Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-14 / 85. szám

SZEGED. Szerke*ztc)M:g: Somogyi ncca 22.I.em. Telefon: 25-33.^KlndAhlvalal, kIilc»Onktlnyv(Ar e* l'egylroda - Alftdl uccu S. Telefon: 13-Ott. Nyomda : LOW Lipót ucca 1». Telefon: 28-34. TAvlrnfl és levélcím • Dtlmagyaronzág Szeged Az evangélista, aki drámai lüktetéssel, Iapidárisan rövid, egyszerűségükben megható szavakkal irja meg a keresztrefeszités történetét, azt mondja, hogy elhomályosodott a nap és sötétség borult az országra. „Vala pedig mintegy hat óra és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig. És elhomályosodék a nap és a templom kárpitja középen ketté hasada".' Mély értelműek ezek a szavak', amelyek szimbolikus jelentőségük mellett is valóság módjára ismétlődnek oly sokszor az emberiség történetében. Elhomályosodik a nap és sötétség borul az országra, valahányszor meghal az Eszme és kereszten szenved vértanúhalált az Igazság. Mert az Eszme és Igazság az a csodálatos hatalom, amely éltető fényt, megt érmék enyi tő melegséget áraszt a világra. Az Eszme és Igazság az örök üditő forrás, amely oltja mindnyájunk szomjúságát. Az Eszme és Igazság a varázsos erő, amely heroikus elhatározásokra sarkall, nagy nekilendülésekre késztet bennünket. Ha tőlük elfordítja tekintetét az ember, értelme elhomályosul és sötétség borul nemcsak az országra, hanem a lélekre is. Esztendők óta nagypéntek, az Eszme és Igazság halálának napja, nem különálló fekete megemlékezésre késztető napja a kalendáriumnak. Esztendők óta állandóan járjuk mi és járja az egész emberiség sötét nagypéntekek hosszú során a megpróbáltatások kálváriáját. Kétség és reménytelenség üli meg a lelkeket, súlyos gondok barázdálják végig az arcokat, összeroppannak a felnőttek az élet megmellesztő küzdelmében és a kilátástalanság keserű érzésével indulnak neki a fiatalok pályájuk rögös utjának. Visszavonás tépi, marcangolja a nemzeteket, az egész emberiséget és a jövő bizonytalansága sötét agódás gyanánt borul a tartományra mind ilenc óráig. Miért van az, hogy vannak a történelemnek periódusai, mikor az ember nem tudja megtalálni önmagát és mikor nem tudja felismerni, hogy egyforma napnak a fénye süt mindenkire? Miért van az, hogy mikor a technika csodái fizikailag közel hozzák egymáshoz az embereket, lelkiekben egyre jobban eltávolodnak egymástól? Miért van az, hogy kivételes rendszabályok emelnek váhogy alig egynéhány esztendővel a legszörnyűbb megpróbáltatások kataklizmája után sem a határokon belül, sem a határokon kivül nem tudnak ráeszmélni az egyforma igazság, az egyenlő jog parancsszavára és nem tudnák rátérni a megértés felfelé vezető útjára ? Miért van az, hogy kivételes rendszabályok emelnek válaszfalakat ember és ember közé és ellenséges indulatok szöges drótakadályai választják el a népeket és nemzeteket egymástól? Miért? — vetjük fel a kérdést nagypéntek fekete napján és a kérdésre hiányzik a felelet. Felelet hijján a tépelődő lélek önmagához fordul és kérdi, sorsa, fátuma-e az emberiségnek, hogy mindig legyenek mártírjai akár az egyes emberek, akár a nemzetek között? Csakugyan újra, meg újra meg kell-e feszíteni az Eszmét és az Igazságot, hogy igazán megismerhessük, ha feltámadt halottaiból? Mert ez a nagypéntek és húsvét és ez valamennyi yallás misztikus tavaszi ünnepéPéntek, 1933 áprllte 14 Ara 16 fillér $' IX. évfolyam, S4: sz. neE a lényege és örök igazsága: Az igazságot ideig-óráig eí lehet némítani, borulhat reá nagypéntek fekete fátyola, de bugó hawmmmmammmmamtmmmmmamBi ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vldíken «• Budapesten 3-00, feUlfffldtfn ©••40 pengd — Bqye» liAm Ara hMlíltznan W, vntar» 61 Ünnepnap 141111. Hír« detéiek fel-vétele tarifa »zrrlnl. MenteTenl'f Héttő felvételével naponta recjael rangszava áttör a sötétség hangjainak zűrzavarán és hozza magával a húsvéti feltámadást: MacDonalá nyilatkozata az alsóházban a revízióról »A békeszerződések reviziófára a béke megszilárdítása cél' fából van szükség« Sir Joßn Simon külügyminiszter: „So&asem tárgyallak ¡tatárokról" (Budapesti tudósitónk telefonjelenlése.) Londonból jelentik; Az alsóház csütörtöki ülésén nagy külpolitikai vita volt, amelynek során MacDonald miniszterelnök nyilatkozatot tett a revízióról. Kijelentette, hogy a békeszerződések revíziójára a béke megszilárdítása céljából van szűkség. Arról van szó, hogy ezt a revíziót a Népszövetség keretében, a Népszövetség által es a Népszövetség gépezetének felhasználásával hajtsák végre. — A miniszterelnök után Chamberlain beszélt, aki aggodalmának adott kifejezést az európai kontinens jelenlegi helyzete miatt. — A helyzet nyugtalanítóbb, — mondotta —v mint bármikor volt. A' nyugtalanságot fokozza az a körülmény, hogy a világ közvéleménye nem lát tisztán áz osztrák és német államférfiak római tárgyalásait illetőleg. Az ülés végén felszólalt Sir John Simon külügyminiszter is és a négyhatalmi tervezetről kijelentette, hogy az angol kormány ezideig semmiféle kötelezettséget nem vállalt a paktum tekintetében. A tervezetnek az a célja, hogy csökkentse azokat az okokat, amelyek az európai helyzetet feszültebbé teszik és megakadályozza, hogy Európa államai két táborra szakadjanak. A paktumnak nem célja, hogy a kisebb államokra ráerőszakolja a nagyhatalmak akaratát, — mondotta. A külügyminiszter ezután a kővetkezőket mondotta: — A revízió körül félreértések" merültek" feT. A nagyhatalmak arról tanácskoztak, hogy miként lehetne a revizió keresztülvitelére alkalmas szervezetet létesíteni. Ez egészen más, mint az, ha bármilyen meghatározott szabályok módosításáról volna sző. Soha nem tárgyaltak határokról, csalc a revizió keresztülviteléhez szükséges tervről volt szó. Pusztán arról tanácskoztak, nem volna-e okos egységes csatornákba levezetni azokat a rendszereket, amelyek a fegyverkezések és az erőszak bizonyos kikapcsolására alkalmasak. Az a céljuk, hogy egy emberöltőig biztosítsák Európa békéjét. A revízióról csak határozottabb rendszer alapján lehetne szó, mint aminőt a népszövetségi alapokmány 19. szakasza tartalmaz. A római iárgyalásolc Fasiszta-fiorgkereszles kapcsolatok ? — Papen a katolikusok ügyéről tárgyalt a Vatikánban — Mussolini az Ansc&luss ellen (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A francia sajtó visszatükrözi azt a nyugtalanságot, amelyet az osztrák és német miniszterek római utja keltett Franciaországban. A Temps és vele együtt több lap is azt irja, hogy Göringnek az a missziója, hogy szoros kapcsolatot létesítsen a nemzeti szocializmus és a fasizmus között. Papennek valószínűleg az a cél ja, hogy tisztázza a Szentszéknél a katolikusok helyzetét az uj birodalomban. Nem látják azonban tisztán a lapok Dollfuss kancellár szerepét. A sajtó ugy kombinál, hogy Dollfuss utja az Anschluss* kérdé«ével kapcsolatos. A lapok annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy Mussolini minden ereiével megakadálvozza ezt a csatlakozást. Papén alkarcellár és Dollfuss osztrák szövetségi kancellár délelőtt résztvett a pápa magánkápolnájában tartott pápai istentiszteleten. A mise után megáldotta a pápa az udvartartás tagjait. Papén délután fogadta nz olasz újságírókat és előttük nyilatkozatot tett. — Mussolinivei — mondotta — a két országot érdeklő kérdéseket kimerítően megtárgyaltuk. Szóbakerült a négyhatalmi direktórium tervének ügye is, amely a béke megszilárdítását jelenti. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a peviziot minél előbb végrehajtsák. Göringgel együtt nagyon örülünk, hogy Rómában a revizió eszméjének lelkes híveivel találkoztunk és Mussolininek köszönetet mondunk azért, mert ezt az eszmét oly lelkesen propagálja. Göring is nyilatkozott és kijelentette, hogy Németország a négyhatalmi tervezetet a magáévá tette, H i 11 e r is' azt hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen ut, amely Európa hékéjét tíz esztendőre biztosítja. Göring még azt mondotta, hogy látogatása hivatalos jellegű és annak célja az olasz—néipet légi összeköttetés problémája volt. Természetes, tette hozzá, hogy két ilyen ország, mint Németország és Olaszország, amelynek érdekei annyira összhangban állanak, ezt az összeköttetést élénkíteni akarja. Ballio minisztert meghívta Németországba és Balbo a meghívást nagy örömmel fogadta. Göring ezután hozzáfűzte, hogy első dolga volt meglátogatni a Ducet a két nemzet erzelme hasonlósága miatt is, amely a fasizmus és a nemzeti szocializmus között fennáll. Kijelentette még Göring, hogy „Németországban nem nemzeti, hanem nem-: zeti szocialista forradalom ment végbe". Mussolini csütörtökön este vacsorát adott Dollfuss szövetségi kancellár tiszteletére, amelyen megjelent az osztrák rpiirináli követ, több olasz miniszter és magasrangu tisztviselő. A lakoma alkalmával Mussolini a szövetségi elnök és a szövetségi kancellár egészségére, valamint