Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-16 / 86. szám

T933 április 16. DÉLMAGYARORSZAG AZ ÖTVENÉVES KODÁLY ZOLTÁN a tömegek muzsikájáról, a vidéki zenei mozgalmakról, a kórusok átalakulásáról, a virtuóz hangszerjátékról és az énekkarok feladatairól „A karének az egyetlen, ami zenei kulturát ad a legyszélesebb tömegeknek" — Ennek az önállóságnak két előnye van. Az egyik a maradandósag, mert az ilyen esemény, az ilyen cselekedet igazán és sokkal tovább táplálja, foglalkoztatja a város kultúráját és munkásságát, — másrészt pedig általánosságban is kulturát teremt. Draga, „lehozatott" hangversenyre, zenei eseményre csak kevesen mehettek el, így pedig szélesebb tömegek számára nyílott lehetőség a kultura megszerzésére. És a legegyszerűbb eszközökkel 5s lehet művészi hatást produkálni! Sokkal szélesebb rétegekre hat az ilven esemény, sokkal többen jutnak zenekultúrához. De az eszkőzök helyes megválasztása is nagyon fontos. Egy egészen egyszerű iskolai énekkarral például — ha nekivaló feladat megoldására vállalkozik —, tökéletes művészi hatást lehet elérni. Ellenben, ha egy jó közepes vidéki zenekar egy neki nem való feladattal megbukik és a produkció művészietlen marad. Ugy láttam vizsgálódásaim és megfigyeléseim során, hogy az eszközök mindenütt rendelkezésre állanak: az iskolák és az énekkarok. Ezekkel mindenütt lehetne dolgozni, csak megfelelő és lelkes vezetőemberre van szükség. — Amikor azt mondom, hogy költségek nélkül mindenütt lehetne helyesen dolgozni, akkor elsősorban a vegyeskarokra gondolok, mert Budapest, húsvét előtt. (A Délmagyaiország Munkatársától.) A reggeli napsütésben a Városliget ködfátyolos kontúrjai látszanak az Andrássyut champs-elyseéi perspektívájában. Valószínűtlen, szinte japáni pompájukba! most pattannak ki a tavasz virágai, — mintha ezek a kertek nem is Budapest szivében lennének. Zavartalan, szinte geometriai ez ut, — alig látszik ember és csak időnkint dübörög elő egy ormótlan autóbusz. Mintha távol volna ez a gyönyörű városi ut a várostól, mintha itt mindegyik uccai kert mögött művészek faragnák uj kincseiket. Itt él, ebben a virágzó csöndességben Kodály Zoltán. Akinek nevét meghordozzák most az ünneplések ritmusai és akinek ritmusai meghordozzák a magyar népi muzsika felhőtlenül tiszta művészetét az erdélyi havasok alól a londoni és az amerikai hangversenytermek ampfaiteatrumáig. Magyar fafaragások az előszoba burkolatán, népi motívumok majálisai a teritőkön, a takarókon — és a belső hatalmas zongoraszoba elborítva az aranykoszoruk, a zöld babérok és a selyemszallagok ünneplő erdejével. És mellette a dolgozószoba, ablakai ráhunyorgatnak az Andrássyuti tavaszra. Itt él és itt dolgozik Kodály Zoltán. Nincs fényűzés és nincs gazdagság a gazdag szobában, de Kodály Zoltán szelleme és a népi dalok szelleme mindenütt. Könyvespolc és képek — hit, harc és tanúság minden uj művészet mellett —, egy fénylő bordó íróasztal elborítva levelet, kották, könyvek rengetegével és az Íróasztal oldalán arannyal karcolt motivumok. Mögötte a falnál szerény pianino, fölhajtott fedéllel és egy megkezdett dal kottáival a bilentyük fölött. Á kotta és a bilentyük előtt fii Kodály Zoltán sötétkék flréningbluzban, szinte be van ásva a levelek és Írások heggyé magasodott avarába. Aroa szinte szoborrá távolodik mozdulatlanságában és komorságában. Csak a szemek lobognak ki a szoborból, valami égi kék szin, valami azurvilágosság. Krisztusi vonalak a szoborban, talán Petőfi arcéle a dús haj alatt. És a Psalmus Hungáricus költője, a Székelyfonó festője, a gyermekkórusok énekese a népi muzsikáról beszél, a tömegek muzsikájáról és a tömegek művészetéről. Mert a hangszerek virtuozitásán tul a tömegek eszközévé és a tömegek élményévé kell tenni a zene művészetét A magyar népi kultura hőse ,a népi költészet uj Kolumbusza — Ady kortársa és Ady harcostársa az uj művészet megteremtésében — most ért el életének félszázados állomásához. E dátum és ez ünnep: ünnepe a magyar haladásnak. Megharcolt nagy harcok után ünnepi meghordozások a diadalokban. Gyerekkórusok csengenek föl a Kodály-dalok tisztaságában és bécsi munkásdalosok a Psahnus Hungaricus-sal ünnepelnek ... Sopron ünnepel és Kecskemét dalol, a félegyházi tornateremben gyermekkarok diszitik az iskolai ünnepélyt és a vásárhelyi templomi énekkar áhítatában fölcsendülnek a Kodály-ritmusok. És Szombathely, Bécs, Békéscsaba hódol a dalok hősének; a magyar föld ünnpeli a magyar dal bányászát — csak Szeged hiányzik még a sorból, csak a szegedi por marad néma egy nép ünnepén. • Kodály Zoltán felnéz a levelek és irások erdeiéből és kéklő szemei megmozdulnak a mozdulatlan szoborból. Mintha nem volna alföldi homok és nem volna szegedi puszta: — a fiatal harcos régi hitével beszél a magyar zene útjáról és a magyar föld megmozdulásáról. — örvendetes mozgás tapasztalható a magyar vidéken — beszéli egyszerűen csengő szavakkal, de a hit elmélyülésével, — most tér a helyes irányba a vidéki zenei mozgalom. A megunt régi sablon az volt, hogy anyagi eszközöket előszedni és azután „lehozatni" a kulturát Budapestről. Ebben a szóban, hogy „le" — már benne van a saját erők lebecsülése és a főváros túlzott becsülése. Most kezdik látni egyes vidéki városokban, hogy ez a „lehozatott" kultura nagyon hamar elpárolgott és maradandó hatása jóformán nem volt. Lehozatás helyett most végre a saját falaiból kitermelt kulturára kezdenek törekedni. a férfikórusok már betöltötték miszsziójukaL Ha tovább akarnak menni, haladéktalanul át kell alakulniok vegyes karokká. Hogy csak egyet említsek, a férfikar irodalma összehasonlíthatatlanul szűkebb téren mozog, mint a vegyes kar irodalma. Palestrinától és Hándeltől kezdve minden fontos és jelentős munka vegyeskarok számára való. A dalárdák 60—70 TISZA KÁVÉHÁZ árai: Fehér kévé (vaj, kiflivel) reggel —"60 déul&n —-70 Fekete kévé nappal —-40 este —-50 Amidőn a legmagasabb érték« minőségre és legfigyelmesebb kiszolgálásra törekszünk kérjük a tisztelt közönség szíves pártfogását. Üdüljön ön is ABBAZ'ABAN a QUISISANA < - EDEN szállodákban. Budapesten penp izethetö olcsó penzió árak. Bt Kérjen ajánlatott Budapesti Iroda VI. Teréz kOrut «3. II. 4. Tavaszi kosztümekhez divatos mosható anyagokból Blouse újdonságok már 10 p-től keidődőleg kaphatók. Legújabb párisi modellek után készült Combinék megtekinthetők- Feketesas ucca 22. L Fehérnemű talonban. re NOI KALAPOT Knittelnél vegyen I 300 kArasz ucca s. szám. 1 éves dicséretes és lelkes működése jó volt elő- , készítésnek, de most már tovább kellene menni egy lépéssel. Ezt a helyzetet már mindenki érzi és alakulnak is vegyes karok, csak némelyik dalárda roszszul felfogott létérdeke védelmében nem akar átalakulni. Pedig ez a kikerülhetetlen utja a fejlődésnek. Különös szerencse nekem, hogy mostanában, ha elkerülök egy-egy városba, örömmel konstatálhatom a fejlődés és az átalakulás biztató jeleit. Most megáll a harmonikus tempójú beszédben, elgondolkozik. A kecskeméti, félegyházai, vásárhelyi Kodály-ünnepekről beszélünk, amelyek mind uj meglepetéseket hoztak számára. És a bécsi előadás, ahol a Tipographia vegyeskarának egyszerű munkásai és a munka után éneklő munkáslányok mutatták be a Psalmus Hungaricus-t... Az egész magyar zenei élet fejlődése foglalkoztatja Kodály Zoltánt, amikor lassú szavaival folytatja: — Most még az eleminél vagyunk. A hiba az volt, hogy a nagyobb városokban fővárosi mintára akarták berendezni a zenei életet. Ez pedig egy Chiméra, amit nem lehet elérni. Sok hel lyen a hangszermüvelésre fektették a fősúlyt, szinte a virtuóz hangszerjátékra korlátozták a zenét, ami pedig nem jelenthette a zenekultúra fejlődését. Hangsaervírtuózitást csak ritkán lehet elérni és csak nagyszámú zenész esetén lehet magas technikát kiművelni. És akármennyire is sikerül megközelíteni a virtuóz hangszertechnikát, ez a tömegek számára nem jelenthet szerves és élő zenekultúrát. Ha harminc év előtt a karénekre gondoltak volna ugy, mint a hangszerjátékra, ma sokkal előbbre tartanánk. — De tovább megyek a gondolatsoron, — folytatta most élénkebb tempóval, szint« tűzzel Kodály Zoltán. Ha a hangszerjátékban a lehető maximumot el is érik, ez mégis csak határolt, exkluzív marad és a tömegekhez sohasem jut el. A karének az egyetlen, amibe töm<*e-» ket lel let bevonni. Ami zenei kulturát ad a legszélesebb rétegeknek. És ez a lehetőség talán van olyan elsőren düen fontos kérdés, mint a legkitűnőbb, de mégis exkluzív hangszervirtuozitás... Elgondolkozik. Meleg hullámok járnak arcának krisztusi vonalain. Valami apostoli, valami szónoki, valami ateszi van ebben a szoborban. Ady kortársa és Ady harcostársa. Elhivatás a muzsika művészete és a magyar mezők szolgálata. A tétel megvan, tisztán cseng, — most magyarázza: — A hangsúly most a karéneklésre terelődik. Természetesen, ez a célkitűzés nem azt jelenti, hogy ahol a munka már eredményeket ért el, azt most félre kell dobni. Csupán annyit jelent, bogy most a sokkal jobban elmaradt másik oldalra kell a figyelmet fordítani és aztán al eredményeket egybe kell vetni. Homlokára hulló haján kergetődzfk a aapffaiy. Hallgat és vár. — UJ tervek? Szelid mosolygás szalad végig az arcán. Először a hosszú beszélgetés során. — Erre a kérdésre nem felelek. Megzavarni a munkában. Megesett már, hogv nem tudtam befejezni valami munkát, mert előbb beszéltem róla. Arany is azt mondta, hogy azért nem tudta befejezni a hűn trilógiát, mert korán nyilatkozott róla. És higyje el, a nyilvánosságra nem is tartozik más, csak a már kész eredmény, a befejezett mű... Meg egy mondatot tesz hozzá lassan: — Három irányban — színpad, zenekar és énekkar — egyszerre érnek lassan a tervek... A népi művészet uj Kolumbusza májusban Londonban dirigálja a „Székely fonóM. És talán a Templom-téren is fölhangzik »aW a Psalmus Hungáricus ünnepi szimfóniáia.