Délmagyarország, 1933. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1933-04-14 / 85. szám

SZEGED. Szerke*ztc)M:g: Somogyi ncca 22.I.em. Telefon: 25-33.^KlndAhlvalal, kIilc»Onktlnyv(Ar e* l'egylroda - Alftdl uccu S. Telefon: 13-Ott. Nyomda : LOW Lipót ucca 1». Telefon: 28-34. TAvlrnfl és levélcím • Dtlmagyaronzág Szeged Az evangélista, aki drámai lüktetéssel, Ia­pidárisan rövid, egyszerűségükben megható szavakkal irja meg a keresztrefeszités törté­netét, azt mondja, hogy elhomályosodott a nap és sötétség borult az országra. „Vala pe­dig mintegy hat óra és sötétség lőn az egész tartományban mind kilenc óráig. És elhomá­lyosodék a nap és a templom kárpitja közé­pen ketté hasada".' Mély értelműek ezek a szavak', amelyek szimbolikus jelentőségük mellett is valóság módjára ismétlődnek oly sokszor az emberi­ség történetében. Elhomályosodik a nap és sötétség borul az országra, valahányszor meghal az Eszme és kereszten szenved vér­tanúhalált az Igazság. Mert az Eszme és Igazság az a csodálatos hatalom, amely él­tető fényt, megt érmék enyi tő melegséget áraszt a világra. Az Eszme és Igazság az örök üditő forrás, amely oltja mindnyájunk szomjúságát. Az Eszme és Igazság a vará­zsos erő, amely heroikus elhatározásokra sarkall, nagy nekilendülésekre késztet ben­nünket. Ha tőlük elfordítja tekintetét az em­ber, értelme elhomályosul és sötétség bo­rul nemcsak az országra, hanem a lélekre is. Esztendők óta nagypéntek, az Eszme és Igazság halálának napja, nem különálló fe­kete megemlékezésre késztető napja a kalen­dáriumnak. Esztendők óta állandóan járjuk mi és járja az egész emberiség sötét nagypéntekek hosszú során a megpróbáltatások kálváriá­ját. Kétség és reménytelenség üli meg a lel­keket, súlyos gondok barázdálják végig az arcokat, összeroppannak a felnőttek az élet megmellesztő küzdelmében és a kilátásta­lanság keserű érzésével indulnak neki a fia­talok pályájuk rögös utjának. Visszavonás té­pi, marcangolja a nemzeteket, az egész em­beriséget és a jövő bizonytalansága sötét ag­ódás gyanánt borul a tartományra mind ilenc óráig. Miért van az, hogy vannak a történelem­nek periódusai, mikor az ember nem tudja megtalálni önmagát és mikor nem tudja fel­ismerni, hogy egyforma napnak a fénye süt mindenkire? Miért van az, hogy mikor a technika csodái fizikailag közel hozzák egy­máshoz az embereket, lelkiekben egyre job­ban eltávolodnak egymástól? Miért van az, hogy kivételes rendszabályok emelnek vá­hogy alig egynéhány esztendővel a legször­nyűbb megpróbáltatások kataklizmája után sem a határokon belül, sem a határokon ki­vül nem tudnak ráeszmélni az egyforma igaz­ság, az egyenlő jog parancsszavára és nem tudnák rátérni a megértés felfelé vezető útjára ? Miért van az, hogy kivételes rendszabályok emelnek vá­laszfalakat ember és ember közé és ellensé­ges indulatok szöges drótakadályai választ­ják el a népeket és nemzeteket egymástól? Miért? — vetjük fel a kérdést nagypéntek fekete napján és a kérdésre hiányzik a fele­let. Felelet hijján a tépelődő lélek önmagá­hoz fordul és kérdi, sorsa, fátuma-e az em­beriségnek, hogy mindig legyenek mártír­jai akár az egyes emberek, akár a nemzetek között? Csakugyan újra, meg újra meg kell-e feszíteni az Eszmét és az Igazságot, hogy igazán megismerhessük, ha feltámadt halot­taiból? Mert ez a nagypéntek és húsvét és ez va­lamennyi yallás misztikus tavaszi ünnepé­Péntek, 1933 áprllte 14 Ara 16 fillér $' IX. évfolyam, S4: sz. neE a lényege és örök igazsága: Az igazsá­got ideig-óráig eí lehet némítani, borulhat reá nagypéntek fekete fátyola, de bugó ha­wmmmmammmmamtmmmmmamBi ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.20 vldíken «• Budapesten 3-00, feUlfffldtfn ©••40 pengd — Bqye» liAm Ara hMlíltz­nan W, vntar» 61 Ünnepnap 141111. Hír« detéiek fel-vétele tarifa »zrrlnl. Mente­Tenl'f Héttő felvételével naponta recjael rangszava áttör a sötétség hangjainak zűr­zavarán és hozza magával a húsvéti feltáma­dást: MacDonalá nyilatkozata az alsóházban a revízióról »A békeszerződések reviziófára a béke megszilárdítása cél' fából van szükség« Sir Joßn Simon külügyminiszter: „So&asem tárgyallak ¡tatárokról" (Budapesti tudósitónk telefonjelenlése.) Lon­donból jelentik; Az alsóház csütörtöki ülésén nagy külpolitikai vita volt, amelynek során MacDonald miniszterelnök nyilatkozatot tett a revízióról. Kijelentette, hogy a békeszerződések revíziójára a béke megszilárdítása céljából van szűkség. Arról van szó, hogy ezt a revíziót a Népszö­vetség keretében, a Népszövetség által es a Népszövetség gépezetének felhasználásával hajtsák végre. — A miniszterelnök után Chamberlain beszélt, aki aggodalmának adott kifejezést az európai kontinens jelenlegi helyzete miatt. — A helyzet nyugtalanítóbb, — mon­dotta —v mint bármikor volt. A' nyugtalanságot fokozza az a körülmény, hogy a világ közvéleménye nem lát tisztán áz osztrák és német államférfiak római tárgyalá­sait illetőleg. Az ülés végén felszólalt Sir John Simon külügyminiszter is és a négyhatalmi tervezet­ről kijelentette, hogy az angol kormány ez­ideig semmiféle kötelezettséget nem vállalt a paktum tekintetében. A tervezetnek az a célja, hogy csökkentse azokat az okokat, amelyek az európai helyzetet feszültebbé teszik és meg­akadályozza, hogy Európa államai két táborra szakadjanak. A paktumnak nem célja, hogy a kisebb államokra ráerőszakolja a nagyhatal­mak akaratát, — mondotta. A külügyminiszter ezután a kővetkezőket mondotta: — A revízió körül félreértések" merültek" feT. A nagyhatalmak arról tanácskoztak, hogy mi­ként lehetne a revizió keresztülvitelére alkal­mas szervezetet létesíteni. Ez egészen más, mint az, ha bármilyen meghatározott szabá­lyok módosításáról volna sző. Soha nem tárgyaltak határokról, csalc a revizió keresztülviteléhez szükséges tervről volt szó. Pusztán arról tanácskoztak, nem volna-e okos egységes csatornákba levezetni azokat a rend­szereket, amelyek a fegyverkezések és az erő­szak bizonyos kikapcsolására alkalmasak. Az a céljuk, hogy egy emberöltőig biztosítsák Eu­rópa békéjét. A revízióról csak határozottabb rendszer alapján lehetne szó, mint aminőt a népszövetségi alapokmány 19. szakasza tartal­maz. A római iárgyalásolc Fasiszta-fiorgkereszles kapcsolatok ? — Papen a katolikusok ügyéről tárgyalt a Vatikánban — Mussolini az Ansc&luss ellen (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A francia sajtó visszatükrözi azt a nyugtalanságot, amelyet az osztrák és német miniszterek római utja keltett Franciaország­ban. A Temps és vele együtt több lap is azt irja, hogy Göringnek az a missziója, hogy szo­ros kapcsolatot létesítsen a nemzeti szocializ­mus és a fasizmus között. Papennek valószínű­leg az a cél ja, hogy tisztázza a Szentszéknél a katolikusok helyzetét az uj birodalomban. Nem látják azonban tisztán a lapok Doll­fuss kancellár szerepét. A sajtó ugy kombi­nál, hogy Dollfuss utja az Anschluss* kérdé«é­vel kapcsolatos. A lapok annak a reményük­nek adnak kifejezést, hogy Mussolini minden ereiével megakadálvozza ezt a csatlakozást. Papén alkarcellár és Dollfuss osztrák szövetségi kancellár délelőtt résztvett a pápa magánkápolnájában tartott pápai istentiszte­leten. A mise után megáldotta a pápa az ud­vartartás tagjait. Papén délután fogadta nz olasz újságírókat és előttük nyilatkozatot tett. — Mussolinivei — mondotta — a két orszá­got érdeklő kérdéseket kimerítően megtárgyal­tuk. Szóbakerült a négyhatalmi direktórium tervének ügye is, amely a béke megszilárdítá­sát jelenti. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a peviziot minél előbb végrehajtsák. Göring­gel együtt nagyon örülünk, hogy Rómában a revizió eszméjének lelkes híveivel találkoz­tunk és Mussolininek köszönetet mondunk azért, mert ezt az eszmét oly lelkesen propa­gálja. Göring is nyilatkozott és kijelentette, hogy Németor­szág a négyhatalmi tervezetet a magáévá tette, H i 11 e r is' azt hangsúlyozta, hogy ez az egyet­len ut, amely Európa hékéjét tíz esztendőre biztosítja. Göring még azt mondotta, hogy látogatása hivatalos jellegű és annak célja az olasz—né­ipet légi összeköttetés problémája volt. Termé­szetes, tette hozzá, hogy két ilyen ország, mint Németország és Olaszország, amelynek érdekei annyira összhangban állanak, ezt az összeköt­tetést élénkíteni akarja. Ballio minisztert meg­hívta Németországba és Balbo a meghívást nagy örömmel fogadta. Göring ezután hozzá­fűzte, hogy első dolga volt meglátogatni a Ducet a két nemzet erzelme hasonlósága miatt is, amely a fasizmus és a nemzeti szocializmus között fennáll. Kijelentette még Göring, hogy „Németországban nem nemzeti, hanem nem-: zeti szocialista forradalom ment végbe". Mussolini csütörtökön este vacsorát adott Dollfuss szövetségi kancellár tiszteletére, ame­lyen megjelent az osztrák rpiirináli követ, több olasz miniszter és magasrangu tisztviselő. A la­koma alkalmával Mussolini a szövetségi elnök és a szövetségi kancellár egészségére, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom