Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)

1933-05-14 / 109. szám

minis r**:" XTtf'C MA tfVk (TORS 2TA O" mim! i •!•••« —iiii niim ••n Hős Sárkány Dániel (A Délmigyarország munkatársától.) A házak előtt kint üldögélt a falu aprajanagyja Nyilassy képei révén már klasszikussá vált ős-tápéi módon. Szép, szines és vakítóan fehér szoknyák és kötények szélesre terítve nyugodtak a pihenő lócákon. A terebélyesedő fák ágai között fehérebben ragyogtak a leesett hónál. Tápén megállt valahogy az idő. A kövályu előtt ma is ott itatott néhány eliikkadt tehén, bent, mélyen a falu szivében, templom és iskola között, mintha egy száz év előtti falusi képet vetített volna ki az „élet mozija." Csend és békesség A férfiakon a kun-fajta mokány kifejezése, a nőkön is erős és szép vonások, amelyek keresztülhatják szivéig és gondolatáig eiitt az elszigetelten élő, egészséges népet. Mert a tápéi különálló és egységes maradt a karakterében, Ízlésében, akaratában. Atmoszférája van, amely az öntudat parasztgőgjével néz a város felé, nem idomul és egész életét a falusiasság ősi szabályai szerint kormányozza. Ki kell menni hozzá, ha meg akarjuk ismerni tradíciójukat. Határozottan az az érzése az embernek, hogy ezek a tradíciók titkos vérségi szövetségben öröklődnek éj titokzatos hatalommal őrzik divatjukat, szokásaikat. Ez csábítja ki falujukba a festőket, müvésjieket, Írókat, mindenfajta embert, akit a karakterisztikus vonz. * Tápé kulturális megmozdulásáról eddig csak ritkán jött hír. Nagyobb érdeklődést most kavart föl dr. Boga Dezső, aki Hős Sárkány Dániel cimen parasztkomédiát irt falujáról, s akinek darabját tápéi fiuk és leányok most adták elő vagy ötödször. A községi iskoia nagytermében délután 6 óra felé már zsúfolódva ültek tápéiak és néhány szegedi, aki az ötödik előadásra és az egyre fokozódó hirre és sikerre felneszelt és kirándult Tápéra. A színpadot izgalmas színezésű, battikolt függöny választotta el a zsongó nézőtértől, ahol az ablakokról a tápéi ifjúság kezdte leereszteni a redőnyöket — előadáshoz sötétíteni. Az első sorokban a tápéi plébános, a jegyző, a honorációk és vendégek foglaltak helyet A színpad felől lázas készülődés nesze szűrődött ki. Boga doktor a lámpákat élesztgette, elhasznált pravaccal alkoholt fecskendezett a tartály gyengülő erejébe. Boga Lujza, az orvos művész-nővére rúzzsal és a színpadi káprázat más segitő eszközeivel festett karaktereket pillanatok alatt és ragasztott bajuszokat A keményített szoknyák suhogtak, a primadonnák kuncogtak, de mindegyiken méltóságteljesen tükröződött a nagy szerep és hivatás büszkesége. Lámpaláza egynek se volt. Boga Aranka és Boga Irén is, most már az egész művészlelkű család dolgozott, sminkelt, öltöztetett, biztatott, dicsért, figyelmeztetett, azután megszólal a gong... A függöny széjjelnyilt. A színpad, édes magyar korcsma művészi kivitelű magyar motívumokkal, szintén a Bogacsalád házikezelésében készült. A fiuk és lányok meglepő humorral, karrikirozó erővel, biztonsággal és öntudatos alakító készséggel játszottak. B o d ó Anna kacérsága ösztönösségével maga az élet és őszinte, tiszta valóság. Vincze B. Ilka tűzről pattant elevenséggel csúsztatta papucsba hős férjét — a darabban. Mintázni lehetett volna maszkját és a csodálkozás örömével szemléltük a fiatal Miklós I. Pál földművest egy öreg korcsmáros szerepében. Ennyi megértés és átélés 21 éves falusi fiúban egyszerűen elragadó. Vagy a főszereplő, Török F. István földműves, aki a hősködő, de :minden izében gyáva férfit játszotta, Egész jellemet mutatott a komikus nagyszájú figurájában. Kitűnően mulattunk Kálmán SánLAKATOS lunkAkat legolcsóbban -vállal dor piktor alakításán, a gazdag, de félkegyelmű fiatal kérő szerepében. És a többiek: Miklós Viktória, Vincze B. Bálint, Terhes István, Mo 1 n á r I. János, Tóth János, K ó s z ó István, a tápéiak büszkesége, K ó s z ó Menyhért, L e 1 e Lajos, Miklós Mária, Molnár T. Antal játékában életerővel buzogott fel az érzés, a jellem és a kedély, de azért stilizálatlanul is, ugy hogy a falu emberei magukra ismerhettek bennük. És a játéknak ez a naiv ösztöne, amelyet külön értelemmel és intelligenciával díszített és formált kí a földművesek tehetséges csapata, mindennél világosabban beszél a tápéiak tehetségéről és valósággal bűnnek érezzük, hogy eddig senki nem vezette őket ilyen irányban is. Boga doktor darabjában pedig nemcsak kitűnő megfigyelő, megérti és meg tudja Írásában fogni, ami ellenállhatatlanul komikus nemcsak a faluban, hanem általában az emberben. Határozottan kereső léleg, biztos jellemfestő, ügyesen formálja cselekményét és kitűnően rendezte meg darabját. Két hónapig tanult, próbált a műkedvelő társaság, mig produkciója kiforrt Nem lenne érdektelen, ha Szegedre jönne a kis csapat bemutatkozni. De mindennél szebb, ha ott nézik meg őket, vérkeringési zavarok ellen használja a szénsavas fürdőjét Részletes prospektust küldaz igazgatósig Budapest, I, Gellért-tér 1 «46 akáclombos falujukban, ahol ugy virítanak a szines rokolyák, mint a virág a mezőn, ahol becsicsereg a madár dala az iskola ablakán és minden a föld szagától mámoros. A nép is. A „színészek" is, az egész élet a bárányfelhős ég alatt. Lengyel Vilma. SZENZÁCIÓS Tavaszi GIPttUJDONSAGOK S^WSfb fehér cipőid és szandoleltek m.9l.pő 0.«,6 «„><•». Nézze megáras ADAflA fSK$Ául7l ET Kárásx ucca 3. s«. kirakataink a t. % 1IT^ %ff %9 Mm h Sn I Telefon 32-76. 1» F5TJaBI25H O. T. I. vagyis 3 fillér szomorúan mulatságos története Irta TONELLI SÁNDOR. 1933. május 6-án szigorú Hangú fizetési meghagyást kaptam az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztárától. A fizetési meghagyás azt tartalmazta, hogy az 1927:XXI. tc. 188. §„ illetőleg az 1928:XL. tc. 158. §. értelmében a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított nyolc nap alatt 20784. törzsszámra való hivatkozással fizessek be az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztáránál 03 fillért, azaz három fillért, mert a fizetés elmulasztása esetén a kimutatott tartozás az 1927 :XXI. tc. 20. §. 8. bekezdése, illetőleg az 1928:XL. tc. 183. §. utolsó bekezdése értelmében felszámítandó havi 2 százalék késedelmi pótlékkal együtt közigazgatási uton közadók módjára fog behajtatni. A fizetési meghagyásra rávezetett figyelmeztetésből tudomásul kellett vennem azt is, hogy a törvényes határidőben felszólamlással meg nem támadott fizetési meghagyás, illetőleg kimutatás az 1927-.XXI. tc. 191. §., illetőleg az 1928:XL. tc. 161. §-a értelmében jogerőre emelkedik és végrehajtható közokirattá válik. Megtudtam az apróbetös utasítások szorgos áttanulmányozásából azt is, hogy a fizetést módomban van vagy közvetlenül a pénztárnál, vagy az arcképes igazolvánnyal ellátott pénzbeszedók utján, továbbá postán, vagy postatakarékpénztári befizetési lappal teljesiteni. Postatakarékpcnztári csekkszámla: 2145. Minden pénzbeszedő a nála történt befizetésről szabályszerű nyugtái köteles adni. Kaptam pedig ezt a fizetési meghagyást a következő kimutatás alapján: BARNA ENDRE ^ Szeged Telelőn 12-71. lakatos, vasszerke/.eil és acélárugyár Mars iér lO-ll. m Háztartási alkalmazottak betegségi biztosítási járulékainak összege 1933 január 1—március 31 17.90 pe«gő Balesetbiztosítási dij ugyanoaen időre —.91 pengd Kirótt dijak együttes összege összesen Erre fizetett 18.81 pengő 18.81 pengő 18.90 pengő Túlfizetés, mely a következő időszakra kirovandó, de már esedékessé vált járulékok fedezésére szolgál —.09 pengő Az előzd hátralék után kirótt esedékes késedelmi pótlék —.12 pengő összes tartozás e fizetési meghagyás kiállítása napjáig teljesített fizetések betudása után —.03 pengő azaz három fillér, vagyis hogy szóban és írásban három fillér. Sajnálom, hogy pont akkor nem voltam a hivatalomban, mikor ezt a félárkus nyomtat-i ványt a rajta feltüntetett elszámolással egye-i tömben, amelyet egyébként csak kivonatosan közöltem, kikézbesitették és így csak közvetve értesültem a kézbesítő által adott magyarán zatból, hogy a 12 fillér késedelmi pótlék, amely! 9 fillér túlfizetésemet 3 fillér tartozásra vál-i toztatta, minden valószínűség szerint onnét ke-i lelkezett, hogy az egyik befizetésemet nem pontosan 15-én, hanem az esedékesség utáni egy nappal teljesítettem. Nem tudom, hogy e* az információ megfelel-c a valóságnak, merS én ugy emlékszem, hogy minden befizetésem pontosan dátum szerint történt, de nem vitat-J kozom. Minthogy pedig a szabáll az szabáll, elhatároztam, hogy eleget fogok tenni az Or-* szágos Társadalmi Intézettel szemben fennn álló kötelezettségemnek. Jogász barátaim, akiknek megmutattam az elszámolással kapcsolatos fizetési meghagyást, azt tanácsolták ugyan, hogy ne fizessek. Egy; részük azt ajánlotta, hogy kétségtelen jóhiszeműségemre való hivatkozással, amit a 9 fii-* lér túlfizetés is indokol, a fizetési meghagyás-« hoz csatolt utasítás értelmében nyele napoe