Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-10 / 57. szám

I DÉLMAGYARORSZÁG 1932 március la 9 Lfoyd elnöki tisztsége (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Lloyd-Társulat elnökválasztása szokatla­nul élénk mozgalmat váltott ki a Lloyd tagjai körében és a választási harc pár nappal a 12-én megtartandó közgyűlés előtt mind erö­sebb hullámokat ver. Mint már ismeretes, azok a tagok, akik a Lloyd-Társulat jelenlegi igaz­gatói egyikét sem akarják a másiknak elnökké megválasztása által megbántani, ugy akarnák ezt a kérdést eliminálni, ho^y a társulat alap­szabályainak megváltoztatásával egy elnök he­lyett két társelnök vezesse ezentúl az egyesület ügyeit és erre a két társelnöki állásra Artler és Hoffcr igazgatókat akarják megválasztani. Vi­szont erős mozgalom van abban az irányban ls, hogy a kereskedői érdekképvis^'et egysége­sítése szempontjából Vértes Miksa kereskedel­mi és iparkamarai osztályelnök választassák meg elnöknek. A Lloyd elnökségének "és választ­mányának jORásztagjal személyi kérdésekre való tekintet nélkül ellene vannak az alapszabályok megváltoztatásának és a társelnökök választá­sának, de különösen annak, hogy az alapszabá­lyok megváltoztatása és a társelnökök megvá­lasztása már most a 12-iki közgyűlésen keresz­tülvitessék. Kérdést intéztünk ebben a tárgy­ban dr. Baría Dezsőhöz, a Lloyd-Társulat választmányának egyik tag­jához, aki kérdésünkre a következő felvilágo­sítást adta: — A Lloyd-Társulat választmánya, annakide­jén, Bokor Adolf elhalálozása után akként ha­tározott, hogy az elhunyt nagy érdemeire való tekintettel az elnöki tisztséget egy évig nem tölti be. Most az egy év leteltével a 12-iki köz­gyűlés napirendjére az elnökválasr tást is kitűzte és ezt a határozatot, szemben azzal az indít­vánnyal, hogy az elnöki állás még további két évig ne töltessék be, valamint Wlmmer Fülöp azon inditványával szemben is, hogy két társ­elnök választassék, az ujabbl választmányi ülé­sen fenntartotta és a közgyűlés tárgysorozata ekként lett közhírré téve és szabályszerű Idő­ben az összes tagokkal közölve. Ezt követőleg most a Lloyd-Társulat igen számos tagja ál­tal aláirt indítvány érkezett a Lloyd választ­mányához, amelyben azt kívánják, hogy kifeje­zetten az igazgatók személyére való tekintet­tel két társelnöki állás szerveztessék. Az Indít­vány kellő időben beérkezvén, az természete­sen a közgyűlés elé lesz terjesztendő, azonban a Lloyd-Társulat vezetőségének iogásztagjai azon az állásponton vannak, hogy az Indít­vány értelmében a közgyűlés legfeljebb csak azt határozhatja el, hogy szükségesnek tartja társelnöki állások szervezését és az alapsza­bályoknak megfelelő értelemben való módo­sítását, de ez a közgyűlés, amelynek napi»­rendjére az alapszabálymódositás kitűzve nem volt, ami most már kellő Időben nem is pótol­ható, nem lehet Jogosítva az alapszabályok módosítására, még kevésbé arra, hogy az ekként módositaniló és még kormányhatúságilaq is jó­váhagyandó alapszabályok alapján már most két társelnököt válasszon az elnöki áll^s betöl­tése helyett. Természetesen amellett ne~rrcak a jogászoknak, hanem igen számos Lloyd-tag­nák is az az érdemi vélernínve >OTy r.e~n lelet ok arra, hogy kifejezetten személyi tekintetek­ből a 70 év óta egy elnök veze'ése alatt álló Lloyd-Társulat élére most két társelnök állit, tassék, mert erre csak tárgyi okok alapján le­hetne szükség, ha az elnöki hatáskör annyira felszaporodnék, ha azt e^v rlnök nrg*~'eV'en ellátni nem tudja. Kétségtelen, hogy a köz­gyűlésen ugy az indítványok mily módon való elintézése, mint annak érdemi része tekinteté­ben is nagy vita várható és esetleg a fenntebb hangoztatott és törvényes alapon álló állás­ponttal szemben való határozat esetén a kor­mányhatósághoz való fellebbezésre is vrn ki­látás. A Hoffer Jenő nyilatkozatában foglalt az a kijelentés, hogy az alapszabálymódositás jó­váhagyása nem a belügyminiszter, hanem a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartó­zik, tényleg ekként áll, mert a Lloyd-Társulat, mint. kereskedelmi jellegű egyesület alapszabá­lyait korábban is a kereskedelemügyi min!s~ter hagyta jóvá és azok továbbra is ennek ha­táskörébe tartoznak, ami azonban a jogi hely­zeten nem változtat, mert hiszen a kereskede­lemügyi miniszter is a törvényes rendelkezések j figyelembevételével határozna az esetleges fel­lebbezés tárgyában. Keller Mihály kormányfőtanácsos, gyárigazgató a következő­ket mondta: — Elfoglaltságomnál fogva, sajnos, már hu­zamosabb idő óta nem vehetek részt a Lloyd­Társulat életében, de talán éppen ezért és mert semilyen irányban angazsálva nem vagyok, el­fogulatlanul látom a dolgokat, tárgyilagosan mondhatom el véleményemet az elnökválasz­tás körül támadt kavarodásról. — Szerintem a kételnökrendszer fából vas­karika. Egyeszerüen elképzelhetetlen és meg­valósíthatatlan. Ha pillanatnyilag ugy is lenne, mint ahogyan nem valószínű, hogy ugy lesz, hogy a ket elnök mindenben egy véleményen van, semmi biztosíték arra, hogy ugy lesz hat hónap múlva. Előállhatna az a fejetetejére ál­lított helyzet, hogy amit ax egyik elnök az egyik gvülésen javasol és elfogadtat, azt a má­sik gyűlésen a másik elnök felborítja, vagy destruálja. Ha nem felel meg az egy elnökrend­szer, akkor válasszanak elnöki tanácsot leg­alább három taggal, akik szótöbbséggel dönte­nének minden kerdésben s akik msgnk közül választanának ügyvezető elnököt. Persze, ezt nem javaslatképpen mondom és ezt sem he­lyeselném, de ez mindenképpen korrektebb forma lenne a kettős elnökségnél. — Perhoreszkálom ezt a javaslatot azért Is, mert személvi okokból a ha jánál fogva rángat­ták elő. Lehetetlen dolog, hogy csak azért, mert valaki attól fél, hogy egy neki nem tet­sző jelöltet választanak meg elnökül, inkább felborítja a Lloyd eddigi rendjét, alapszabá­lyait és szabálytalanság elkövetésbe bírja a választmányt és a közgyűlést Mert az az okos­kodás, hogy a Lloyd nem a belügyminiszter, hanem a kereskedelemügyi és igazságügymi­niszter rendelkezése alá tartozik, egyszerűen nem áll. De ha igaz lenni is, nem jelenti azt, hogy a kereskedelemügyi vagy igazságűgymi­niszter elnéz olyan szabálytalanságokat, ame­lyeket a belügyminiszter tilalmaz. — őszintén szólva, nem értem az egész hű­hót. Ha azok az urak biztosak benne, hogy a közgyűlés elfogadja a kettős elnökségre vo­natkozó indítványt, akkor ezeknek az urak­nak többségük van a közgyűlésben és azt vá­lasztatják meg elnökül, aki legkedvesebb nekik. Mire jó tehát ez a biztonsági intézkedés? Ha pedig nincs hátuk mögött a többség, akkor jo­gosulatlan ez a javaslat, meTt olyan valakit akarnak elütni az elnökségtől, akinek gyöke­re van a kereskedők körében, de nem tarto­zik bizonyos klikkbe. — Ami a kereskedői egységfrontra vonatko­zó kérdést illeti, arra a legnagyobb határozott­sággal válaszolom, hogy fenntartás nélkül hive vagyok. Minden kereskedőnek érdeke, kicsinek épp ugy, mint nagynak, sőt elsősorban az utóbbiaknak, hogy egy egységes erős tábor reprezentálja a kereskedelmet és szálljon síkra az egyetemleges kereskedői érdekekért. — De megértem azokat a régi konzervatív Llovd-tagokat is, akiknek szemében a legfon­tosabb a Lloydnak kaszinószerű jellege. Egy kis jóakarattal és tapintattal azonban szerin­tem ez is megoldható. Megvagyok róla győ­ződve, hogy a kiskereskedőknek ma egyéb gondjuk van, semhogy kaszinótagok akarná­nak lenni. Nincs tehát semmi értelme ridegen elzárni az ajtót olyanok elől, akik nem is kér­tek bebocsátást. A város belterületén megtiltják — a sertéstartást A belügyminisztérium leirata után módosítják a szabályrendeletet (A Délmngyarors&g munkatársától^ Hosszú évtizedek óta foglalkoztatja a város hatóságát az a kérdés, hogy miképen lehetne szabályoz­ni a város belterületén a sertéstartást, amely — és ebben egyetértenek mindazok, kik szivükön viselik Szeged városlasitásának kérdését — semmiféle formában nem egyeztethető össze a városi szempontokkal. Voltak már szabályren­deletek, határozatok, szigorúnak szánt, de eny­hén kezelt és barátságosan végrehajtott rendel­kezések, de állandó hiba volt, hogy a kivétet­lek nagy száma értéktelenné tett minden jószán­dékot. Á belterületen, sőt a város szivében, a Belvárosban ls, egyre szaporodtak a sertésólak, amelyek a legyek milliárdjaival árasztották el az uccákat. A háború alatt és a háború utáni válságos esztendőkben senki sem mert tilta­kozni a sertéstartás gyorsan terjedő és kétség1­telenül hasznos divata ellen. Az első hangok a belterületi, különösen a belvárosi sertéstartás ellen mostanában hangzottak el, a törvényható­sági bizottság egyik mérnök-tagja indítványt terjesztett a polgármester elé ebben az ügyben. Indítványában azt kérte, hogy a közgyűlés sza­bályrendeletileg tiltsa meg a körúton belüli városrészekben a sertéstartást. Az indítvány még nem került tárgyalásra, az áprilisi közgyű­lés napirendjére azonban egy polgármesteri ja­vaslattal együtt kitűzik. A csütörtöki taná:sü'és-n foglalkoztak a kér­déssel, még pedig egy konkrét eset kapcsán. Ifjú Kovács József Holló-uccal hentes annak­idején polgármesteri engedélyt kapott, hogy házának udvarán a megengedettnél nagyobb mennyiségben is tarthasson hizlalási célból ser­téseket A hentesmester szomszédai a polgár­mester határozata ellen fellebbezést nyújtottak be a belügyminiszterhez- Fellebbezésükben hi­vatkoztak arra, hogy a szomszéd telkéről ki­áradó büz elviselhetetlenné teszi a környék levegőjét. A lakók hacsak teheJk. menekülnek a kellemetlen szagok és a ren^e'eg légy elől, a megüresedő lakásokba uj bérlő nem Igen akad. Arra kérték a minisztert, hogy semmi­sítse meg a polgármester határozatát, vonja vissza a sertéstartási engedélyt. A belügyminisztérium népjóléti ügyosztálya most értesitette a város hatóságát, hogy a fel­lebbezések alapján a polgármester határozatát Jeloldja és utasltja az elsőfokú közigazgatási hatóságot, hogy a fellebbezésben felsorakoz­tatott közérdekű szempontok figyelembevéte­lével hozzon uj határozatot. A tanács rövid vita után ugy határozott, hogy a hentesmester engedélyét viaszavonja. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes meg­bízta dr. vitéz Szabó Géza tanácsnokot, az elöljáróság! ügyosztály vezetőjét, hogy készít­sen javaslatot a sertéstartási szabályrendelet olyanértelmü módosítására, ameljj megtilt ja a bélterületen a sertéstartást. A javaslatot a pol­gármesterhelyettes az áprilisi közgyűlés napi­rendjére kívánja kitűzni. Gaiztcmyepüré? Ez ma a legolcsóbb és logiobb tészta! Naponta friw készen kapható P 1-40 kg.-ként. Olcsóbb mintha otthon bajoskodna készí­tésévé! I MUller diótörőde, Mérel ucca 31. Telefon 26—69. — Rendelést házhoz szállítok. ts Március hó 12-tői kezdvn hidegen, melegen, fogyasztásra kén, egészen lefölözött tej bél készült, cukrozott KAKAÓ Hizlaló, ldegerőslté, vérképző. 2 decis üvegben tO fillér 5 . . 22 . Központi Tejcsarnok Rt. aokleloarnokaUmn. Klauzál tér és Kiss ucca sarkán felosztva bérbeadandó az ezidőszerinti papírkereskedés helyisége. Érdeklődni lehet Kállai ügyvédnél. »70

Next

/
Oldalképek
Tartalom