapcsolni a fiumei kikötőt. Meskó Zoltán természetesen a hitleriz-i must védelmezte beszédében és azt mondotta, hogy amikor kimondottan keresztény nemzeti kormány állott Németország élén, akkor is igen sok kívánnivalót hagyott hátra kereskedelmi viszonyunk Németországgal. Nem jogosak tehát szerinte a kereskedelempolitikai szempontból a mai Németország ellen intézett támadások. M a 1 a s i c s Géza hangsúlyozta, hogy Ma-> gyarországon és a magyar képviselőházban a német népet nem sértette senki, csak a Hitler diktatura terrorcselekményeit Ítélte el mindenki. Visszautasította a szövetkezetek ellen elhangzott támadást. Szilágyi Lajos kifogásolta a gépjármüvek adóztatási rendszerét. Györki Imre a munkaidő rendezését, elsősorban az üzleti záróra egységes szabályozását, a vasárnapi munkaszünet és a hétvégi pihenő intézményes bevezetését sürgette. Ka bók Lajos kifogásolta, hogy a tárca keretében nem igen történik intézkedés az ipari munkások javára. K o c s á n Károly a szövetkezetek mellett beszélt. Követelte az óbudai hid paegépitését. Andaházi Kasnya Béla a földmunkás-i ság vasúti kedvezménye ügyében kérte a mi-t niszter intézkedését. G á 1 Jenő a kereskedők súlyos helyzetéről beszélt felszólalásában. Szinnyei Merse Jenő a kisiparosság adókedvezménye érdekében kérte a miniszter közbelépését. Hegymegi Kiss Pál kifogásolta beszédében, hogy kíméletlenül hajtják be a hátralékos adót a kisiparostól. Turchányi Egon az IBUSz-nál sürgetett gyökeres változást. F a b i n y i Tihamér kereskedelmi miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Méltányolja az iparfelügyelet fontosságát és ezért szaporítani szeretné a létszámot. Ezután azt mondotta, hogy a kormány baráti jobbot nyújt