Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-21 / 89. szám

DELMAGYAKORSZAG $ZEGCD. SzerKeazKMég: Somogyi acca xz. Lem. Teleton: 23.33. ^ KlndóhlTolal, H»lc«ön)tönyT(6r «• tegylroda Aradi ucca Teleion : 13-00. - Nyomda t Ufw l,lpdt ucca 19. Telefon t 13—oO TATlrnll ¿i levélcím • DélmagyarorszAg «zeged J Mi lesz a búzával? Odakint zöldéi a tavaszi vetés, idebent újra felmerül a tavalyi és két esztendő előtti nagy probléma, mi lesz a búzával és mi lesz a mezőgazdasági termények értékesítésével? A kormány azt ígéri, hogy nem lesz boletta és julius elsején a termésértékesitésnek uj rendje következik. Szeretnénk azonban tudni, hogy mi lesz ez az uj rend és szeretnénk, ha az érdekeltek, gazdák, malmok és terménykereskedők még idejében meg tudnák mondani a véleményüket az értékesítés tervezetéről és ha a kormány figyelmére is méltatná az általunk előadandó gyakorlati szempontokat. Elkerülendőnek tartjuk ugyanis a tavalyi eset megismétlődését, mikor márciustól kezdve állandóan hallottuk, hogy nem lesz boletta, a boletta megszűnik, mert a bolettával mindenki elégedetlen és junius legvégén meglepetésszerüleg kaptuk az értesülést, hogy a boletta mégis megmarad, mert nincs már idő, hogy a helyébe mást állítsanak. Hogy a bolettával mindenki elégedetlen, az kétségtelen. A mezőgazdaság az 1932— 33. évi kampányban körülbelül 70 millió pengő támogatást kapott a boletta révén, mégis elégedetlenkedik, mert a rendszert nagyon vexatoriusnak tartja és mert e jelentős támogatás mellett sem találja meg számitását. A terménykereskedelem panaszkodik, mert a gabona piaci ára mellett elő kell teremtenie a bolettára szükséges összegeket is, ami rendkívül nehéz pénzviszonyok mellett indokolatlanul súlyos módon terheli meg. A nagy malmok azt mondják, hogy minden kalkulációjuk halomra dől, mert míg ők a bolettával megdrágított árakkal kénytelenek számolni, a kisebb malmok pedig az ellenőrzést kikerülve őrölnek és árujokat boletta- és forgalmiadó mentesen értékesíthetik. Végezetül joggal panaszkodhatik a fogyasztó, hogy ez a rendszer lisztjét kilogrammonként mintegy 17 fillérrel drágítja meg. A keresetek hallatlan összezsugorodása az egyik oldalon és a legfontosabb fogyasztási cikk megdrágítása a másik oldalon, annyira ellentétes a közgazdasági élet alapvető törvényeivel, hogy további fenntartásának nincs meg a lehetősége. De mit állítsanak a boletta helyébe? A Hadíterménnyel tett háborús tapasztalatok után az állami vagy másfajta hatósági monopólium, amelyet egyes oldalakról szívesen hangoztatnak, nem tűnhetik fel kívánatos megoldásnak. Az ilyen központi jellegű szervek természetrajzához tartozik ugyanis, hogy bizonyos idő múlva elvesztik a közérdekkel való kapcsolatukat, öncélú törekvések ébrednek fel bennük és óriási adminisztrációs apparátussal nehezednek rá a gazdasági életre. De a jelenlegi helyzetben sem az államnak, sem a Nemzeti Banknak nem állanak azok az összegek rendelkezésére, melyek a gabonaüzlet egész mennyiségének lebonyolításához szükségesek. Az állami monopólium tervét tehát el kell ejteni. Lehetséges-e azonban az a magánmonopolium, amelyet a Festetics Sándor gróf köré csoportosult gazdaérdekeltség propagál? Ennek az elgondolásnak alapja az, hogy az összes gabonatermelő gazdák egy szövetkezetbe tömörülnek s ez a szövetkezet bonyolítja le a? egész belföldi és külfödi gabonaüzletet. A szövetkezet alaptőkéjét a gazdák adják ÖszPéntek, Í933 április 21 Ara 16 fillér IX. évfolyam, SS. »z. sze olyformán, hogy holdankint 1—2 pengő megterhelést vállalnak. Igen ám, de a gazdának nincs pénze, tehát hogy fizesse be a részvényjegyeire szükséges összeget? A megoldás nagyon egyszerű. Az egy-két pengő holdankínti megterhelést fizesse a gazda a szövetkezet által átvett gabona árából. Egyszóval megvan a fából való vaskarika, a mások pénzén megcsinált szövetkezet. Ha a bolettát az egyszeri emberrel lehet összehasonlítani, aki apanázst adott a fiának, hogy abból a fiu őt támogassa, a Festetics-féle szövetkezet valahogyan Münchhausen báró esetét idézi fel, aki a mocsárból ugy szabadult ki, hogy megfogta a saját varkocsát és kiemelte önmagát. Azzal azonban a szövetkezet apostolai is tisztában vannak, hogy az a néhány millió, amely így összekerül, százmilliós gabonaüzlet lebonyolítására nem elegendő. A további összegeket tehát ugy teremtenék elő, hogy a Nemzeti Bank meghitelezné az átvett és értékesitésre váró gabonát. A szövetkezet pedig holdankint két métermázsa, öszszesen négy-öt millió mázsa búzát 26 pengő áron venne át a belföldi fogyasztás számára, — szóval ez volna az az ár, amelyet a fogyasztó fizetne érte, — mig a többit kivitelben a világpiaci paritáson értékesítené. A lényege így az égés;; tervnek tehát az, hogy egy szövetkezet minden rizikó nélkül monopol i irmot kapna a gabonaforgalom lebonyoELÖFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 •IdÉken és Budapesten 3-60, kUlfilIdífn ft-40 pengd — Enyeí szAm Ara hélkííinao 16, vaMr. és Ünnepnap 241111. Hírdetések lelvétele tarifa szerint. MecjleIrni't héild klvélelévrl naponta reggel litására, az állam adná hozzá a jogi formát, a Nemzeti Bank a hitelt, a fogyasztó közönség pedig a készpénzt és viselné a terheket: Hyen módon bárki is bizonnyal készségesen vállalkoznék üzletek kötésére. Van olyan terv is, hogy az exportkereskedelem maradjon szabad, de az exportőr csak a hivatalos árfolyam szerinti pengő-értéket kapja meg a Nemzeti Banktól a kivitt gabona után s az így előálló differencia szolgáljon a mezőgazdaság megsegítésére. Mások ismét az általános holdankínti segély gondolatával kísérleteznek, amitől azt várják, hogy a gazdák a szemtermelés helyett hajlandók lesznek más termelési ágazatokra is átmenni. Ez is nagyon szép, de az idén már elkésett, mert hiszen zöldelő vetéseket már nem lehet meg nem történtté tenni és mással helyettesíteni.' Egyszóval tervekben nincs hiány, csak végrehajtásukkal szemben merülnek fel súlyos aggodalmak. De a legnagyobb aggodalom mégis csak az, hogy az idő telik, az idő múlik és sem a gazda, sem a gabonakereskedő; sem a malom, sem pedig a fogyasztó nem tudja, hogy mi történik vele julius elseje után. Az a harmadfél hónap, amely bennürn ket az aratástól és a termésértékesitéstől elvá* laszt, nagyon rövid. Észre sem vesszük jóformán és már dől a kasza alatt a sárga gabonaj Idejekorán kell intézkedni, ha a ma-t gyar gazdasági életet nem akarjuk meglepe* téseknek és károsodásoknak kitenni. A londoni szovjet-képviselet tagjai elhagyták Angliát Az angol szekszervezeíek állásfoglalása (Budapesti tudósítónk telefonjelentése-) Londonból jelentik: Az angol—orosz viszony csütörtökön kiélesedett. A londoni szovjet kereskedelmi képviselet három vezető embere cstt. törtökön elhagyta az angol fővárost és visszautazott Moszkvába. A képviselet többi tagja hétfőn hagyja él Londont. A szakszervezetek országos tanácsa, a munkáspárt vezetősége és a munkáspárt parlamenti frakciójának tagjai csütörtökön értekezletet tartottak és élesen állást foglaltak aS orosz árubehozatal megtiltása eilen, azzal az indokolással, hogy ez súlyos károsodást jeleni az angol iparnak. Az értekezlet egyúttal memorandumban fordult a szovjetkövetséghez éaf az angol mérnökök azonnali szabadonbocsáj~ tását követelte. * Asz amerikai dollár~pániR A dollár értékének 15 százalékát elvesztette (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Newyorkból jelentik: A tőzsdén viharos árhullámzás után a dollár a fonttal szemben 3.91-el zárult. A tegnapi zárlat még 3.71 volt A dollár két nap alatt értéke 15 százalékát vesztette eL A részvénypiacon szertelen árhullámzások voltak, amelyek során egyes kisebb részvények 50 százalékos áremelkedést is elértek, a zárlatnál nyereségbiztositó eladások ellenére a mai áremelkedés igen jelentős volt. A buza a csikágói gabonatőzsdén csütörtökön ismét 2 centtel drágult Négy nap alatt a buza 7 centtel, métermázsánkint körülbelül 1.50 pengővel emelkedett Newyork, április 20. Az amerikai kormány rövidesen törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé, amely Roosevelt elnököt valóságos dihtátori teljhatalommal ruházza fel az ösz. szes pénzhigitási intézkedésekkel kapcsolatban Ugy tudják, hogy az elnök már hozzájárul a javaslatokhoz, amelyek öt többek között ni pa* pirpénz kibocsátására, a dollár arani/tartnlmá. nak módosítására hatalmazza fel. Roosevelt elnök a romok eltakarításához hasonlította az aranykiviteli tilalom visszaállítását, amely nézete szerint a többi nemzetekkel egyenlő gaz« dasági helyzetbe hozza majd az Egyesült Államokat és növeli annak lehetőségét, hogy valamennyi ország közös gazdasági terv alánjára helyezkedjék. — A dollárt — mondotta Roosevelt - teljesen sorsára bízzuk. Az Egyesült Államok ezzel visszanyerik versenyképességüket azokkal az or. szágokkal szemben, amelyek pénzük megromlása követkeitében árudumpinggel áraszthatják el Amerikát és ezzel súlyosan növelték a mun-j kanélküliséget. Londonban óriási az izgalom a dollár esése miait. Az angol sajtó majdnem egyhangúlag megállapítja, hogy, nem pénzügyi, vagy gazdasági okok mia.t adu*