Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-08 / 55. szám

111. 3 A Kúra Is fe^nienteMe Beífre Jánosi a Fa?ka Latos álíal indfíoft safióperken Az ötödik (elmentő itélei — „4UI közérdek védelmében az Igazat Irta, az ne;.i kövei el bűncselekményi" — jelentette kl a Kúria (A Délmagyarország mimkníársától.) Az 1931. évi országgyűlési választások előtt — mint em­lékezetes —, dr. Dettre János cikket irt a Dél­magyarorszáqba »Fajka Lajos jelültetése és a város jóhire« cimen, ami -ríatt dr. Fajka Laios rágalmazás és választási vétség miatt feljelentést tett Dettre János ellen. A válasz­tási vétség cimén emelt vád alól ugy a tör­vényszék, mint az Ítélőtábla felmentette D~tt­rét azzal az indokolással, hogy a cikk valót­lansága nem nyert bizonyítást. A táblai Ítélet ellen be'elen'ett semmiség! panaszt a korona­ügyész visszavonta s igy ez a felmentő Ítélet már hónapokkal ezelőtt jogerőssé vált. A rágalmazás cimén tett feljelentés folytán külön eljárás indult meg a cikkíró ellen, akit, mint annakidején a Délmagyarország megírta, ugy a törvényszék, mint a szegedi Ítélőtábla felmentett a vád alól azzal az indokolással, hogy Dettrs János a cikk állításainak való. ságát bebizonyította. Az ítélőtábla ítélete el­len Fajka semmiség! panaszt jelentett * be a Kúriához. A Kúria ebben az ügyben ma tar­totta meg a tárgyalást Oswald Istvánnak, a Kúria másodelnökének elnöklete a'att Fajka a hírlapi cikknek következő állításait Inkriminálta: Fajka Lajost közéleti múltja diszkvali­fikálja arra. hogy ennek a városnak kép­viselője legyen, az ő jelölteése a kul­tuszminiszter ur listáján s 'yos tisztelet­lenség a kultuszminiszter ur személye s az általa méltóan reprezentált európai szellem ellen. Fajka Lajosról az ellene megtartott főtárgyaláson a meghallgatott orvosszak­ért'tnnu azt mondotta hogy jelleme meg­bízhatatlanná. ingadozóvá vált, hajlamos in­korrekt cselekvésre. Jogerős itélet kommu­nista érzületére utal s erkölcs' és értelmi beszámith«tatlawáqa folytán m°ntett& fel öt a bíróság. Lehet-e Szegekénviselö'e az, akiről a védelmére hívott orvosszakértő mondotta, hoqy Inkorrekt cselekvésre haj. frmos s hogy jellrme megbízhatatlan és aki. ről jogerős bírói itélet állapítja meg azt, hogy ismertető jelei a~ alakoskodás, a ko' molyság hiánya, a köpöny gforgatás? A birói itélet rögeszmének tünteti fel, hogy képviselőségről álmodozik s most az egy­ségespárt szegedi szervere e érvényt akar szerezni ennek a rögeszmének. Fajka hó­napokig volt a Csillagbörtön és a várnsl szuterén lakója. Fajka aktiv tagja volt a kommunista pártnak. S azok, akik a Fajka Lajos nevétől terhes listát támogatják, mer­nek még kijelentéseket tenni a nivó és a jogcím kérdésében. Dettre János a főtárgyaláson vállalkozott a cikk minden egyes tényállításának bizonyítására s nemcsak arra, melyeket Fajka inkriminált, mert — mint mondotta — a cikk legsúlyosabb állításai miatt Fajka nem is emelt vádat. Igv nem inkriminálta Fajka a cikknek azt az állí­tását, hogy a szegedi ügyvédi kamara nemzefel'enes és hazafiatken magatartása micítt az ügy­védség gyakoridtáJól meghatározott időre eltiltotta, hogy jogerős birói itélet szerint beszédeinek és cselekedeteinek ismertető jelel voltak a komolyság hiánya, a rend­szertelenség, akinek szavait nem vették !oo­molyan s rászavazhatnak-e a szegedi rend­őrség tagjai arra a Fajka Lajosra, akit, mint az állami és tárcadalmi rendre ve­szélyes elemet őrizetben tartottak? A törvényszék a valóság bizonyítsa cimén mentette fel Dettrét s ezt az ítéletet a szegedi ítélőtábla is helybenhgyta, Az ítélőtábla ítéle­tében részletesen foglalkozott a valóság bi­zonyításának kérdésével s megállapította, hogy az orvosszakértő valóban szórói-szóra azt mon­dotta Fajkáról, amit a cikk vallomásaként idé­zett, az ítélőtábla megállapítása szerint Dettre valót állított annak közlésével, hogy itélet fog­lalja magában Fajka kommunista érzelmeire engedő következtetést, nem állított vádlott va­lótlant akkor sem, amikor azt irta, hogy er­kölcsi beszámithatatlanság folytán mentette fel a bíróság a diktatúra alatti ténykedései miatt ellene emelt vád alól, megállapította az ítélő­tábla azt is, hogy Falka a kommunista pártnak aktiv tagja volt s igy a cikknek erre vonat­kozó állításai is valóak, az Ítélőtábla szerint való a vádlottnak az az állítása ís, hogy Faj­kárai kapcsolatban az elvhtiségről beszélni nem lehet s Dettre igazat irt akkor Is, amikor azt Irta, hogy Fajka jelölt etésév el suli >00 tiszte­letlenséget köpettek el a kultuszminiszter sze­mélye ellen. A Kúria a kedden megtartott tárgyaláson a felmentő Itéíet ellen Fajka Lajos részéről beje­lentett semmiségi panaszt elutasította, Fajkát az összes eljárási és ügyvédi költség meg­e Férfi FEHERNEMU! készen és mérték szerint, garantált jó minőségű anyagból, olcsón, jó szabás szerint 9 L8MPEL és HEGYI cégnél. * fizetésére köte^zte. A Kuría az Ítélőtábla fel­mentő Ítéletét helybenhagyta azzal az indoko­lással, hogy Dettre János a cikke minden lé­nyeges állításának valóságát bebizonyította s ald a közérdek szolgálatában igazat ír,, az nem követ el bűncselekményt A Kúria ítélete az ötödik felmentő itélet ab­ban az itéletsorozatban, amit Fajka feljelentése folytán Dettre ellen megindult bűnügyekben hoztak a bíróságok. Ezzel az ötödik felmentő Ítélettel azonban a birói eljárás aktái végleg lezárulnak. Nem kerül pénzbe a Délmagyarország mert elHöJfött pénssénele öt sscáxalékát vissza­téríti a Kiadóhivatal, &a laTkarélcossági sxer~ vexeiéneR U&letciben sxersi be s&Xkségleteit. & rokfeaiitjavaslat a képviselőház bizottsága előtt Az ellenzék nem tarifa fcieíéglJtönek a Javaslatot és kisebbségi véleményt terjesztett Le — Elejtik a vagyoni cenzust Budapest, március 7. A képviselőház hon­védelmi és pénzűcy ¡bizottsága, kedden dél­előtt együttes ülésen folytatta a rokkanttör­vén \i avaslat vitáját. Gömbös miniszterelnök az ülés elején bejelentette ho ry hajlandó a hon­védelmi tárca terhére hozott eddigi áldozat fokozásaként a rokkantak és hadigondozottak javára ujabb 5-600.000 pengő hozzájárulást adni. Bejelentette, hogy a hadigondozottak pénzbeli ellátásánál a javaslat eredeti terveze­tében foglalt támogatast jelentősen feleme'ni. Igy a 4. osztályba tartozó tisztirokkantak ha­vonként és fejenként 4 pengőt fognak kapni, az altiszti és legénységi állománynak pedig 2 pengőt Erdélyi Aladár: A javaslat nem kielégítő, bár tudja, hogy ennek oka a súlyos pénzügyi helyzet Kenéz Béla- Ha a javaslat eszközei nem is teljesen kielé^ltöek, szándékaival egyet kell érteni. A nemzeti önfenntartás szempontjából nagy fontosságot tulajdonit a javaslatnak. Szilágyi Ijajos szerint a javaslatot csak lé­nyegei módosítással lehet elfogadni. Az Igénvjogosultság megállapításánál, különösen a hadiözvegyek és hadiárvák kategóriájának meg­állapításánál igazságtalanságok vannak. Hibás a javaslatnak az a része, amely vagyoni becs­lést állit fel. Gömbfis: Elejtem a törvényjavaslatban fog­lalt vagyoni cenzust. Farkas István nem látja rózsaszínben a vi­szonyokat, megmarad annál a tételnél, hogy rossz üzlet a háború. Ha a javaslatot a több­ség elfogadja, kisebbségi véleményt terjeszt be. A javaslatot nem fogadja el. Fábián Béla javasolta, hogy a hadirokkantak és hadigondozottak S"ámána't csökkentése est: tén a szabaddá vált összeget a 25-50—75 szá­zalékos rokkantak járandóságainak arányosítá­sára fordítsák. Kérdezte a miniszterelnököt, elejtl-e a tör­vényjavaslatnak azt az Intézkedését, amely a köztisztviselőkkel kapcsolatban a fizetésnek a rokkantjáradékba való beszámítását célozza. Gömbös: Igen. Fábián Béla a továbbiakban kifogásolta a javaslatnak azt a rendelkezését, amely a trafik­és italmérési engedélyek revízióját fogja ma­ga után vonni Orffy Imre szerint kár, hogy a javaslat meg. késett, mert a pénzügyi helyzet megbénítja a legjobb akaratot is. Zsilinszky Endre a hadirokkantak pénzbeli ellátásának biztnyos arányosítását nélkülözhe­tetlennek tar+ja. Ki kell küszöbölni a nagy különbséget, amely a javaslatban a tiszti, al­tiszti és legénységi járulékok terén mutatkozik. Javasolta, hogy az egyes rokkantási ka'egóriák között tüntes&e el a kormány a mai arányta­lanságot Létay Ernő a munkaalkalmaknak rokkantak­kal és hadigondozottakkal való betöltését ko­moly feladatnak tekinti Gróf Appongl György azt tartja, hogy min­denki, aki katona volt, köteles szerencsétlenebb bajtársain ott segíteni, ahol tud. A bizottság ezután általánosságban elfogadta a javaslatot. Majd elvetve a benyújtott határo­zati javaslatokat, ugy határozott, hogy Györky, Zsilinszky és társai kisebbségi véleményét a bi­zottság jelentéséhez csatolva terjeszti a kép­viselőház elé. Modern fazon, modsn; huzat, szolid kárpitos munka Rubin kártik Szeged, Kossuth Lajos sugárul 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom