Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-19 / 113. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1933 máim 19. rebb magyarázatot kér és ebből a célból zárt illés tartása érdekében tesz lépéseket A zárt ülés el­rendeléséhez szüksége» aláírások gyűjtését már meg i» kezdték és igy nem lehetetlen, hogy a képviselőház pénteken zárt ülést tart A folyosón elterjedt hírek szerint Eckhardt éles támadásának az a magyarázata, hogy a független kisgazdapárt igy kívánta megcáfolni az egységei párttal való békekötésről szóló híreket Budapest, május 18. A képviselőház ma meg­kezdte a belügyi tárca költségvetésének vita­ját F. Szabó Géza ismertette a költségve­tést. Gál Jenő volt az első felszólaló, aki polemi­zált a miniszterelnök egyik tegnapi kijelenté­sével, melyben azt mondta, hogy „a nemzeti demokratapárt hagyja ott a demokráciát és folytasson népies politikát". Nem tudja mit ért a miniszterelnök népies politika alatt? Sürgette a gyülekezési és egyesülési jog hely­reállítását A költségvetést nem fogadta el. Kun Béla a hatóságok magatartását bírál­ta a választások alkalmával. A karhatalmi kö­zegek és a hatóságok nem tisztelik a mentelmi jogot A törvényhatósági városok gazdasági nehézségeit tette ezután szóvá. A költségvetést nem fogadta el. Petrovácz Gyula hangoztatja, hogy a fő­váios súlyos helyzetének a kormány az oka. őrgróf Pallavicini György a miniszter­elnöknek a királykérdésben tegnap tett megál­lapításait birálta". Ne vigyünk személyi kérdést az ügybe. A miniszterelnök a kettős keresztre hivatkozott, de ez a gondolat csak u$y áll, ha a kettős keresztet a király előtt viszik. Reméli, hogy a miniszterelnök felülvizsgálja tegnapi nyilatkozatát Kozma Jenő szerint az országban uralkodó nyugalom a helyes belügyi irányzat eredmé­nye. A nyugalomban annak is része van, hogy a belügyminiszter megteremtette a közvetlen kapcsolatot az ország népével. A titkos válasz­tójog alapján áll, a kérdés csak az, hogy meny­nyire legyen a választójog általános. Peyer Károly kifogásolja, hogy a népjó­léti ügyeket annak a tárcának keretében inté­zik, aihol a csendőrségi intézkedések felett őr­ködnek. Az OTI. nagyon mostoha kezelésben részesül a kormány részéről. Kór ód i Katona János sürgős Intézkedése­ket követel a községi rendőrség megszüntetése és a kelebial állami birtok ügyeinek rendezése tárgyában. Hegymegi-Ki ss Pál kifogásolja a léstilaimat és hangsúlyozza, hogy a dikts kus intézkedések következtében földalatti vezkedések folynak. Brogly József kéri, hogy az ügyvédkény­szert ne vigyék ki a falura. Eckhardt Tibor csendőr-erőszakoskodá­sokat panaszolt, majd kijelentette, hogy a bel­ügyminiszter az inségakciót kortescélókra ál­lítja be. Végül egy TESz-iratot olvasott fel, mely szerint az elnökségi tagok hűséget es­küsznek a vezéreinőknek. (Az ellenzék nagy zajjal kiséri ennek az iratnak ismertetését.) Vitéz Kereszte s-F i s c h e r Ferenc bel­flgyminlszter válaszolt ezután a felszólalások­ra. Meglepetéssel tapasztalja, hogy olyan dolgok miatt támadják, amelyekről nincs is tudomása. Soha életében nem hazudott, ne állitsa tehát róla senki sem azt, hogy beleegye­zésével, vagy tudtával jogtalanság történik, önök — folytat ja a miniszter —, egy erős vá­lasztáson mentek keresztül s ugylátszik, eb­ből akarnak élni örökké. Megengedi, hogv a mai elkeseredett viszonyok közt visszaélések fordulnak elő egyes esetekben, de ezért senki ne diszkreditálja az egész magyar közigazga­tást. Sajnálja, hogy megromlott'az az atmosz­féra, amely az utóbbi időben a Házban uralko­dott. — ön az oka! — kiáltja élesen Eckh ardt a miniszter felé. — Sajnálom — folytatja a miniszter —, hogy nem volt módomban az önök bizalmát kiér­demelnem. Férfiúi becsületszavamra kijelen­tem. hogy minden panaszt, amely valónak, minden törvénytelenséget, amely igaznak bi­zonyult, megtorlásban részesítek. A kormányt nehéz felelősség terheli azért, hogy miként ke­zeli a törvényes keretek közt a szabadságjogo­kat. Régen voltnnk olyan súlyos helyzetben, mint ma. Mihelyt ugy látja, hogy veszély nél­kül megszüntethető a gyüléstilaiom, megteszi. Az ellenzék nézzen körül Európában s akkor meg kell állapítania, hogy sehol olyan liberáli­san nem kezelik a szabadságjogokat, mint ná­lunk. diktatóri­szer­— Annyit engedjen legalább, mint amennyit Romániában engednek — kiáltja Ulain, ami nagy felháborodást kelt ki a jobboldalon és a középen. — Menjen Romániába! — kiáltják Ulain felé. — Erre a megjegyzésre nem válaszolok — folytatja a miniszter. A hatósági közegek a ma­guk területén éppoly felelősek a ren< lért, mint én. Ezután a kelebial birtokügyről beszélt a bel­ügyminiszter és bejelentette, hogy a vizsgálat folyik. Téglássy Béla, Propper Sándor, Kelemen Kornél és Kertész Miklós szólalt fel, majd a Ház a belügyi tárca költségvetését általános­ságban elfogadta. Az ülés 1 óra előtt ért véget Magyarország és a kisantant közölt lehetséges gazdasági közeledés — írják Gömbös Gyula beszédéről a román lapok Bukarest május 18. Az Adeverul szerint a román hivatalos körökben kitűnő benyomást keltett Gömbös G^ula miniszterelnök parla­menti beszéde. Különösen jóleső érzést keltett az a rész, amelyben Magyarország és Ausztria viszonyáról szólt és kijelentette, nogy a két ország közt csak gazdasági jellegű viszony le­het, továbbá a Habsburg-restauráció kérdésé­ben elfoglalt álláspontja. Magyarország gazda­sági külpolitikájának iránykereséséből azt a benyomást lehet szerezni, hogy lehetséges gaz­dasági közeledés Magyarország és a kisantant közt annyival is inkább, mert Magyarország már most is részt vesz a kisantant mezőgazda­sági értekezletein. A porosz országgyűlés kétharmad többséggel szayazta meg a felhatalmazási javaslatot A szociáldemokraták a pártok eoyenfogusltását követelték — Hitler szerdal beszédének visszhangja Berlin, május 18. A porosz országgyűlés ma összeült, hogy letárgyalja a kormánynak t adandó messzemenő felhatalmazás tárgyában Gőring által beterjesztett javaslatot. Gö­ring hosszabb beszédet mondott, a szavazás előtt A szociáldemokrata párt szónoka kije­lentette, hogy addig nem járul hozzá a fel­hatalmazási javaslathoz, ámig egyenjogúsá­gukat a többi pártok képviselőivel vissza nem nyerik. A beszédre a nemzeti szocialista frak­ció elnöke válaszolt és rámutatott arra. hogv egy évtizeden át, amig a szociáldemokraták voltak uralmon, a nemzeti szocialistáknak csak üldözés, megalázás és jogfosztás volt a sorsa s a szociáldemokraták akkor egyáltalá­ban nem vették figyelembe az egyenjogúság követelményét. A javaslatot ezután kéthar­mad többséggel megszavazták. Ellene csak a szociáldemokraták szavaztak. Párls Párisban fenntartással, de ellenséges érzés nélkül fogadták Hitler beszédét. Noha beszéde mindenekelőtt vádbeszéd volt a békeszerződés ellen, mégis elismerik konciliáns hangját és általában azt a jól átgondolt mérsékletet, amely a nemzetköz! politikai feszültség enyhítésére alkalmas. A Petit Párisién szerint francia körökben ugy vélik, hogy a beszéd általánosságban mozgott, ellentmondásokat és bizonyos nyilvánvaló té­nyek ietagadását tartalmazta. Számos pontra nézve részletes felvilágosításokra lesz szűkség. Kétségtelen azonban, hogy a németek taktikai helyzete Genfben megerősödött és a franciák­nak fokozott éberségre lesz szükségük, Róma Az olasz lapok kiemelik, hogy Hitler is az igazságosság és a méltányosság elveit hangoz­tatja, mint Mussolini és MacDonald. Tegnapi kijelentései után nem lehet többé állítani, hogy Németország szabotálja a leszerelési értekezle­tet. A német birodalom maga valóbar leszerelt és ezért joga van követelni, hogy az erősen fel­fegyverkezett államok kövessék példáját. Kü­lönösen kiemelik, hogy Hitler Németország szi­lárd békeszeretetét juttatta kifejezésre. London Hitler beszéde londoni parlamenti körökben jó hatást keltett. A kormány köreiben még be­várják a beszéd hivatalos szövegét. Az érdek­lődés most már arra irányul, vájjon milyen utasításokat ad a német kormány genfi képvi­selőjének a leszerelési értekezleten. Az angol sajtó nagyon óvatos és fenntartott megelége­déssel fogadja Hitler beszédét. A Times vezércikkben foglalkozik a birodal­mi gyűlésen elhangzott beszéddel és megálla­pítja, hogy a világ most első izben látta meg Hitler Adolfban — az államférfiut. Különös fontosságot tulajdonit a lap annak is, hogy a birodalmi gyűlés külpolitikai határozati javas­latát egyhangúlag fogadták el a pártok. Han­goztatja a Times, hogy addig nem lesz nyuga­lom Európában, amig a versaillesi békét a le­hető legkevesebb módosítással megegyezésen alapuló békévé nem változtatják. Genf Genfi francia körökben és a Franciaország­hoz közelálló államok körében nem veszik kész­pénznek Hitler fogadkozásait, mert szerintük a német kormány már Genfben és Berlinben is nem egyszer tett békülékeny kijelentéseket, amelyeket azután ellenkező tettek követtek. Kétségtelen azonban, hogy az általános légkör megenyhült s a leszerelési értekezlet léte. leg­alább is egyelőre, biztosítva van. A „Petit Journal" kijelenti, hogy Franciaor­szágban mindenki nagyon őrülne, ha Németor­szág cselekedetei megfelelnek a birodalmi kancellár fejtegetéseinek. Prága, mint budapesti tudősitdnK jelenti, demarssal válaszolt Hitler beszédére. A cseh kormány erélyes hangú demarsot küldött a német kor­mányhoz Hitler beszédének azon része miatt, amelyben Hitler a csehországi nemzeti szocia­listák brünni Ítéletével kapcsolatban az ítélet­ről kijelentette, hogy az kirívó igazságtalanság. A demars a nemzetközi jogra és a nemzetközi szokásra való hivatkozással a legélesebben til­takozik a beszéd ellen, amely jogtalan beavat­kozást jelent Csehország igazságszolgáltatásá­ba. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben LUSZTIG IMRE SZCCHENYI TÉR 2. TISZA SZAU.6 MSLLETT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom