Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-09 / 81. szám

TQ33 április 9. DELMAG7ARORSZAG •o f Szalay József: A város A napokban hagyta el a sajtót dr. Szalay József várostudományi tanulmánya, mely áttekinthetőség, studiális fölkészültség s eredetiség szempontjából nemcsak hézagpótló, hanem úttörő munkának is tekinthető. Szalay szélesmedrü történelmi ismereteiből plasztikusan domborodik ki a város múltja, szociális jelentősége s az a meggyőződés, hogy a kultura fejlődését, humánus célkitűzéseinek megvalósulását a jövőben is csak a helyes várospolitika biztosithatja. A város olyan, mint az emberi organizmus s igy azoknak, akik társadalmi elhelyezkedésük folytán ¡rányitó hatást gyakorolnak a város életére, tudniok kell, hogy miként az embernek, ugy a városnak is meg vannak a maga fizikai és lelki igényei s hogy csakis az a város fejlődésképes, mely e két tényező figyelembevételével harmóniát, szociális és kulturális egyensúlyt tud teremteni polgárainak közösségében. A két tényező szervesen egészíti ki egymást s bármelyik faktor elhanyagolása a városi élet dekadenciáját vonja maga után. Szalay állításának igazságát az egész emberi történelem igazolja. Városok légiói vonulnak el előttünk, asszir paloták, görög templomok és egyiptomi piramisok hirdetik, hogy a kollektív ideálok első nagy beteljesülése a város s hogy e harcos és teremtő kulturcentrumok elszegényedése vagy lelki lerongyolódása népek és fajok tragikus bukását eredményezte. Mert a város népek szimbólumává nemesedik, szinte vallásosan szent fogalommá és súlyos válságba jut a nemzet, ha pusztulásnak indul az a város, mely képviselte, sarkalta, vagy erejének és tehetségének helyet harcolt ki a világtörténelemben. A város nemcsak házak tömege és uccák rendezettsége. A város lélek is, egyéni stilus és alkotó géniusz. (Kár, hogy erről kevés „városrendező" értesül.) A város elcsenevészesedik, vagy koravén lesz, ha siettetik a fejlődését, jellegtelen, szürke egyéniség marad, ha idegén hatásokkal zsúfolják tele és korszerűtlen, tehetetlen aggastyánná vedlik, ha megsemmisült, vagy hiányzó tradicióit mesterséges utánpótlásokkal akarják kárpótolni. A város épen olyan komplikált lelkiseg, mint az ember (átszőve materiális szükségletekkel) s irányításának helyessége éppen annyira lelkiismeret és tehetség kérdése, mint az ember nevelése. Tudományos áttekinthetőség céljából a szerző három fogalom köré csoportosítja a város életmegnyilvánulásait. A városnak ezek szerint van biológiája, pszihológiája és patológiája. A könyv fejezeteinek elrendezése is e fönti elgondoláshoz igazodik. Legtöbb szempont figyelembevételét talán a városok történetének megírása követelte, hiszen évezredek óta alig volt mozgalom vagy esemény, mely ne a városokból indult volna ki, vagy valamiképpen nyomot ne hagyott volna a városok életeben. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a városok története az emberiség története, már csak azért is, mert a kultura székhelye általában a város volt s mi más az emberiseg igazi históriája, ha nem a kultura előrenyomulása és megtorpanása? A magyar városok történetében szomorú sorokra bükkanunk. Városaink szabad kibontakozását hol a Kelet, hol a Nyugat vandalizmusa tette lehetetlenné. Tatárok és törökök dúlták az országot, de „a törökök várospusztitícíival vetekedtek a császáriaké is. Caraffa tábornok Eperjes gazdag és tekintélyes polgárait Thököly iránti hűségük miatt karóba húzatta, kerékbe törette. Rábutin császári tábornok katonái 1706-ban Kiskunhalast ugy elpusztították, hogy igásmarha sem maradt s az emberek húzták a malmot és a szekeret. Ugyanabban az évben Tordát a császári ezredek nemcsak feldúlták, hanem még a gyümölcsösét s a szőlőjét is kiirtották." Városaink ilyetén pusztulása bőséges adatot szolgáltat a magyarság tragédiájának méltó ecseteléséhez. Mindezek betetőzéséül Trianon 138 városunkból csak 10 törvényhatósági és 35 megyei várost hagyott birtokunkban. E súlyos veszteséget, mely belegázolt az egész nemzet életébe, csakis kitartó és odaadó várospolitikával lehet ugy, ahogy pótolni. S e nagy rekonstrukciós munkában talán épen Szegedre hárul a legtöbb kötelesség. Szeged hivatása, hogy az Alföld igazi centruma legyen s hogy benne köszöntsük a decentralizációs politika első megvalósulását De a város dualisztikus igényei nemcsak fizikai természetűek. hanem szellemiek is. A szegedi kultura istápolása tehát épen azért, mert olyan kevés a városunk, már többé nem is városi, hanem nemzeti érdek s az itt bontakozó irodalom és művészet fölkarolása túlnő a lokálpatriotizmuson. Szegednek kötelessége kiteljesíteni jellegét és értékeit, hogy reprezentatív tényezője legyen a magyar kulturközösségSpiegelgasse 2. Modern bérház a Belvárosban. A magas földszintnek nevezett második emeleten van Dr. Fritz v. Strizl ügyvéd irodája A fiskális teljes neve: Dr. Fritz, Freiherr von Strizl-Artstadt Irodája csak udvari ügyekkel foglalkozik. Az ügyvéd vagyonkezelője a megmaradt császári javaknak, ö képviseli a Hohenberg testvéreket is. Harminchat esztendő óta áll a Habsburgok szolgálatában Strizl-Artstadt báró. A bécsi udvari nyomdában az 1907. esztendőt nyomtatták az udvari kalendárium sárga táblájára fekete betűkkel, amikor elsőizben képviselte a császárt. És azóta oszlopokba gyűlt irodájában az udvari akták serege. Gyakran megfordul Steenockerzeelben, járt Lcquitioban is. Külön dossierben tartja azokat az ügyvédi meghatalmazásokat, amiket „Zita von Habsburg-Lotharingen" és „Ottó von Habsburg-Lotharingen" írtak alá. Vaskos fasciku.lusokbam a Habsburgok vagyonának leltára. Napokig beszélgettem az ügyvéddel. Mindenekelőtt megkérdeztem tőle: — Mi igaz azokból a hírekből, hogy a Habsburgok perek légióit inditják meg vagyonuk visszaszerzéséért? — Ezekből a szállongó hírekből semmi sem igaz — felelte a báró ur. — A Habsburgok nem perelnek. Eddig sem indult egyetlen per sem, ezentúl sem fogunk perelni. Nem is lenne célja a pereskedésnek. Amit elkoboztak az egyes országok: azt törvényes intézkedések alapján tették. Mi a népek igazságérzetétől várjuk az elkövetett igazságtalanságok jóvátételét Franciaország elvette az Orleánsok vagyonát és aztán évek múlva viszszaadta. — Ügyvéd ur kezeli Zita és Ottó magán vagyonát — folytattam tovább. —Szíves lenne megmonnek. Szalay, aki a szegedi Dugonics-Társaság kitűnő elnöke, évtizedek óta harcol a szegedi kulturáért s irói tevékenységének egyik 1 egészebb dokumentuma ez a könyv is, mely tu-4 dással, sziwel és művészi stílussal szolgálja a városok és a civilizált világ szomorúan szent ügyét: a békességet (bak.) dani, hogy ebből a vagyonból mi van meg ma. — Ausztriában két kis birtok. Wartfaolz és Tirolban Feistrizt Ezt nem vették eL Mind a két birtok bérbe van adva, Wartholzoo penzió van, de a bérlő rossz üzletmenet miatt nem tud fizetná, Feistritzbőlviszont az évi 2500 shilling bért hiánytalanul megkapom De ebből a pénzből nem kap semmit a királyi család. Hogy miért? Ezt is megmagyarázom. — Az osztrák kormány mindent elvett az egy kori királyi családtól, de a® elkobzáskor megfeledkezett az egykori alkalmazottakról. Az egykori alkalmazottak valósággal nyomorognak. A királynétői szinte naponta érkezik levél, amiben utasítást ad arra, hogy ennek, vagy annak az alkalmazottnak fizessek ki segélyként 20, vagy harmino' shillinget. — Van a családnak még egy jövedelme, amelynek az eredete a napoleoni háborúkba nyúlik vissza. A bécsi kongresszus idején kapták a Met-i< teiniohek a johannesburgi birtokot a Hajna mel-' lett. Az ajándékozásnak az volt a feltétele, hogy^ a szüretelt bor tizede mindenkor a Habsburg-család fejéé. Az osztrák kormány, miután eladta a bécsi udvari pincében lévő összesen 36.392 liter johannesbergi bort, elküldte megbízottait Metter«. nichékhez és bejelentette igényét a tizedre. MeK ternichék aztán hozzám küldötték az urakat Én kifejtettem jogi véleményemet és igy ez a kérdés mosit nyugszik. A johanne^l>fcgi tized évenkint jő termés esetén 4—5000 liter, ezt a helyszínen eladatom és a pénz felett a osalád feje rendelkezik. — Mi ma a helyzet? — kérdeztem tovább. — Nem akarják Ausztriát kellemetlen helyzeti»: hozni a mai súlyos viszonyok kőzött, ezenkivül azonban se Zita, se Ottó nem akarja a hadlrokINGYEN. HELLAS" egy óriási gummi labdát vagy állatot adunk. Tekintse meg kirakatainkat :» A. B. C. bevásárlást hely. | SCHVARCZ TESTVÉREK divatáruháza, Széchenyi-tér 14. Olvasóinknak ingyen! Mi érdekelné a mai bizonytalanságban jobban az embereket, mint jövő sorsuk alakulása? Már többezer éve tudják az emberek, hogy a csillagok állásából, tenyerük vonalaiból és kezük Írásából kiolvasható mindenkinek a jövője. Nagy áldozatok árán megegyeztünk egy kiváló Írásszakértővel — grafológussal —, aki minden olvasónknak megirja, teliesen ingyen, jellemét és jövőjét. Akit tehát érdekel, hogy mit rejteget a jövője, milyen lesz a jövendő sora, az irja le egy darab papirosra saját* kezűleg nevét, pontos elméi, foglalkozását, szülelésének évéi, hónapiál és napját és egy 10 filléres bélyeggel együtt küldje be a következő cimre: POSÍaflÓk 161. ) (semmi egyebet ne Budapest, Főposta J irÍon a borit<*ra.) „ Minden levélre 14 napon belül levélben válaszolunk Padi Júb riportsorozata: A HABSBURGOK TKON tálfitít Beszélgetés Zita és Ottó ügyvédiével Báró Strht-Artstaat Frigyes bécsi ügyvéd, aki 1907 óta képviseli a Habsburgokatí