Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-17 / 111. szám

DELM AGYARORSZÁG SZEOEO. Szerke*zlO»eg: Somogyi oeoa 12.l.em Telefon: 23-33.-KlndOhlvalal, kOIetnnl'RnyvtAr «• legytrada - Aradi uccn 8. Telefon: 13~Ot». Nyomda i LHvv LIDAI uccn ÍO. Telefon t TATlrafl leTéldm • nélmagyaroruzaq A haszonbérlök és a rendészet Nem akarjuk kritizálni a rendörségnek azt az eljárását, amivel tegnap a városi haszonbérlők tömegével szemben tanúsított. Az eseménynek nem voltunk szemtanúi s nem állnak rendelkezésünkre olyan hiteles adatok, amelyek alapján el tudnánk birálni annak az intézkedésnek s annak a végrehajtásnak helyességét, amit a rendőrség a városi haszonbérlők tömegének szétoszlatásánál foganatba vett. A haszonbérlők ügye nem rendészeti ügy s ezért nem is, mint rendészeti üggyel akarunk vele foglalkozni. Ha a tanyáról négyszáz haszonbérlő azért jön be a városba, mert panaszkodni és kérnivalója van, akkor semmiképen sem tartjuk helyesnek annak eljárását, aki a panaszosok és kérelmezők tömegének szétoszlatására a rendőrség közbeavatkozását kérte. Mi ugy gondoljuk: solckal több türelemmel, sokkal több megértéssel, sokkal több belátással és sokkal több szociális kötelességtudással kell rendelkezniök azoknak, akiknek a haszonbérlőkkel való foglalkozás kötelességük, mint ami abban a rendőrséghez intézett kérelemben nyilatkozott meg, amelyik a haszonbérlőknek rendőri készültséggel való eltávolítását sürgette. Mi nem tudjuk, hogy mit akart az a négyszáz városi haszonbérlő, de az a baj, hogy ezt nem tudja más sem. Ha panaszuk jogos, kérelmük méltánylandó volt, el van-e most jogos panaszuk és méltánylandó kérelmük azzal intézve, hogy a rendőrséggel távolíttatták el őket? De ha panaszuk indokolatlan s kérelmük teljesíthetetlen lett volna is, meg vannak-e, meg lehetnek-e nyugtatva azok, akiket meghallgatás nélkül rendőrkarhatalommal távolittattak el onnan, ahol panaszukat elő akarták adni? Mit gondolnak, mit szólna ahhoz Magyarország miniszterelnöke s mit szólna ahhoz a magyar földmüvelésügyi miniszter, ha meghallaná, hogy rendőrséggel oszlatták szét n haszonbérlők százait, akik hivatalos helyen s hivatalos uton akarták előadni kérelmüket ? Mit gondolnak azok, akik rendőrségi beavatkozás után futkároztak: a mai kormányzat programjával és szellemével össze lehet-e egyeztetni a tömegek sérelmét és kérelmét rendőrségi beavatkozással elintézni akaró igyekvésüket ? A városnak egyik legsúlyosabb problémája a haszonbérlők ügye. Meg kell csak nézni a költségvetést és meg kell nézni a zárszámadásokét s nyomban feltárulnak ennek a nagy problémának méretei. Már legalább kétszázezer pengővel haladja meg az egymilliót az az összeg, amivel a városi haszonbérlők a városnak tartoznak. Sok oka van annak, hogy ez a hátralék ilyen enormis nagy öszszeggé nőtt. Hibásak ebben a haszonbérlők, de hibás a város is. S hibás az a rendszer, amivel eddig a haszonbérletek hasznosítása tortént. A város példátlanul súlyos áldozatokat hozott már azért, hogy a haszonbérlőkkel megnyugvásra jusson. Megmondjuk őszintén : ezek az áldozatok csak részben voltak indokoltak. Sokszor az elérzékenyülés, a meghatódottság, a jó sziv vállalt szerepet ott, ahol csak az értelemnek lett volna szabad megszólalni. Szégyelnénk magunkat, ha a jó szí v-nek a közigazgatásban vállalt szerepét kisebbítenénk. A jó sziv azonban Szerda, 1933 május 17 Ara 12 fillér IX. évtolyam,^t6í ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO. Vtd«ken «• Budapesten 3.00,kUlf01d«n 0.-40 pengd. — Egye* tcdm Ara hélköznap 12, vaiAr- «a Ünnepnap 20 Ilii. Hírpetétek felvétele tarifa tzerlnt. Meqtelenlk Kettő kivételével naponta reggel csak egyéni bajokat szüntethet meg, vagy enyhíthet, szociális probléma megoldásához is nélkülözhetetlen a jó sziv, de a jó sziv egyedül elégtelen. A városháza politikai kurzusa is azt ldvánta, hogy tíz évig haszonbérlő teljesítetlen kéréssel ne fordulhasson a város uraihoz. A jó sziv nemcsak akkor adott halasztást, amikor a fizetni nem tudó kért, hanem akkor is, amikor a fizetni nem akaró jogosulatlan előnyhöz igyekezett jutni. Végrehajtások felfüggesztése, fizetési haladékok engedélyezése tette azután teljessé a gazdasági dekonjunktúra hatását. A városi haszonbérlők nem nyertek annyit, mint amennyit a város egész polgársága veszitett. A haszonbérlők ügye ellenben elmérgesedett, politikai agitáció anyagává vált, most azután még rendészeti ügy is lett belőle. A város hatóságának nem lett volna szabad némán asszisztálni azok mellett, akik ezt a rendőrségi beavatkozást kérték. A város hatóságának az lett volna a kötelessége, hogy meghallgatja a haszonbérlőket s meghallgat», ja még akkor is, ha egyszerre négyszázan kérnek meghallgattatás^ Higyjék azt el, hogy puszta szóval nem lehet agitációt folytatni a haszonbérlők között s nem lehet négyszáz embert egyszerre behozni a városba, ha nincs olyan kérelmük, ami keserves^ súllyal nyomja szivüket s nincs olyan sérelmük, amit tovább már elhallgatni nem tudnak Az igazi közigazgatás nem degradálja rendészeti üggyé a gazdasági kérdéseket s a szociális problémát. Teljesíteni a teljesíthető kérelmet, orvosolni a jogos panaszt s megnyugtatni azokat is, akik teljesíthetetlen kérelmeket támasztanak s indokolatlan panaszok miatt háborognak, — ez az igazi, ez a mai közigazgatás feladata. A szociális és gazdasági kérdéseknek rendészeti uton való megoldását a város urai engedjék át — Németországnak. A pénzügyminiszter exposzéfa Az ellenzélc tiltakozása a boletta fenntartása miatt — Imrédy a devalváció és a "kalandos tervele ellen — „A régi llberdlls rendszerre visszatérni nem lef>et" Egyetemi diákok a parlament előtt — A Bleyer-ellenl tüntetés a napirendi vitában (Budapesti tudósítónk telefonjelenté««.) A kép viselőház keddesti ülésének eseménye Imrédy Béla pénzügyminiszter ötnegyedórás beszéde volt, amelyben részletesen foglalkozott a költségvetési vita során elhangzott pénzügyi és gazdasági kritikákkal Érdekes, hogy mig maga a költségvetési vita szinte közbeszólásmentesen zajlott le, addig a pénzügyminiszter beszédét az ellenzéki oldalról, főleg a független kisgazdapárt részéről, a közbeszólások zápora kisérte. Amikor a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány a bolettát fenn kivánja tartani, az ellenzéken nagy zaj támadt, Ugy, hogy a pénzügyminiszter percekig nem tudott szóhoz jutni. Amikor pedig a magyar devizapolitika helyességét fejtegetve azt mondotta, hogy kalandos tervre nem kapható, Eckhardt Tibor igy szólt közbe: — Szóval Roosevelt és az angol politikusok kalandorok! — Nincs forgópénz az országban — toldotta meg Kun Béla. — Egy év múlva megvalósítják a mi felfogásunkat, — szólt közbe Eckhardt Tibor, akit most az elnök folytonos közbeszólásai miatt rendreutasított. Továbbra ls állandó közbeszólások kisérték a pénzügyminiszter beszédét, mire Gömbös miniszterelnök a következőket mondta az ellenzék felé: — Majd ha az nrak Jutnak uralomra, mi ls meghallgatjuk expozéjukat! Most tessék meghallgatni a mienket! Ezután Imrédy zavartalanul folytatta beszédét, Szünet alatt terjedt el a parlament folyosóin az a hir, hogy az egyetemi ifjúság a délelőtti Bleyer-ellenes tüntetést a parlament előtt folytatni akarja. Néhány perc mulva kiderült, hogy a hírek túlzottak voltak. Mindössze az történt, hogy mintegy 100 egyetemi hallgató vonult fel csendesen a parlament elé. Az volt a szándékuk, hogy jegyet kémek a háznagyi hivataltól, hogy meghallgassák Zsilinszky Endre napirendi felszólalását, mert a diákok között hire terjedt, hogy Zsilinszky m kedd délelőtti tüntetéssel és Bleyer parlamenti szereplésével kiván ismét foglalkozni. A diákok közül keltőnek volt Jegye a képviselőház karzatára. Ezek bementek a parlament épületébe és a háznagyi hivataltél kaizati Jegyeket kértek, a parlament előtt várakozó társaik számára is. Miután azonhan a háznagyi hivatal az ülésre az összes karzati Jegyeket már kiadta, a diákok kívánságát teljesíteni nem tudták. Az egyetemi diákság a késő éjszakai órákban is, a földmüvelésügyi minisztérium előtt zárt sorokban, esendesen várakozott abban reménykedve, hogy mégis sikerül valamilyen módon számukra karzati jegyet juttatni. Később látva azonban, hogy várakozásuk reménytelen, csendesen eltávoztak a parlament környékért« A napirendi vitánál Zsilinszky Endre foglalkozott a délelőtti diáktüntetésekkel' és bár helytelenitette, hogy a diákok záptojásokat dobáltak, jogosnak mondotta a diákok tüntetését. Beszédében ismertette a müncheni diákszövetségnek a MEFHOSzhoz intézett táviratát, amelyben a müncheni diákok „erélyesen tiltakoznak a magyar egyetemi hallgatóknak a magyarországi németség vezére elleni erőszakos fellépése ellen." Zsilinszky végül élesen tiltakozott az ellen, hogy a Barna Házból akarják Magy&rorszá got dirigálni. A parlament keddi üléséről részletes jelentésünk a következő: A költségvetés folytatólagos tárgyalásánál az első szónok Simon András volt! Elismeréssel szólt a pénzügyminiszter munkásságáról. Kérdés azonban, hogy az adófizetők elbír ják-e a rájuk nehezedő terheket? Beszéde további folyamán pénzügyi kérdésekkel foglalkozott és hangsúlyozta, hogy ezüst pénzt kellene forgalomba hozni. Ennek meg van a törvényes alapja és a nép is szívesen fogadná. Ezután elítélően nyilatkozott Bleyer legutóbbi beszédéről. Blever maga is egyetemi tanár, mi-