Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-09 / 81. szám

1933 április 9. DÜLMAG/ARORSZÁG 5 Hadikölcsön~segély szélhámosok Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány nap óta iól öltözött fiatalemberek járják végig a szegedi hadikölcsöntulajdonosokat és — amint a rendőrségre beérkezett panaszok igazolják — a belügyminisztérium megbízott­jainak adják ki magukat. Ezek a fiatalembe­rek, akik valószínűleg Budapestről érkeztek Szegedre, mindenhová bekocognak, ahol ha­dikölcsőntulajdonos lakik es előadják, hogy segélyt tudnak kieszközölni, ha — közbenjárá­sukat honorálják. Legtöbb helyen elutasítják őket, mert nem bíznak bennük, de sok helyen sikerül becsapniok a hiszékeny embereket. Ezektől kisebb-nagyobb összegeket vesznek fel, azután hivatalosnak mondott irást állí­tanak ki és megígérik, hogy a hadíkölcsön­segélyt a legrövidebb idő alatt folyósíttatják. A rendőrségre az ügyben az utóbbi napok­ban számos panasz érkezett. A feljelentések alapján a szegedi rendőrség megindította a nyomozást a szélhámosok kézrekeritésére. A rendőrség szombaton a következő szövegű hi­vatalos közleményt adta ki az ügyről: „Számos panasz érkezett amiatt, hogy ma­gukat hivatalos megbízottaknak kiadó egyé­nek a hadikölcsönsegély folyósítása végett köz­benjárásra ajánlkoznak, ezért a hadikölcsön­kötvénytulajdonosoktól anyagi ellenszolgálta­tást követelnek, amennyiben őket elutasítják, erőszakosan lépnek fel, sőt a segély beszünte­tésével fenyegetőznek. Mivel sem a belügymi­niszter, sem a hadikölcsönsegélyezés ügyében eljáró miniszterközi bizottság nemcsak, hogy senkit fel nem hatalmazott ily eljárásra, ha­nem a segélyezettek ügyében semmiféle köz­benjárást el nem fogad, — épp ezért figyel­meztetjük az érdekelteket, ha hadikölcsön­segélyezdsi ügyben arra nem jogosult szemé­lyek náluk jelentkeznének, ugy okét a legkö­zelebbi rendőrnek adják át, hogu bűnvádi uton felelősségre vonhatók legyenek." Férfi FEHÉRNEMŰ készen és mérték szerint, garantált jó minőségű anyagból, olcsón, jó szabás szerint LHMPEL és HEGYI cégnél. BOCSÁNAT, STATISZTIKA Irta TONELLI SÁNDOR. Előttem fekszik egy nagy német hank be­számolója a világ 1932. évi gazdasági helyze­téről. Ujabban divatba jött ugyanis, hogy a na­gyobb pénzintézetek nem csupán a saját üzleti viszonyaik alakulásáról terjesztenek közgyű­lésük elé jelentést, hanem egész kötetek for­májában valóságos tanulmányokat állítanak össze az aktuális közgazdasagi kérdésekről. Sok vigasztaló momentum ezekben a tanul­mányokban manapság nincsen, de értékes anyagot fognak szolgáltatni valamikor azok számára, akik korunk gazdaságtörténetét akar­ják majd megírni. Természetesen ez a jelentés, amely előttem fekszik, nem lehet teljes és tökéletes. A statisz­tikai adatok nem az egész földkerekségre, ha­nem csupán 48 gazdasági szempontból fontos és jelentőséggel bíró országra terjednek ki. Vannak országok ugyanis, melyek még nem készültek el 1932. évi külkereskedelmi statisz­tikájuk feldolgozásával és vannak olyanok is, melyeknek egyáltalán nincs megbízható sta­tisztikájuk. A rendelkezésre álló anyag is tö­kéletesen elégséges azonban annak a máskü­lönben ismert ténynek a bizonyítására, hogy az egész világ külkereskedelmi forgalma az el­múlt esztendő folyamán hallatlan mértékben összezsugorodott, ismétlem, maga a tény isme­retes, de a számok tükrében matematikailag is lemérhető dekonjunktúrának az a fokozódása, amely az elmúlt évben az egész világra nehe­zedett. Igaz, hogy ezek az adatok csak a kül­kereskedelemre vonatkoznak, fel lehet azonban tételezni, hogy ugyanekkora mérvben csök­kent meg a belkereskedelem, az ipar, sőt a keresetek volumenje is. A külkereskedelem számadatai hőmérő jellegével működnek, amely a melegmennyiség változásait regiszt­rálja. _ összevéve a statisztikai kimutatás alapjául vett 48 országot, a bevitel értéke az 1931. évvel szemben 35.7 százalék, a kivitel értéke pedig 36 százalék csökkenést tüntet fel. Kerekszám­ban tehát az egész világon körülbelül egyhar­maddal kevesebbet vásároltak és adtak el, mint ^ÍDületiahatos^ munhűhat legolcsóbban vállal egy esztendővel előbb, önmagában már ez is nagyon komoly tünet, egyenesen megdöbbentő azonban, ha az 1929. évet, az utolsó félig-med­dig normálisnak tekinthető esztendőt vesszük az összehasonlítás alapjául. 1929-cel szemben a bevitel csökkenése 60.5 százalék, a kivitel csökkenése pedig 62.2 százalék. Ez mutatja, hogy kezdünk visszajutni oda, ahol hosszú esztendőkkel ezelőtt tartottunk, mikor a közle­kedési eszközök még nem érték el mai magas fejlődési fokozatukat és nem lehetett nagyobb külkereskedelmi forgalmat lebonyolítani. Az általánosságon tulmenőleg nagyon érde­kes azonban az egyes országok adatainak vizs­gálata. Vegyük például a kontinens leginkább centrális fekvésű országát, Németországot. A kivitele 1931-ről 1932-re 9598.6 millió márká­ról 5739.1 millió márkára, a behozatal pedig 6727 millió márkáról 4666 5 millió márkára csökkent. Franciaországban, amelyről az a hit élt a köztudatban, hogy lpgiobban állja a vál­ságot, a kivitel 30.436 millió frankról 19.693 millió frankra, a behozatal pedig 42.206 millió­ról 29.826 millióra csökkent. Ennek a két-két számnak pedig annál nagyobb a jelentősége, mert a háborút követő esztendőkben Francia­ország külkereskedelmi mérlege esztendőkön keresztül állandóan aktiv volt, mig most mind­két évben tiz milliárdnál nagyobb passzivitást tüntet fel. Sváicban a kivitel 1350 millió sváj­ci frankról 822 millióra, a behozatal pedig 2250 millióról 1760 millióra esett vissza. Ugyanakkor azonban katasztrofális válságba jutott a svájci szállodaipar is, a gazdasági életnek az a tényezője, amelv a passziv keres­kedelmi mérleget aktiv fizetési mérlegre szok­ta változtatni. A nyugati országokból példának ennyi elég. Milyen a képe azonban közvetlen szomszé­dunk. Ausztria kétesztendei külkereskedelmi forgalmának? 1931-ben kivitt Ausztria 1326.8 millió schilling értékű árut, 1932-ben már csak 783.3 milliót Ugyanazon években behozott 2210 milliót, illetve 1402.3 milliót. A mi kivi­telünk ugyanezen idő alatt 567.1 millió pengő­ről 331.5 millióra, behozatalunk pedig 549.6 millióról 336.7 millióra csökkent. Többi szom­szédaink sem állanak jobban. A cseh export 13097 millió csehkoronáról 7360 millióra, a behozatal pedig 11721 millióról 7489 millióra csökkent. A cseh külkereskedelem igv először az 1932. évben jutott el a passzivitás állapotá­BARNA ENDRE l^ll Szeged felelőn 12-71. lakatos, vasszerkeze és acélárugyár Mars tér 10~11. síi I É Hői divatcipők 6'50 Férfi cipők 8'50 ne HA-HA cipőáruház Szeged, Kelemen ucca 12 •i Hoz. Jugoszláviában a kivitel 4800 millió di­nárról 3055 millióra, a behozatal pedig 4800 millióról 2859 millióra szállott alá. Tovább felesleges folytatni a példákat. Ele­gendő talán annak az említése, hogy a statisz­tikai táblázatokban szereplő 48 ország között mindössze három van, amelynek ugy a kivi­tele, mint a behozatala emelkedést tüntet fel és pedig kisebb mértékben Norvégia és Finn­ország, nagyobb mértékben a távol kelet szi­getországa, Japán. A norvég külkereskedelem tételeinek emelkedése főle^ azzal függ össze, hogy Anglia erősebb mértekben fordult egyes beszerzésekben a norvég piachoz, ami viszont ott is a vásárlások emelkedését tette lehetővé. Finnország viszont ki tudta használni az orosz ötéves terv fiaskóját és fatermékeit tudta a nyugateurópai piacokon előnyösebb feltételek mellett elhelyezni. Japánnál " a magyarázat más természetű. Japán nagyon ügyesen ki tudja használni az európai államoknak azt az őrültségét, hogy egymást marcangolják és nemcsak politikailag veti meg a lábát az ázsiai kontinensen, Mandzsúriában, Jeholban és Kina északi részében, hanem egyúttal gazdaságilag is expanzív politikát üz és ipari termékeivel fokozódó mérvben szorítja ki az európai és amerikai ipari produktumokat a keleti pia­cokról. Én tudom nagyon jól, Hogy azoK a száraz számok, amelyekét felsorakoztattam, nem na­gyon élvezetesek, de mindenesetre nagyon ér­dekesek. Különösen érdekesek azonban, ha egyes tanulságokat is tudunk belőlük levonni. A legfőbb tanulság mindenesetre az, hogy az autarkiának az az őrülete, amely lehetséges­nek hiszi ,hogy vámemelésekkel, behozatali tilalmakkal, kompenzációkkal és kontingen­sekkel boldogulni lehet, tökéletesen fiaskót vallott. Vele együtt megbukott az az elgondo­lás is, hogy lehet egy szájból meleget és hide­get fú jni egyszerre, lehet a kivitelnél a szabad­kereskedelem, a behozatalnál pedig a védvá­mos politika álláspontjára helyezkedni. El­adni csak az tud, aki egyúttal vásárol is. Bi­zonyítja ezt annak a három országnak példá­ja, amelyeknek külkereskedelmi forgalma nem fejlődött vissza, hanem emelkedett. Ezeknél a kivitel emelkedése együtt járt a behozatal emelkedésével. A behozatali tilalmak rendsze­rével kell felhagynunk, ha azt akarjuk, hogy a külkereskedelem visszatérjen a rendes med­rébe. Nem szeretnék azonban túlozni és nem sze­retnék hiu reményeket kelteni ezekkel a fej­tegetésekkel. Teljesen tisztában vagyok vele, hogy a külkereskedelem visszatérése a normá­lis mederbe csak egyik eszköze a gazdasági helyzet szanálásának. Vannak még más bajok is ¿s a bajok nem is csekélyek. Mindenesetre azonban a kereskedelmi forgalom szabadsága nagyon jelentős lépés volna a helyzet szaná­lása felé. Mert akárki higyje el nekem, nem természetes, ha egy esztendő alatt egyharmad­dal, három esztendőre visszamenőleg pedig kétharmaddal csökkent a világ összkereske­delmi forgalma. Ez körülbelül ugyanolyan ter­mészetellenes, mintha azt kívánnánk az em­HÚSVÉT HETEDEN néhány sláger: Nagyon jó strapazokni . , , 44, 98 flll. „ , férfiharisnya , . 68, 1*28 , . szép nyakkendő , 88, 98, 1*28 , Legszebb azsuros női harisnya P 2*28 TISZTA ÁRUHÁZ PUspBkba^ár. (Szappanüzlet mellett.) mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom