Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-12 / 59. szám

8 DÉLMXGYAftO&SZÁG TO3S március T2. Megkönnyítjük a ruházkodás gondját, mert leszállítottuk CIPO árainkat. t Kirakataink minden továbbit megmondanak. GRACIA CIPÓÚZIETt^"" •HBMMHHBBHBBMBWHHnnBMIMHm^HMB AZ AMERIKAI VÁLSÁG Irta TONELLI SÁNDOR. Roosevelt elnök ur, aki az amerikai alkotmány intézkedése szerint március 4-én vette át föaetalát elődétől, Hoover elnök úrtól, kissé nehéz örökséggel terhelten kezdi meg működését Az egy hét óta, mióta 6 lett a washingtoni Fehér Ház lakója, egyebet se lehet hallani, mint nagyon szomorú jelentéseket az amerikai bankok frontjáról. Majdnem azt lehet mondani, hogy az Amerikából érkező hirek az ottani pénzintézetek Höfer-féle veszteségű«! ái. És miként a háború idején nálunk és ellenfeleinknél történt, nagy veszteségek után az amerikai pénzügyi fronton ls átcsoportosítanak. A tartalékok tüzvonatba vetésével igyekeznek megszilárdítani az Ingadozó harcvonalat. Közben pedig legfelső helyről, elnöki üzenet formájában biztosítják a közönséget, hogy aggodalomra nincsen ok, a dollár nagyon jó s a bankzálat és d:vizazárlat csak szükség-intézkedések, amelyek nyomban megszűnnek, mihelyt lehiggadtak a kedélyek. Azt hiszem, nem csalódom annak feltételezésében, hogy nem vélefen, hogy a bankzárlat elrendelése óta nagyon szűkszavúak az Amerikából érkező pénzügyi jelentések. Ilyen válságok Idején okos pénzügyminiszterek és pénzemberek nem kürtölhetik öss es terveiket a nyilvánosságra. Amennyire azonban ezekből a szűkszavú jelentésekből meg lehet állapítani, a közönség, amely megrohant! a bankokat, nem a dollár jóságában kételkedik. A közönség tudja, vagy legalább is erősen hiszi, hogy a dollár jó s éppen ezt a. jó dollárt akarja visszakapni a bankoktól, amelyekben elvesztette bizalmát. Precíz kifejezéssel élve, nem a dollár válsága, hanem a bankok válsága az, ami most megrázza Amerika pénzügyi életinek alapjait Hogy ez a válság miként következett be. ahhoz tudni kell, hogy Amerikának a bankszervezete. akármennyire hihetetlenül hangozzék is, nagyon primitív azokhoz a feladatokhoz képest, amelyeket az amerikai pénzintézeteknek le kell bonyolítani. Amerikában még az 1863. esztendei banktörvény óta a bankok két csoportba oszlanak, vannak állami és nemzeti bankok. Ezek a kifejezések azonban a miénktől hez szükséges eszközt bonsájtja vele a kőEzen hely a Bristol Szálloda Budapest részére van fenntartva. Figyeljük az ift megjelenő további hirdetéseket! t teljesen eltérő intézményeket takarnak. Állami bankok alatt az olyan intézetek értendők, amelyek csak az egyes államok pénzügyi, közigazgatási és büntetőjogi intézkedései alá tartoznak, nemzeti bankok pedig azok, amelyek a szövetségi törvény hatálya alatt az egész köztársaság területére kitérj eszthe'ik működésüket Elméletileg az utóbbiak vannak feljogosítva bankjegy kibocsátására, ha megfelelő biztosítékot tudnak aranyban, vagy állami kötvényekben letenni. Tényleg a jegykibocsájtással foglalkozó bankok száma az utolsó évek folyamán tízenkét nagy intézetre redukálódott, melyek a Federal Reserve Board égisze alatt működnek. Ezeknél nem is Igen voltak bajok. A nagy newvorki bankok, melyeknek hálózata kiterjed egész Amerikára s amelyek az év elején 3230 fiókkal dolgoztak, igyekeztek megőrizni mobilitásukat. A bajok, akárcsak nálunk, a vidéki intézeteknél kezdődtek s az úgynevezett állami bankok körében végeztek igen tekintéPríma térfi ing e?yanyaf?b^| • csak 3'96 divatszineKfcea vvun W VWÉ Hoffmann Dezső cégnél I J Csekonics uccu 4. lyes pusztítást, amelyek csak egyes államokra terjeszthették ki működésüket Ilyen állami bank a mult esztendő elején 15.078 működött s ezek közül hozzávet5leges becslés szerint egy esztendő alatt legalább öt-hatezer bukott meg. Ez az egyetlen adat legjobban mutatja a bankválság méreteit s egyúttal azt is. hogy a válság nem mai ke'.etü, hanem már régóta lappangó dolog, amely csak véletlenül jutott éppen az uj elnök székfoglalásával egyidejűleg kitörésre. Nem véletlen viszont, hogv a válság hulláma a Missisippi medence nagy gabonatermelő államaiból indult ki és söpört végig az Egyesült Államokon. Nagy méretekre áttéve, erekben az államokban ugyanaz történt, mint a gabona látszatkonjunkturája Idején kicsinyben minálunk. A bankok tulmagas értékelés alapján óriási összegű jelzálogkölcsönöket adtak a farmereknek és ezzel immobiüzállák magukat. A gazdákon viszont a mai alacsony gabonaárak mellett a kölcsönök összegét, de még a kamatokat se lehet megvenni. Pénzügyi szakértek körülbelül egy milliárd dollárra becsülik azt a tőkeösszeget, amely a bankok számára menthetetlenül elveszett. Más bankrendszer mellett talán még lehetett volna segíteni ezeken a bajokon, de egy olyan bankrendszer, melynél az egyes államok bankjai nem támaszkodjak nagy és erős központi intésetekre, hanem magukra vannak hagyatva, egymásután be kellett következni az összeomlások sorozatának. Ki kelVett derülni, hogy a kis vidéki bankok természetesen amerikai méretekben érivé ezt a kifejezést - akkora hitel-felépitménynek a terheit hordozzák, hogy annak súlya agyonnyomja őket Érdekes, de érthető, hogy ezen a válságon Roosevelt elnök kormánya bank jegykibocsájtással akar segiteni. Emiitettük már, hogy a közönség bizalma nem a dollárban, hanem a bankokban ingott meg. Ha ilyen viszonyok mellett egy állam, amelynek jegykibocsájtó bankjai hét milliárdot valamivel meghaladó bankjegyforgalom mellett négy milliárd dollárnál nagyobb aranykészlettel rendelkeznek, azt határozza, hogy átmenetileg a fedezetül szolgáló érckészíetnek negyven százalék alá történő csökkentését engedélyezi, ezrei nem követ el még inflációt, hanem csak a forgalom igényeizönség rendelkezésére. A nyugtalanság legfőbb oka ugyanis ma az, hogy a bezárt bankpénztárak előtt hiába várják a betevők és folyószámlatulajdonosok, hogy saját pénzükhöz hozzájussanak. Felesleges természetesen külön is hangsúlyozni, hogy a bankválság csak egyik és talán nem is legfontosabb, hanem leginkább szembeszökő része az általános válságnak, amely megnyilatkozik a mezőgazdasági termények katasztrófálisan alacsony árában és a rettenetes mérvű munkané'küliségben egyaránt És mikor Roosevelt elr.ök diktátori hatalmat kap a válság leküzdésére, akkor ez nemosak a bankválságra, hanem a gazdasági élet többi területeire is vonatkozik. És Itt Európa szempontjából sajnosan kell megállapítani az elnöknek a kongresszushoz Intézett üzenetéből, hogy a legközelebbi intézkedéseket nem a szabadforgalom helyreállításának, hanem a további elzárkózás politikájában keresi: >Bármilyen fontosak is a nemzetközi kereskedelmi összeköttetések, saját közgazdaságunk gyógyításának szükségessége mellett ezek háttérbe szorulnak-c Aki tud olvasni a hivatalos államfői nyilatkozatok óvatos nyelvén, ebből a mondatból megállapíthatja, hogy a belső piac megerősítését és talpraállitását látja az u] elnök első feladatának. Ez pedig csakis a vámvédelem és elzárkózás mellett képzelhető eL Annak idején Hoover a prosperttg jelszavának szinte már a multak kődében elvesző Ígéretével foglalta el az elnöki széket A nagy Ígéretek és felcsigázott reménykedések szerteporlottak s a kiábrándulás szinte példátlan győzelemhez juttatta Rooseveltet és a demokrata pártot, az elégedetlenek pártját Azt ugyanis tudni kell, hogy az amerikai politikai pártok között mélyreható elvi ellentétek nincsenek. A demokraták legalább annyira köztársaságiak, mint a republikánusok és az utóbbiak demokrata voltában sem lehet kéUílkedni. A néhai különbségek, hogv a demokraták a központi hatalom megerősítésével szemben az egyes államok szuverénitásának kiépítésére törekedtek és az arany kizárólagosságával szemben a biroetall izmus jelszavát hangoztatták, ma már a műit emlékei közé tartoznak. Ma már a védvámos politika tekintetében sincsen különbség közöttük. Elvi ellentétnek legfeljebb az maradt meg, hogy a republikánusok a tizenhárom ős-állam jenki hagyományai letéteményeseinek tekintik magukat és velük szemben a demokraták inkább egyesitik pártjukban a délieket, akik még nem felejtették a polgárháborút, a bevándorlottakat, a katolikusokat, zsidókat és négereket, szóval, akiknek elhelyezkedése bizonytalan s akik egy vagy más vonatkozásban másodosztályú polgároknak érzik magukat Ezeknek táborát növelte meg a válságból fakadó elkeseredés s ez az elkeresedés buktatta meg Hoovert és a republikánus pártot Ma tehát a demokrata uralom meggyökeresedése attól függ, hogy sikerül-e gátat vetni a válság árhullámának és sikerül-e visszatérni a normális állapotokhoz. És mert a válság legfőként bizalmi válság, ebben a jó szerencse lehet Roosevelt legfőbb szövetségese. K^il w ^nCQ TTSZTA SZ1NTALPBÓLI r ll/l/C/JKE/a» nOl l-SO, férfi Í OO TALPALAS lejelés, női 4-50, lém 5-30 »»UN 10« clpöUzem, autébuszáliomás. Modern fazon, modern huzat, szolid kárpitos munka Rubin kárpitosnál Szeged, Kossuth Lajos sugftrut 8.