Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-09 / 56. szám

1933 március 9. DÉLMAGYAR ORSZÁG 3 Véres dráma A fiatalasszony baltával megölte alvó férjét (A Délmagyarország munkatársától.) Kiszombor közelében keddről-szerdára virradó éjszakán véres családi dráma játszódott le az egyik tanyaépületben. Földi József gazdálkodó és fiatal felesége között régebbi idő óta ellentétek voltak a vagyon miatt. Az asszonynak volt ugyanis néhány hold földje és a férj azt szerette volna, hogyha felesége a földeket ráíratja, Földiné azonban erre nem volt hajlandó. A házastársak között örökösen civódások voltak emiatt és Földi többször megfenyegette a feleségét, hogy végez vele, ha nem tesz eleget kérésének. Kedden este Földiék újból öszszeszólalkoztak. A férj ismételten megfenyegette feleségél és kétheti gondolkozó sí időt adott kérése teljesítésére. A veszekedés után mindketten lefeküdtek. Földiné, akit rendkívül elkeserített a sok veszekedés, de aki mégsem akarta férje ne\ <Ye íratni föld jét, mert a vagyont nem látta férje kezében biztosítottnak, végső lépésre szánta el magát. Elhatározta, hogy végez férjével. Megvárta, amig férje mély álomba merült, azután óvatosan felkelt és a konyhából bevitte a szobába a fejszét, amellyel fát szoktak vágni. A hatalmas fejszével azután több csapást mért az alvó férj fejére. Földi József gazdálkodó az első csapás után felébredt, megkísérelt védekezni, de a következő csapástól elvesztette eszméletét és véresen zuhant vissza ágyába. Földiné még néhány ütést mért férje fejére, azután a baltát eltette, maga pedig lefeküdt a másik ágyba és nyugodtan aludt reggelig. Földi Józsefnét letartóztatták. Nem lehet leépíteni a szegedi egyetemet nfefékes helyeken meqcáfoliák és rémhírnek mondják a fogl kar megszüntetéséről terjesztett híreszteléseket — Korlátozni fogfák az egyetemre (elvehető hallgatók számát? (A Délmagyarország munkatársátólV) Az elmúlt napokban ismét elterjedt az az ismeretleen forrásból származó hir Szegeden, hogy takarékossságí okok miatt meg akarják csonktiant a szegedi Ferenc József tudományegyetemet. még pedig a legnépesebb fakultás, a jogtudományt kar megszüntetésével. Beszéltek arról is, hogy csak a s egedt egyetemet fenyegeti a megcsonkítás veszedelme. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetemhez azért rem nvulnak — mondották a hírek —, mert ez a főváros egyeteme és a legtekintélyesebb katolikus főiskola, a debreceni Tisza István tudományegyetem viszont református jel'egü főiskola és Debrecen képviselője gróf Bethlen István. A pé?si Erzsébet tudományegyetem pártfogója pedig Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter. A szegedi egyetem befolyásos pártoló nélkül áll, amióta gróf Klebelsberg Kunó meghalt és benne ugv a város, mint az egyetem legsúlyosabb szavú pártfogóját vesztette el. Egyetemi körökben képtelenségnek" tartják' ezt a tervet, mert hiszen a jogi kar az. amely — ha szabad ebben az esetben ezt a kifejezést alkalmazni — üzleti haszonnal dolgozik. A jogi kar dologi kiadásai aránylag a legkisebbek, személvi kiadása sem több, mint akármelyik másik fakultásé, ezzel szemben hallgatóinak a száma körülbelül ugyanannyi, m'nt a másik három karé együttvéve, ami vizsgadijak és tandíjak címén tekintélyes jövedelmet biztosit. Hir szerint a jogi kar évente 30-40.000 rengő tiszta hasznot biztosit az egvetem számára. A jogi kar megszüntetése tehát súlyos csapás lenne az egyetem költségvetésére is. A Délmagyarország munkatársa dr. Schmidt Henrik" professzorhoz, az egyetem rekto-ához fordult felvilágosításért a szállingózó hírekkel kapcsolatban. — Rémhírek — mondotta a rektor —, teljesen alaptalan rémhírek, amelyek különböző formában állandóan felbukkannak a pénzügyi válság beköszöntése óta. Sem hivatalos, sem magánúton szerzett tudomásom nincsen arról, hogy a kormány bármelyik egyetem me^csovh'tásának tervével foglalkozna. A jogi fakultás megszüntetésének takarékossági szempontból nem lenne semmi értelme, de nincs értelme abból a szempontból sem, ho^v ilven -^on rsökkentse a kormány a jogi pályára lépő ifjúság létszámát. Ha a szegedi egyetem jogi kara megszűnne, megmaradna a kecskeméti jogakadémia és igy ott emelkedne a hallgatók létszáma. — Valószínűnek tartom, hogv ez az alaptalan rémhir az állástalan "dinlomások elhelyezése érdekében indított mozgalomból keletkezett, valamilyen kijelentés félremagyarázása következtében. Azzal á kérdéssel hogv mi1<é"<en lehetne a diplomások számának további Szaporodását korlátozni, már régen foglalkoznak az lile télies körök, de megoldási lehetőségként sohasem merült fel az egyetem megcsonkításának a terve. — Valószínű, hogy ezen a téren történik valami, lehet, hogy korlátozzák" az egyetemre felvehető hallgatók számát, aminek az lenne a célja, hogy tudományos pályára csak azok léphessenek, akikben megvan a kellő tehetség. De ugyanezt a célt az egyetemi vizsgálatok megsziqorltásíval is el lehet érni Az kétségtelen, hogy valamit tenni kell ezen a téren, mert egyre több lesz az országban az állástalan diplomás. Dé az egyetem bármelyik fakultásának megszüntetéséről sehol sincs szó. Elmondotta még a rektor, hogy a jövő tanévben valószínűleg minden külső beavatkozás nélkül Is apad a hallgatók létszáma, mert most kerülnek sorra azok a fiatalemberek, akik a háborús években születtek. A születések száma pedig a hábo1"" alatt erősen csökkent Beszéltünk dr. Bnza László professzorral, a jogi kar dékániával, ald a következőket mondotta: — A jogi kar megszüntetésének híréről nem hallottam és meg vagyok győződve róla, hogy ezzel a tervvel az illetékes téi\vezők nem is foTlalkoznak. Évek óta észlelhető bizonvos körökben olyan törekvés, hogy a négy egyetem közül egy felesleges és I<rv az egyiket be kellene szüntetni, de józan ésszel el sem képzelhető, hogyha a takarékosko^ási kényszer ráparancsolná a kormányra az egyik egyetem beszüntetését, vagy szüneteltetését, a szegedi egyetemre esne a választása. A szegedi egyetemért olyan súlyos áldozatot hozott ez a város és olyan súlyos érdekek kapcsolódnak az egyetem csorbítatlan fenntartásához, hogy felelős tényezők nem is gondolhatnak a szegedi egyetem megszünte'ésére, még megcsonkítására sem. Nemcsak az egyetemnek, de a városnak is komoly érdeke hoqy az egyetem teljes legyen, mert valamilyen intézményt könynyen meg lehet szüntetni, de feltámasztani annál nehezebb. Elmondotta dr. Buza professzor, hogy a szegedi egyetemnek ezidőszerint 1975 hallgatója van. ezek közül 976 jogász, orvos 334, a többi pedig a filozófiai és a mathematikai fakultás között oszlik meg. A jogi karnak tehát egymagában annyi a hallgatója, mint a másik három fakultásnak együttvéve. Ez a magyarázata annak, hogy a jogi karon évente vizsgadijakból és tandijakból közel egvnegyedmilTió pengő folyik be, ami bőségesen fedezi a kar személyi és dologi kiadásait. ff IDEÜL ff ReálisanVest,tisztit női és férfiruhákat. Batthyány ncca 2. A Lloyd~Társulat elnökválasztása (A Délmagyarország munkatársát ÓL) Mindössze 240 tagja van a Szegedi Lloyd-Társulatnak és ennek a maroknyi tábornak választási harca mozgásba hozta a város egész kereskedőtársadalmát. A kereskedők - a Llovdon Mvül állók is — tisztában vannak vele, hogy ez a válas7tá> a személyi momentumokon tul rreszsze kiható elvi jelentőségű harc a kereskedői egységfront hivei és a régi állapot fenntartásához ragaszkodó konzervativek között A Délmagyarország az ügy jelentőségéhez mért részletességgel ismertette mindvégig a választással kapcsolatos eseményeket és hogy ebbe a vitába uj és érdekes színfoltot vegyítsünk, megszólaltatjuk Hoffer Jenői, aM mint egyik elnökjelölt, a választás! Kampány homlokterében áll. Nem könnyű feladatra vállalkoztunk, mert Hoffer — aM egyébként iá a legszerényebb emberek egyike — sehogy sem akart kötélnek állni. Nem szívesen vállalta, mint mondja, a jelöltséget sem és ha akadt volna olyan jelölt, aki egyhangú megválasztásra számithatott volna, ő visszalépett volna. Roszszul esik neki az is, hogv kétségbevonják kereskedői mivoltát, holott ő a Kereskedelmi Kamarának illetéket fizető tagja és levelezőtag ;a és a Kereskedők Szövetségének osztályelnöke és nagytanácsi tagja. A küszöbön álló választásról a kővetkezőket mondotta: — Ami az alapszabályváltoztatást és a kettőselnökséget Illeti, nem osztom a jogászok aggályait A Lloyd-Társulat nem tartozik a belügyminiszter fennhatósága alá, tehát nem is semmisítheti meg a közgyűlésnek akár az alapszabályokra, akár a kéttősválasztásra vonatkozó döntését A Lloyd-Társulat, mint kereskedőtestűlet, a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe tartozik és részben az igazsSgügymfnisztériuméba, mivel tőzsdébirósága te van és igazságügyi funkciókat is végez. — Ha a kettőselnökség mellett dönt a közgvülés — kérdeztük Hoffert — és megválasztják egyik elnöknek, milyen álláspontra helyezkedik a másik elnök személyét illetőleg? — A választást a közgyűlés többsége dönti el és vagyok annyira parlamentáris fel fogás-1, hogy a többség akaratába belenyugszom. Akár kedvem szerint, akár kedvem ellenére történik a döntés. Ha megválasztanak, vállalom a megbízást. tekintet nélkül arra, hogv kit választanak meg elnöktársul. Erre egyébként semmiféle betolvást nem akarok gyakorolni és meg vagyok róla győződve, hogy ugyanígy gondolkodnak és cselekszenek majd azok te, akiket akár velem együtt, akár nélkülem a közgyűlés megválaszt Hüttl Tivadar porcellángyáros és nagykereskedő, Budapest, V. Dorottya ucca 14. sz. Óbudai porcelángyárának készítményei (étkező-, teás, sth. készleteid a legjobb külföldi gyárakkal upy árban mint minőségben felveszik a versenyt. A legjobb Üveggyárak raktára. Kivánatra mintákkal ős árajánlattal készséggel szolgálok. 32