Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-30 / 97. szám

T933 április 30. DÉÍ.MAG7ARORS2 4G Állandó kiállítási terület Szegeden Irta Tonelli Sándor. 1 kg parketttaeeresztfiviasz j^ika p | dohon 1|4 kcrr-os „Crystas" e!s5rendU narkettoaszfa P — « o 1 doboz 74 kg-os „Clystar foIyíkonT >qn parkettisztitó és fényesít« szer kivAló minőség P wu 1 drb „crvstal" SE*- ,taMn psrkett> -'40 1 drb Vio kg-os parketlfénroitü koeka p —"22 1 liter nehéz benzin 1 drb parketfkefe ftíET r 1'48 1 doboz 74 kg-os kádpaszta „-'50 1 üveg kályha ezüstöző, Mm , 90 gr-«" P -•88 1 drb 00-áS surolókete magyar gyökér P —"18 1 drb szőnyegkefe ,-•82 1 drb tolletfekefe ,-•82 1 drb bartwiseh o.u m p 1*88 1 drb lábtfirlO 06-ás, fjap&n) P 1"26 1 kg olaffesték príma fehér y. szflrke P 1-20 j • 1 kg olaffesték fnem kfllBnlegos síinek) P • (Az olajfestékek dobosok nélkül értendők.) 9" 1 kg zománclakk (email) kftoépminíségfl P 1 kg borostyánlakk középminösécftt P 1 kg brnnolin prm» P 1a20 1 kg buforlakk elsőrendű P //MT Szeged, Tisza Cajos Korul 42. Igaza van Pásztor Józsefnek a polgármesterhez benyújtott indítványában, mikor azt mondja, hogy azt a keveset, ami a gázgyári pénzből megmarad, igyekezzünk ugy felhasz. hálni, hogy belőle megfogható haszna is legyen a városnak. Igaza van abban is, hogy igyekezzünk olyan dolgokat létesíteni, amelyek vonzóerőt gyakorolnak az idegenekre és idegenforgalmat teremtenek. Mert elhiheti nekem bárki, akármilyen illusztris egyént állítunk is az idegenforgalmi hivatal élére ,nem tudja idevonzani az idegeneket, ha nincsenek olyan látnivalók, vagy olyan hallanivalók, amelyekért érdemesnek látszik Szegedet felkeresni. El kell ismerni, hogy a háború előtti állapotokkal összehasonlítva Szegednek vannak már európai mértékkel is mérhető látnivalói. A' fogadalmi templom és templomtér büszkesége lehet akármelyik nagyvárosnak. A muzeum főleg népvándorláskori gazdag anyagával már messze túlemelkedik a vidéki nívón, fis ha helyszűke miatt nem ládákban és túlzsúfolt raktárakban kellene elrejteni annak az anyagnak legnagyobb részét, ami az ásatásokból kikerült, túlzás nélkül mondva, világraszóló látványosságot lehetne csinálni belőle. Ez azonban önmagában még nem elég. Az átlagos idegen a fogadalmi templomot és környékét és a muzeumot egy-két óra alatt elintézi, azután céltalanul ődöng a városban. Ha rendszeres és visszatérő idegenforgalmat akarunk teremteni, akkor az állandó látnivalók mellé gondoskodnunk kell időleges látnivalókról is, amelyek újra meg újra felkeltik az érdeklődést és Szegedre irányitják az ország figyelmét Természetes, ha a pénz kevés, vagy még inkább, ha csak kevés maradt meg belőle, takarékosan kell bánni az ötletekkel is és csakolyan dolgokat szabad javaslatba hozni, amelyek kevésbe kerülnek, ellenben akár közvetlenül, akár közvetve jövedelmet biztosítanak a városnak. Ezért vetem fel az állandó kiállítási terület gondolatát, amely meggyőződésem szerint a városnak megoldandó problémái közé tartozik s amelyet annál is inkább meg kell oldani, megvalósítása esetén jelentősen lehet növelni a város idegenforgalmát. Hogy pedig az idegenforgalom pénzügyi szempontból mit jelent a városra nézve, azt nem szükséges megmagyarázni. Az idén május 27-én ötödször nyitja meg a szegedi ipari vásár kapuit. A kapuk nyitása csak jelképes, mert az ipartestület épületének csak egy bejárója van és hely tekintetében sincs meg a tobzódás lehetősége. Az eddigi ipari vásrok szépek voltak, érdekesek is volipari vásárok szépek voltak, érdekesek is voltak, de volt egy eredendő hibájuk, amiről nem tehettek a résztvevők: egyáltalán nem volt meg a terjeszkedés és bővülés lehetősége. Már pedig azt nagyon jól tudja mindenki, aki valaha is foglalkozott ilyen kiállítások, de különösen ismétlődő jellegű vásárok rendezésével, hogy az intézmény halálra van ítélve, ha mindig ugyanazon keretek közé van szorítva, ha unalmassá válik és ha nem tud kellő változatosságot biztosítani. Tudja azt is mindenki, hogy a kiállításokat'és árumintavásárokat hovatovább lehetetlen a városok belterületén rendezni: ezért igyekeznek csaknem az összes valamirevaló külföldi városok a perifériákon, de jól megközelithető helyen kiállítási területeket létesíteni és azokat megfelelő állandó jellegű építményekkel ellátni, hogy azok a különböző kiállításoknak, vásároknak otthonul szolgálhassanak. Mi legyen egy ilyen, ipari vásárok és egyéb kiállítások számára rezerválandó terület lényeges kelléke? Az, hogy valamely fő közlekedési útvonal mentén, vagy annak meghosszabbításában feküdjön, legyen meg a könnyű megközelítés lehetősége, a terület legyen olyan, hogy szükség esetén magát a vásárt bővíteni lehessen és a szorosan vett kiállítási csarnokokon kívül helyük legyen az olyan látványosságoknak, szórakozási alkalmaknak is, amelyek minden ilyen kiállítási intézménynek nélkülözhetetlen járulékai. Meggyőződésem szerint Szegeden az egyetlen hely, amely ezeknek a feltételeknek minden tekintetben megfelel, a Kossuth Lajos sugárntnak a dohánygyári telkek visszaadásából és a vámház melettl vízállás feltöltéséből származó része. Igaz ugyan, hogy ez a tekintélyes nagyságú terület néhai Klebelsberg gróf elgondolása szerint házépítés céljára lett volna fenntartva, miként azonban az elmúlt két esztendő tapasztalatai mutatják ,az épitkezők nem nagyon tolonganak. Ezen a területen egyelőre egy kiállítási csarnokot kellene építeni, természetesen a takarékosság szempontjának legszigorúbb szem előtt tartásával, a többi területet pedig bér ellenében át lehetne engedni mutatványosoknak és egyéb szórakozási alkalmatosságoknak. Természetesen a kiállítási csarnok közvetlen közelében kellene rezerválni olyan kiállítók számára, akik kiállítások és vásárok rendezése esetén nem a csarnokban, hanem önálló pavillonokban akarnának elhelyezkedni. Ez annál inkább szükséges, mert a tapasztalatok szerint minden kiállításnak ezek a legjobb fizetői és eddigelé épen ezek maradtak el az ipartestület által rendezett vásárokról, minthogy ott nem lehetett nekik helyet biztosítani. Senik se mondja, hogy ez a terv utópisztikus és nem lehet mevalósitani. Az ipartestületben rendezett vásárok mai helyükön elérkeztek fejlődésképességük határához. Viszont a mult évi látogatók száma, amely a tízezret elérte, azt mutatja, hogy érdemes és kell foglalkozni a további fejlődés előfeltételeinek megteremtésével. Az idén a vásárral egyidejűleg rendezik a tanyakongresszust, a délvidéki közgazdasági kongresszust, filléres vonatokat hoznak Szegedre, a vásár egész tartama alatt olcsó jeggyel lehet utazni Szegedre, szóval a hivatalos városnak minden támogatása nélkül minden valószínűség szerint sikerül Szegedet egy hétre a délvidék idegenforgalmi központjává avatni. Mindez! azonban én csak kezdetnek tekintem. Meg kell csinálni a Szegedi Hetet, amelynek kezdeményezése a Rotary Clubból indult ki és a Szegedi Hét tartamára az évről-évre ismétlődő vásár és kiállítás ideje körül összpontosítani kell kongresszusokat, hangversenyeket, dalos versenyeket, sporteseményeket és általában mindent, ami vonzóerőt gyakorol az idegenekre és forgalmat teremt ettől a forgalmától sajnos módon megfosztott városban. Ennek előfeltétele azonban, hogy magának a kiállítássá kibővitendő ipari vásárnak meglegyen az állandó területe és otthona. A várostól mai nehéz helyzetében erre a célra nem kérünk sok áldozatot. Mindössze azt ,hogy kezdetben legyen segítségére azoknak, akik a jobb jövő optimizmusának hitével már az 1934. év őszén a mai szük keretek közé szorított ipari vásár helyett egy délvidéki jellegű ipari és mezőgazdaság gi kiálillitást akarnak rendezni Szegeden. Amit a város erre a célra előlegez, annak amortizálni kell önmagát, viszont amit a kiállítás és a következő kiállítások hoznak, az itt marad Szegeden és gyarapítja a város iparát, kereskedelmét és közvetve gazdagítja magát a várost is, ha felismeri, hogy egy ilyen kiállítási területnek a létesítése is beletartozik az igazi városfejlesztése programjába és nem vonja meg tőle a szükséges támogatást NŐI KALAP: ¡ralonomat május 1-től áthelyeztem TISZA AJOS KÖRÚT 42a alá (Dr. Singer-palota) Harisnyaház" mellé. Legdivatosabb modell ujonságok. Legszebb alakítások Vincze Máriánál 11 1 'fi m F MÁJUSI KÖLTÖZKÖDÉS«. , INGYEN SZERELEM AT csillárjait, ha uj csillár szükségletét nálam szerzi be. Kedve zö fizet « i 1 ff e 1 1 6 1 e 1 e k! CAma villamossági vállalata WII.W ^WIII«3Í Kölcsey u«a 4. »*. TelMaa 11-4S