Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-16 / 86. szám

•P TO Ö£L~M A G 7 A R ORSZÁG 1933 április T6. ¡3SSS&b tavaszi férfi és női kelmék L^Joror Illáé dlvatáruháxában, Károlyi hCyClGI HHI«S5y (rolt Feketesas épülettol sz. ucca, : o ra b e n). mélyen leszálütott órakon márkaphaíók \é«c meg JílraUataímat vagy úruralcidiramal Uxleíemben. vftelkényszer nélktl?. « pán hivatalában, hogy elkísérje Bárányi Tibort a költőhöz. A professzor a klinika fogadószobájába vezetett bennünket, majd bejelentette. hogv Juhász Gyulát lekérette az emeleti betegszobából. — Kár volt — tiltakozott a főispán —, én hozzájöttem, én akartam meglátogatni, ugy illett volna, hogy én menjek föl hozzá. Nagyon féltem, hogy Juhász Gyula ismét elzárkózik. Szerencsére nem tudta, hogy miről van szó. nem közölték vele, hogy a főispán a látogatója, azt hitte, hogy a professzor akar beszélni vele. Idegenkedve nézett a főispánra és ez az idegenkedes akkor sem tünt el a tekintetéből. amikor megtudta, hogy ki a látogatója. — Nagyon örülök, kedves'tanár ur, hogy Személyesen is megismerhetem — kezdte á főispán a beszélgetést —, hiszen verseit már régen ismerem. Most. hogy a rádióban hallottam, határoztam el. hogy megkeresem. Juhász Gyula eleinte nagyon takarékoskodott a szóval, de aztán hamar fölmelegedett, amikor Nagyvárad felé terelődött a .beszélgetés. — Van köztünk valami rokonság is — mondta a főispán —. mindketten Váradon kezdtük. Ott voltam közigazgatási gyakornok, majd szolgabíró. Ismerem jól azokat, akik megcsinálták a „Holnapot . Adyt, Duttka Ákost, EmM Tamást, meg a többieket. De ismertem a másik tábort is, a premontrei tanárokat. — Én segédtanár voltam Váradon, a premontreiek gimnáziumában. Rengeteg közös ismerőst találtak, sorra elevenedtek a régi tréfák, irodalmi történetek emlékei. Felvonultak a váradi alakok, költők, írók. közigazgatási emberek. A régi, bites, lelkes Ady-csaták. Majd egy óráig tartott a beszélgetés. — Most már mennem kell — mondotta egy óra felé —, kimondhatatlanul örülök, hogy megismerhettem személyesen is. Szeretném, ha legközelebb már nem itt találkoznánk. Juhász Gyula nagyon halkan suttogott valamit. Köszönetfélét á látogatásért, az érdeklődésért. A főispán a professzor társaságában megindult a klinikai laboratóriumok megtekintésére. Juhász Gyula szeme könnyekben úszott. — Nagyon zavarban voltam, azt hittem, hogy tréfa ez a látogatás, de most már érzem, hogy nem az. Mond meg neki, hogy nagyon haiasan köszönöm. Én nem tudtam megmondani. Nagyon köszönöm Szeged város főispánjának, hogy meglátogatta Szeged költőjét. Ugy restellem, bogv zavaromban én nem találtain meg ehhez a köszönethez a szavakat... Már a lépcsőn álltunk, a széles, fehér lépcsősoron. — Ugy szeretnék húsvétkor odahaza lenni —-, mondotta bucsuzóul. Azt hiszem, hogy az éjjeli szekrény üveglapján heverő ceruza megindult és felsorakoztak a sima papiron a Jubász-sorok ezen a napon. A ltajiu előtt megkérdeztem MisVolczy professzortól, hogy Juhász Gyula hazamenetne-e? — Természetesen. Ennek semmi akadálya nincs. Hiszen már nem beteg. Akkor hagyhatja rl a klinikát, amikor akarja. Az autóban átadtam a főispánnak Juhász Gyula köszönetét. Szép volt ez a látogatás. A főispán tisztelgett a költő előtt... Magyar László. Telefon S9-2-3I. Alapítva 1889. Kendi Antal Lakásberendező Ipar. Művészi tervek kivitelezése. Budapest, Semmelweis u. T. az Kényelmes heverők és ülőbútorok. Modern és kombinált bútorok. — Stübutorok. Külön javitó és bőrfestő műhely. a A ló minősééért szavatol a ..KIN Dl" n4v. A gyermek ösztönélete Amikor Freud alapvető munkája a „Traumdeutung" megjelent, ezt irta a könyvének mottójául: Ftectere si neqneo superos, acheronta movebo. Ha nem tudom meghajlítani az Isteneket, az alvilágot fogom megmozgatni. Ez az idézet akkor bizonyára nem nélkülözte a személyes motívumokat, ma azonban, 25 év távlatában az orvostudomány és pedagógia azt látja benne, amit számára most jelent. Ma már tudjuk, hogy az alvilágot, a lélek működésének kezdeteit kell megismerni és megmozgatni, Logy meghajlíthassuk az Isteneket, hogy elérjük a nevelés ideálját, a tudatos és kiegyensúlyozott embert. Hol keressük azonban a lélek legbensőbb és legelemibb alkotó elemét., milyen meszire kell mennünk, hogy szerkezetét és működését feltáró kezdeteit megtaláljuk. Tapasztalati tények arra a meggondolásra vezettek, hogy az ember ösztönös reakcióinak ősszesége, amit jellem szóval jelölünk, életének első 5 évében alakul ki. A gyermekszoba felé kell tehát fordulnunk, hogy lássuk, melyek azok a jelenségek, amelyekkel ezt a tételt alátámaszthatjuk; hogyan leszünk azzá, amik vagyunk. Az ember születésének pillanatában egy nagy dologban hasonlít, de ugyanannyira különbözik is az állattól: ósztönlény, mint az állat és ösztöneit korlátlanul ki is elégíti. Azonban önállótlan és tehetetlen. És mig az állat életének első hónapjaiban eléri önállóságát, addig az embernek ugyanahoz legalább másfél évtized kell. Az ősember gyermeke és a vad törzsek gyermekei életük első éveiben alkalmassá válnak a létfentartás követelményeire. ifinél magasabb fokon áll a kultura, annál nehezebb a világhoz való alkalmazkodás. Az önállótlanság és tehetetlenség kulturaadta diszpozíció, védőberendezkedése az embernek, amellyel a lehető leghosszabb ideig akarja biztosítani a gondoskodó szeretet védelmét és minél távolabbra tolni az alkalmazkodás kényszerűségét. A nevelés pedig a legtöbb esetben ugy viselkedik, mintha az életnek ezt az első periódusát teljesen elfelejtette volna. Minden igyekezetét nemcsak egyetlen törekvés, hanem egyetlen szempont szolgálatába is állitja, hogy a gyermeket minél hamarabb a saját eszközeivel tegye magához hasonlóvá. A nevelés mindazt le akarja csiszolni a gyermekről, ami természetes lényének a megnyilatkozása és valóban a neveletlenségek egész halmazával találja magát szemben: az ujját szopja, körmét rágja és az orrát piszkálja, szeret a piszokban játszani, önző és kíméletlen, nem törődik azzal, hogy másnak fájdalmat okoz, nem hisz akadályt, ha vágyai kielégítéséről van szó. A pszichoanalízis a gyermek neveletlenségeiben rendszert fedezett fel. Hosszú kutatások arra a7 eredményre vezettek, hogy ezek egy feilődési folvamat megnyilvánulásai, egvmást követő stációi, melyek ugyanazon törvényszerűségek között mennek végbe, mint például a növekedés. Az első megfigyelés, amelv rendszerre utalt, az volt, hogy a testrészek, amelveken ezek a funkciók végbe mennek, nem önkényesen és egvénenként választódnak, hanem effv általános szabályba illeszthetők. melveken belül tőrténnek az individuális megnvilvánulások. Az első életév után a tisztaságra való nevelés következik, amely nemcsak a nevelőt veszi igénybe, hanem a gyermek érdeklődését is erfisen foglalkoztatta. Ez az első kényszer, az első olvan alkalmazkodás, amely a gvermek ecész aktivitását is igénvbe veszi. A nevelőnek tudatában kell lennie annnk, hogy ez az első alkalmazkodás a gvermek számára igen nehéz feladat, azért az idomítás tnl«áirha vitele a későbbi magatartást Igen kedvezőtlenül hotolvAsolja. A harmadik-neirvedik életév között a gyermek érdeklődése saiát lestrészei felé iránvul, szeret meztelenül szaladgálni és testrészeivel játszani. A korai gyermekkor érzésviláffának van még egy pregnáns, a családi életben állandóan jelentkező beállítottsága, a gvermek nagyobb vonzalma az ellenkező nemű szülő iránt. Az ötödik életév után a szeksznalitás első virágzása elmúlik, a fejlődés egyelőre nem folytatódik tovább. A gyermek nyugalmi periódusa következik, amit litencia szakának nevezünk. Nagy segítsége ez a nevelésnek. Az ösztönök pihennek és a gyermek könnyebben követi a nevelő utasításait. A szekssuális ösztönök sorsa kétfelé ágazik el, egyik része átalakul, más formát kap, ami az I eredetinek csak pótlása; másik része — elfelejtődik. A geyrmek szexuális tevékenysége nincsen határok közé ékelve, s minden tevékenységébe belenyúlik, ezért ez az elfelejtés a gyermekkor egész tartamára vonatkozik. — Megszületik a gyermekkor amnéziája. Ez az elfelejtés nem azonos a megsemmisüléssel, csak a tudat számára semmisül meg, mert a léleknek, hogy elképzelhető formában rajzoljuk ide, egy olyan területére jutnak el, hova a tudat szálai már nem tudnak lenyúlni. Ezt a területet tudattalannak, magát a folyamatot pedig elfojtásnak nevezzük. Az ösztön elveszítette cselekvési szabadsfegát, energiája azonban sokszorosára fokozódva valamennyi emberi cselekedetnek nagyon gyakran fel nem tárt, de igazi motívuma, melyre a külső indokolás felépül. Rá kell világítani még arra, hogv miként alakul ki a gyermekben saját énjének a képe. A gyermek a létezés tudatával jön a világra. Már igen korán, az élet első hónapjaiban kialakul benne az ösztönös érzés, melynek minden törekvése az, hogy keresse a jót és kerülje a rosszat Ez az ösztön-cn vagy fts-én. Lassankint észreveszi, hogy érzései nem mindig egyforma érzést váltanak ki környezetéből, vannak dolgok, amelyeknek őrül és vannak olyanok, amelyeket helytelennek tart. Kezd különbséget tenni a helyes és nem helyes között. Alkalmazkodik is ehez, de ez még távol van ösztönös érzésétől, az ős-éntől. Bizonyság, hogy a gyermek csak harmadik személvben beszél önmagáról, ahogy azt a környezettől hallja. Lassankint azonban, kialakul benne is az a kép, amely a környezet szemében rajzolódott róla, — elhangzik az első „én"-nek, amely igy a külvilág képviselőjévé válik, nagy szerepe lesz az élet folyamán, megvédeni az ős-ént a külvilág hatásaival szemben és annak az ösztönös megnyilvánulásait egy elfogadható formában közölni a külvilággal. — A két-hároméves gyermek a szülő parancsára vagy kérésére cselekszik, ha a szülő elhagyja a szobát, gondolkodás nélkül siet azt cselekedni, ami neki tetszik. Lassankint azonban, a megszokás, a tilalmak és a szeretet felépítenek a gyermekben egv belső hangot, amely egész magatartását befolyásolja. A léleknek egy uj faktora alakul ki, amelv az eredeti ösztönökkel szemben a szülő utasításait képviseli, egy jobb, differenciáltabb énnek a hangja, mely már annyira fejlett, hogy a szülő követelményeit képviselni tudja. Közötte és ezen hang között, mely az ő ideális énje, az énfelettes, (Überich) ugyanaz lesz a viszony, mint volt a Valóságban közte és szülei kőzött, összeütközés lesz vagy megérfés, engedékenység, vagy szigorúság, ideál lesz valóban, vagy pedig csak egy felsőbb hatóság. Mikor .a gyermek ónállóvá lesz, nincs többé szükség szülei gondoskodására és védelmére, elszakad tőlük. De csak a külső kapcsolatok lazulnak meg az én ideál formájában, legbensejében magával viszi őket mindenüvé, ők a kötelességtudás, az erkölcs, a lelkiIsmeret hangjai. Az ember cselekvéseinek és magatartásának motívumai mindig kézzelfogható és feltalálható formában és példában vannak meg a gyermekkorában. Patzaner Márta fontos DHiancstrc ntaiók részére!!! Szállton meg a nmm szállodán mm Berlini ter 7 íNuugatlnál) Budapest leqiobb helyén fekvő modern szállója. Lift. Központi fűtés. Hide<? és meleg folyóvíz. Fürdők. Telefonos szobák. Kávéház-étterem. 7 SZObáfc 4-50, Pensió 7-től. Egyágyasnál 10°/o. kétáavasrál 20% engedmény e elötizető! ol»<is.V . '»«zére