Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-04 / 76. szám

1 DfrCM AGYARORSZÄG T933 április 4. Tisztelettel értesítjük az igen tisztelt h öl £ közönséget, hogy Bíró Margit úrnővel társulva kinek Budapesten a legelőkelőbb körök hölgyei éltal látogatott belvárosi divatszalonja volt, Széchenyi tér 7. sz. alatt SStt^K' nőidivatszalont nyitottunk. MT Szalonunkból • legmagasabb Igényeket klelégltfi ízléses munkák kerOnek kl, mégis figyelemmel lesillnk éráinknál a súlyos gazdasági viszonyokra. * u HJeíiétoSSmP" hölgTyi«te,netst^ »iró NarGM €$ LaczKó riscüer lözselne. Padi JÓD riportsorozata: A nABSMJROOK TRÓN NEÍKljL A konivisti tiindérkastéty Muzeum oan ott, ahonnan Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia elindultak u halálba — Ismeretlen résztetek a szera/euói u ázásról Hibátlan csíkos -98 gyermek nadrág -98 a PehércégtáblA» Boros Miksa cégnél Széchenyi tér 15. 118 Konopist... Régi nemesi kastély, Prágától autón egy óra alatt ott van az ember. Ma: muzeum van a monarchia utolsó trónörökösének kastélyában, husz esztendővel ezelőtt azt hitték, hogy" Konopistból egykoron Isdil lesz... A kastély históriája a tieanegyedlk századba nyúlik vissza. Negyvenöt esztendővel ezelőtt jutott Ferenc Ferdinánd birtokába, Wurmbrad gróf, a trónörökös nevelője vásárolta meg és Konopist az idők során a titokzatos életű Estei igazi otthona lett. Miramare csak kirándulóhelynek számított, Schönbrunnba a kötelesség hivta Ferenc Ferdinándot, de Konopist az otthont Jelentette a számára. Itt élt a csaláUja, gyújtották meg a karácsonyfák szines gyertyáit, itt fogadta a barátait, itt ünnepelte meg a családi ünnepeket és Hohenberg Zsófia, az egykori Chotek ide menekült Montenuovo szekatúrái elől. Ax esztendő nyolc hónapját Konopistban töltötte el Ferenc Ferdinánd, a családja pedig majdnem mindig itt tartózkodott... Még ma is változatlanul ugy van ott minden, mint ahogyan volt azon a juniusi napon, amikor a konopisti állomásról elindult az udvari vonat dél felé A mosdóasztalon ott áll a beretváló-ecset, a könyvtárszoba asztalán a kinyitott könyv, aztán egy darabokra tört fotografía a budoire asztalán, ürab Johan, a kastély egykori portása meséli: Zsófia félelme a szerajevői utazás előtt. — Csütörtöki napon utazott el Konopistból Ferenc Ferdinánd. Űrnapja volt épen. Szokása ellenére az egész udvartartást kirendelte ahoz a kápolnához, amelyben évekkel ezelőtt egy Lourdesből hozott szent képet helyezett el. Doktor Sztauovszky, a bremsehaui plébános csehül prédikált, Páter Flscher pedig németül, fis a trónörökös parancsára mindnyájunkat megáldottak. Ferenc Ferdinánd szomorú volt és levert Délután utazott el... Egyedül. — A hercegnő másnap szomorúan Járt-kelt a házban. Bement a budoirjába. Az Íróasztalán üveg alatt állott a férje portréja. Abban az időben olasz munkások dolgoztak a kastély körül, robbantották a sziklákat, mert Ferenc Ferdinánd építkezni akart Egy szétrobbantott szikla szilánkjai! betverték a hercegnő budolrjának ablakát, ledöntötték a trónörökös fotográfiáját az asztalról és darabokra törték az üveglapját. Hohenberg Zsófia felsikoltott. Csomagolt és programmon kivfll az ura után utazott. A rendes bécsi gyorsvonattal. Ferenc Ferdinánd nem is tudta, hogy a felesége is elkíséri utolsó útjára... A budoirban ott áll ma is a fénykép, a rámából hiányzik az üveg. Belépődíj ellenében lehet csak megnézni a kastélyt Egy invalidus kalauzol. Amikor noteszt és ceruzát veszek élő, figyelmeztet, hogy nem szabad jegyzeteket csinálni. Fotografálni is tilos... Hogy miért, ezt maga sem tudja. A kápolnánál kezdjük meg a sétát. Az oltár valóságos remekmű: a tizenharmadik századból való és egy innsbrucki öreg templomból hozta el ide Ferenc Ferdinánd, aki különben a kastély régi berendezését teljesen kicserélte. A volt gazdák holmijából nem maradt meg semmi... A kápolnából hosszú folyosókon keresztül jutunk el a termekbe. A folyosók falán mindenfelé vadásztrófeák. Aztán öreg fegyverek és exotikus nyilak, ijl'ak, kardok, szigonyok Chinából, Jáva szigetéről. Ezeket földkörüli utazásáról hozta haza. A sarokban svéd ágyuk abból az időből, amikor a svédek Prágát osiromolták... Néma emlékek. Hatalmas park, közepén kék hulláma tóval, — egykoron hattyúk kergették itt egymást —i veszi körül a kastélyt. Szeretettel berendezett hatalmas termek és imtim szobák légiója követik egymást. Mutatják: itt lakott a német császár, aki gyakran volt vendége a ház arának, eranél az ebédelt, a teritőn még ma is láthatók a fantasztikus alakokkal díszített vázák, a osászár parcellán gyárából kerültek ki és II. Vilmos maga tervezte azokat. A nagy ebédlőkben állandóan együtt étkezett a család: a szülők, a három gyermek és a németek uralkodója. A menyezeten gyönyörű freskó: a négy évszakot ábrázolja, a bejárattal szemközt Mária Terézia életnagyságú képe. A sarokban öreg hollandi kandalló, a csillárokat Velencéből hozta el az Estei főherceg. Az ebédlő mellett puritán egyszerűséggel berendezett szobák. Mindenütt a Habsburgok hagyományos nyugvóhelye: a vaságy... A könyvtárszobában Zsófia életnagyságú képe a sarokban, egy magyar piktor, Koppány festette. Hatalmas gyöngy a hercegnő nyakán, ttt ujján osillog a brilliánsgyürü. fis a kezéből sárga tearózsák esnek le a főidre. Hamutartó és papírkosár elefántlábból,, az elefántot kereken negyven esztendővel ezelőtt lőtte Ferenc Ferdinánd Calawewaban. Hihetetlen értékű kincsek szerteszéjjel: emitt három kandaláber Salamon király templomából, amott a kínai császár ajándéka, a fa'on Radetzky kék-fehér trombitája. A viláf? legnagyobb Szent György gvüjteménye. Hatalmas, pompás terembe jutunk végezetül. A hosszú szálában van a világ legnagyobb Szent György gyűjteménye. Több, mint ezer Szent György emlék sorakozik egymás mellé. Ferenc Ferdinánd husz éven keresztül a világ minden részén gyűjtötte ezeket az emlékeket és kfllönö« célja volt velük Rajta kívül csak V. György angol király szedte össze a nagy világon a sárkánnyal harcoló Szentre vonntkozó emlékeket és Ferenc FertMnándnak az volt a titkos célja, hogy 1034 őszén meghívja Konopisfra a „Barátját", V. Györgyöt és megmutatja néki védőszentjének páratlanul szép emlékeit. Ez a terv nem valósult meg mert közbelött Serajevó és 1914 őszén a „barát" ágyul már farkasszemet néztek Ferenc Ferdinánd egykori hadseregével... Az értékes gyűjtemény igen kiterjedt. 'A korai gótika kezdetleges korából a késői baroccig látjuk Szent Györgyöt örökös harcában a sárkánynyal. Ismeretlen középkori mesterek primitív munkái osztják meg a helyet a renaissance korának rafflnált művészetével, a sarokban ott áll Anzengruber Anna egyszerű faágya, Tirolból, a támlán ovális paizsban a sárkánnyal harccfó Szent A vitrinben Szer»* György tallérok, aj*án Imádságos könyvek, rím! njukon az angol királyok védőszentjével, régi poros kéziratok, valamennyi a S^ent Gvörgy pecsét, rozsdás Szent György pallósok, egykoron arra szolgáltak, tv>sy bűnös emberek fejét vegyék vele, ma... emlékeik csak. * Kevés idegen jön el Konopistba. A kicsiny falu, amely a kastélyt körülveszi, nem nyújt semmi érdekeset. A vidék sem valami különös látványosságu. Pedig érdemes megnézni a konopisti kastélyt amely a maga régi emlékeivel érintetlenébbül maradt meg, mint a Hofburg Bécsben. Azrt mondja egy konopisti ember: — Szigorú volt fis pontos. Nem szerette nz idegen embereket. Amikor Konopistban tartózkodott, idegennek nem volt szabad reggel hét óra után mutatkozni az országúton. Fanatikusa volt a rendnek. De igazságos ember volt és méltányolta a mások munkáját. A családjának élt Rajongással csüngött a feleségén és * gyermekein, rajtuk kivfll tolás semmi sem érdekelte ezen « világon.,. Megnyílt a cipőipari kiállítás (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délelőtt nyibt meg a cipészipari kiállítás az ipartestület székházában. Körméndy Mátyás ipartestületi elnök, országgyűlési képviselő bevezető szavai után dr. Veress Gábor nyitotta meg a kiállítást Megnyitó beszédében a gyáripar előretöréséről beszélt és annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a nagyipar több megértéssel viseltessék a kisiparral szemben. A kiállításon cipők csizmák, papucsok gazdag változatokban szerepelnek. A legkülönbözőbb dpők dicsérik a szegedi cipészipar fejlettségét. A kiállítás reggel kilendlől egész napon át nyitva van és díjtalanul megtekinthető. A megnyitás után a közönség megtekintette az ízlésesen rendezett kiállítást, amelyen közel száz iparos vett részt remekbekészült munkákkal. Elsősorban a cipőkről kell megemlékezni, amely a kiállítás legnagyobb részét jelenti. Egyik cipőremek a másikat követi, tulajdonkeppen a közönség csak itt, ahol átfojjó képet nyer, látja, hogv a szegedi cipészipar milven magas nívón áll. Külön termet foglal el a csizmadia céh. Csizmák légiója sorakozik a pultokon, megtalálható a legelegánsabb lakk gálán9csizmától kezdve a legegyszerűbb rövidsiráru bagariacsizmáig ennek a viseletnek minden árnyalata. A kiállítás legszínesebb része a papursosok terme. Az ősi szegedi ipar gazdag változatát állította a kőzöniég elé a művészi kivitelű papucs-költeményekből. • C zé t é n y 1 József (Széehenyi-tér 9.) cipészmester kiállítása méltóan reprezentálja iparát Munkája általánosan elismert kiválóságáról. ízléses, szép munkája mindenki tetszését megnyerte. Minden darab saját készítésű gondos munka. E r n d t Péter (Hétve«ér-uoca 55.) régi szegedi szakmabeli iparos mimikája legjavával jött el a kiállításra. Kiállított munkáival jelentős sikert ért el F í1» 1 á n Lázár cipészmester is. (Mikszáth Kálmán-a. 3.) Sóját készítésű, csinos cipőinek nemcsak számos nézője akadt, hanem az érdeklődé« megrendelés formájában is kifejezésre Jutott Fábián munkájáért több izben kapott elismerést Karácsonyi István az alsóvároslak tamert cipésze, akinek Szabadsajtó-ucca 19. szám alatt van műhelye, a rossz konjunktúra dacára is jól van foglalkoztatva, mert csupa rendelésre készült cipővel szerepel. Az alsóvároslak bizalma tökéletesen indokolt, mert cipői valóban elsőrendűik. Lehóesky Mihály (Csaba-ncea 18.) csendben és szorgalmasan dolgozó cipészmester szintén munkája javát hozta el a kiállításra. Nemzeti színű bőrökből összeállított női cipői eredeti ötletről tesznek tanúbizonyságot Kleineaszel Ferenc (Gróf Appoayl Albertncca 18.) munkája felveszi a főváros leghíresebb cipészeinek munkájával a versenyt Ö maga te évekig dolgozott náluk. Kiállítási anyaga is erről tesz tanúbizonyságot. Kitűnő anyag, elegáns fonna, príma kidolgozás jellegzetessége nrankAJár nak. Szépen illeszkedőt be a kiállitás keretébe Kristóf Károly (Rigó-nooa 19.) kiállítása. Elsőrendű kivitelű diivatos formájú cipői elismerést váltottak ki. Arai, a mai viszonyoknak megfelelően igen mérsékeltek. Seherk Sándor (PolgáiMicea. 8.) egyike Szeged legrégibb iparosainak. Kiállított cipői kitűnő, jó munkára vallanak. Z sark A István (Somogyi-telep 28/98Í) kiállított 18 pár cipője ugyanosak szorgalmas munkának az eredménye. A kiállítás rendesé« Oelgaer lése¡tó báéaes munkája