Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-18 / 112. szám

4 DCLMAGyARORSZAQ Í933 mftfus «ok során ki nem derül Németország igazi szándéka. Genfben bizonyos fellélegzést keltett a beszéd, mert sokkal élesebb és harciasabb kijelentéseket vártak. Abban reménykednek, hogy a leszere­lési konferencián uj élet kezdődik. Papén bécsf uffa Bécsi jelentés szerint Papén német alkan­cellár legközelebbi napokban látogatást tesz Bécsben. Politikai körökben kíváncsian vár­ják, hogy az osztrák kormány milyen állás­pontot foglal el Papén látogatásával szemben. Papén jövetelét a bajor igazságügyminiszter néhány nappal ezelőtt történt kiutasítása után veszélyes lépésnek tekintik. Valószínűnek tartják, hogy az alkancellár azért utazik Bécs­be, hogy a német és osztrák kormányok kő­zött felmerült ellentéteket elsimítsa. A rendőrség és a földbérlők Baranyl főispán nyilatkozata a héttői Incidensről (A Délmagyarország munkatársától) Nagy feltűnést keltett az az incidens, ami hétfőn délelőtt játszódott le a Széchenyi-téren a vá­rosi főldbérlők ügyében. A Délmagyarország szerdai számában vezetóhelyen foglalkozott a kérdéssel, hogy helyes volt-e a rendőrség be­avatkozása ebbe a kifejezetten gazdasági kér­désbe. Bárányi Tibor főispán az üggyel kap­csolatban a kővetkezőket mondotta a Délma­gyarország munkatársának: — A hatóságokat ebben az ügyben semmij féle vád nem érheti. Az eset, amint hitelesen megállapítottam, ugy történt, hogy a mezőgaz­dasági kamara Szegedre küldött megbízottja hétfőre kilenc városi bérlő ügyének tárgyalásit tűzte ki. Nippold János mérnök, a földbérlők szövetkezetének vezetője, ezt az alkalmat akar­ta felhasználni arra, hogy érdeklődést biztosít­son a szövetkezeti közgyűlés iránt. Engedély­nélküli röpcédulákon hívta fel a városi föld­bérlőket a tanyákon, hogy hétfőn jöjjenek be a városba, mert a mezőgazdasági kamara meg­bízottja tárgyalni fogja sérelmeiket. — Igen sok bérlő be is jött és ott gyüleke­zett össze a Zsótér-házban. A rendőrség ta­pintatosan és kötelességszerűen járt el, amikor megtudta, hogy mi történt. A bérlők csak ak­kor nyugodtak meg, amikor a rendőrök ma­gyarázták meg a helyzetet. A rendőrök közöl­ték, hogy a mezőgazdasági kamara kiküldöttje csak a beidézett kilenc bérlő ügyét tárgyalja, a többiekét nem is tárgyalhatja, mivel semmi­féle előkészítés nem történt. Nippold mérnök meghívása megint magánakció volt. A bérlők ezt meg is értették és Nippold Jánost csak a rendőrök szabadították meg kínos helyzetéből. Sem a rendőrséget, sem pedig a város hatósá­gát nem illetheti a történtekért semmiféle szem­rehányás. Ujabb Bleyer-ellenes tüntetés a budapesti egyetemen Budapest, május 17. Az egyetemi hallgatók keddi tüntetése Bleyer Jakab egyetemi tanár, országgyűlési képviselő ellen — mint jelentet­tük — este a parlament előtt folytatódott, majd szerdán délelőtt megismétlődött az egyetemen. A lépcsőházban összegyűlt bölcsészethallgató­kat Németh Gyula dékán figyelmeztette, hogy Írásban, megfelelő formában terjesszék elő kí­vánságaikat. Az ifjuság elhatározta, hogy a dékán kérésének eleget tesz és a memorandum elkészítése ügyében az egyetem udvarán gyű­lést tartottak. Tiltakozásukat fejezték kí Ble­yer parlamenti szereplése ellen és tanszékéről való eltávolítását kérték. A memorandum hangsúlyozza, hogy a tiltakozás nem az itt élő német kisebbség és nem Németország ellen« hanem kizárólag Bleyer Jakab elléh irányul. A memorandumot az összes diákszövetségek aláírták. Bleyer Jakab a tüntetésekről a kővetkezőket mondotta: — Ezek az egyetemi hallgatók, akik a tünte­tést rendezték, félreértették az én kijelentései­met és el is ferdítették azokat. Az ifjuság ko­moly része távol tartja magát ezektől a tünte­tésektől, csupán egypár éretlen gyerkőc rendezi ezeket a tüntetéseket, bizonyos körök megbízá­sából. Mindazért, amit elmondottam, helytállók nemcsak Magyarországon, hanem az egész vi­lág előtti Megkérdezték Bleyer Jakabot, hogy meg­tartja-e továbbra is előadásait az egyetemen ? — Ez teljesen az én felsőbb hatóságomtól függ — mondotta. Világos azonban, hogy arról az útról, amelyet meggyőződésem irányit, sem egyetemi tanárság, sem semmi más nem tán­toríthat el. Felmentő ttéiet a homok-kartell verében (A Délmagyarország munkatársától.) A ti­szai homokfuvarozók között duló harcról már beszámolt a Délmagyarország. Szerdán a harc egyik mellékhajtása került az ítélőtábla Skul­féfy-tanácsa elé. Juhász János, Vőlgyesi János, Popon Tivadar és Ujváry Mátyás bűnvádi fel­jelentést tettek volt társuk, Takács István el­len tisztességtelen verseny cicién. A homokfuvarozók ugyanis két évvel ezelőtt egyesültek és a megállapodás értelmében egyé­nileg senkise bonyolíthatott le üzletet, csak az egyesülés szállíthatott homokot. Később az egyesülésből többen kiléptek, igy Takács Ist­ván is, aki azután olcsóbban árulta a homokot. A feljelentők a hirdetésnek azt a részét sérel­mezték, amelyben Takács azt állította, hogy kartellen kivül áll. Tisztességtelen versenyt kö­vetett állítólag azzal is, hogy a tiszaparti bó­déjára is odaírta, hogy „kartellen kivül álló homokszállitó". A feljelentők szerint Takács nyilvánvalóan az ó vevőiket akarta magának megszerezni, azt állította, hogy a többlek kar­tellben vannak és tekintettel arra, hogy kartell­ben vannak, drágábban árulnak. A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson Takács István előadta, hogy a feljelentők tény­leg kartellben voltak. Ennek igazolására becsa­tolta az egyesülés megállapodását. Az egyesü­lés — mondotta — tulajdonképen kartell volt és közönségellenes volt azzal a célzattal, hogy az addig 4 pengős homokár 12 és 14 pengőre szökjön fel. Amikor az egyesülés szétrobbant, a homokár újból négy pengőre esett. Takács azzal védekezett, hogy amikor azt irta, hogy kartellen kivül áll, igazat irt, mert tényleg kartellen kivül állott. A biróság Takács Ist­vánt bűncselekmény hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. Az ítélőtábla előtt dr. Adler Dezső terjesztette elő Takács védelmét. A tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét azzal, hogy Takács iga­zat hirdetett, mert a szerződés, mely a homok­fuvarozók között létrejött, tényleg kartellszer­ződés volt, mert a célja a verseny kizámMaa és az árak emelése volt. Bocskay—III. ker. 3:3 (0:0) Budapest, május 17. A szerdán megtartott ligamérkőzésen a II. félidő elején a Bocskay­nak megitélt 11-est Teleki értékesítette gól­lá. A 14. percben Teleki még egy labdát fe­jelt a III. kerületiek hálójába, a 24. percben pedig Fenyvessy lőtte a III. kerület első gólját. 2:1. Horváth révén a III. ker. rö­viddel ezután kiegyenlített, majd a 80. perc­ben a III. kerület Horváth révén megszerezte a vezetést, de a 87. percben Hevesi góljával beállította a végeredményt Osztrák iparosok a szegedi vásáron (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipari vásár rendezősége mindent elkövet, hogy a vásár számára minél nagyobb sikert éa érdeklődést biztosítson. Mint isineret'es, legutóbb dr. Landesberg Jenő tárgyalásai során felme­rült az a terv, hogy az osztrák érdeklődőket filléres vonaton kellene elhozni a szegedi vá­sárra. Ez a terv azonban csak akkor lenne meg­valósítható, ha a vonatra megfelelő számban jelentkeznének az utasok. A vásárrendezöség elhatározta, hogy osztrák területen széleskörű propagandát indít a szegedi kirándulás meg­szervezése érdekében. A rendezőség nevében szerdán délelőtt Ta­kács Béla, az ipartestület alelnöke, dr Gyuris István titkár és Klein Ottó elöljáróság! tag fel­kereste a polgármestert. A küldöttség ismer­tette a bécsi filléres-gyors tervét és közölte azt is, hogy a terv megvalósítása érdekében széleskörű propagandát kell inditani Ausztriá­ban. A propaganda költségeihez néhányszáz pengő hozzájárulást kért a küldöttség a város­tól és hivatkozott arra, hogy Szeged iparának, kereskedelmének és mezőgazdaságának egy­aránt nagy érdeke, hogy minél több osztrák kereskedő és iparos ismerje meg a szegedi ipart. A polgármester megígérte a küldöttségnek, hogy kiutal valamennyi hozzájárulást, tnert maga is fontosnak tartja a propagandát Nyolc napra ítélték a csendőrök megrágalmazása miatt (A Délmagyarország munkatársától) A «re­ged! törvényszék VíM-tanácsa szerdán vonla felelősségre Kádár István kertészt, aki ellen az ügyészség felhatalmazásra üldözendő rágalma­zás miatt emelt vádat. A kertész két csendőr­őrmestert, Kerekes Jánost és Farkas Györgyöt rágalmazta meg egy nyomozásból kifolyólag. A kertész a mult év nyarán dinnyelopás miatt feljelentést tett Kerekes Adám vásárhelyi gaz­dálkodó ellen. A nyomozást Kerekes és Farkas őrmesterekből álló járőr folytatta le és a jár­őr semmiféle gyanút nem látott a megvádolt gazdálkodó ellen fennforogni. Ezután történt, hogy a kertész ismerősei előtt azt mondotta, hogy a csendőrök részrehajlóan teljesítették kötelességüket, mert Kerekes Adám, aki való­színűleg rokona Kerekes János csendőrnek, a járőrt egy kövér disznóval megvesztegette. Ez a beszélgetés eljutott a csendőrök fülébe, akik megtették a kertész ellen a feljelentést. A szerdai tárgyaláson Kádár István tagadta, hogy a terhére rótt kijelentéseket megtette vol­na. A kihallgatott tanuk terhelően vallottak, a biróság Kádár Istvánt nyolchónapi fogházra Ítélte. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom