Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-08 / 55. szám

in. s Szombaton Szegedre fon Lázár Igazságügyminiszter és Hóman kultuszminiszter a központi egyeíem és az ilélőíábla ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi Ítélőtábla és a központi egyetem elhe­lyezésének kérdése még mindig nem oldódott meg. Legutóbb, amikor a kultuszminiszter és az igazságügyminiszter megbízottai helyszíni szemlét tartottak és megvizsgáltak minden elhe­lyezési lehetőséget, nem sikerült olyan megol­dást találni, amely kielégítette volna mindkét intézmény érdekeit. Az igazságügyminiszter az­óta a város képviselői előtt kijelentette, hogy jobb megoldás hiányában a legszívesebben az Iparostanonciskola és a belvárosi elemi fiu. iskola épületét fogadná el a tábla számára, ha a központi egyetem nem adhatná vissza a táb­lának az eredeti széképületét. Közölte akkor az igazságügyminiszter a főispánnal és a pol­gármesterrel azt is, hogy a közeljövőben a kul­tuszminiszterrel együtt lejön Szegedre és itt személyesen vizsgálja meg a helyzetet. Bárányi Tibor főispán kedden délelőtt híva talos értesítést kapott, hogy dr. Lázár Andor igazságügyminiszter és Hóman Bálint kultusz­miniszter szombaton délután Szegedre érkez­nek, hogy elintézzék a központi egyetem és a tábla elhelyezésével kapcsolatos kérdése­ket. A minisztereket a város hatósága hivata­losan fogadja az állomáson, ahol megjelenik Bárányt Tibor főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Schmidt Henrik rektor és az egyetem dékánjai, Láng-Miticzky Ernő táb­laelnök és dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes. Szombaton este az egyetem vacsorát rendez a miniszterek tiszteleiére, akik vasárnap délelőtt tekintik meg a kombinációba került épületeket, majd az érdekeltekkel közös megbeszélést tar­tanak és délután visszautaznak Budapestre. Féltékenységi dráma a Szentháromság-uccában Sebestyén Mihály késsel Összeszurkálta Halál Annát, majd Öngyilkosságot kísé­relt meg (A Délmagyarorszlág munkatársától.) Kedden délután 5 óra tájban a Szentháromság-ucca 25. szám alatti házban véres féltékenységi drá­ma játszódott le. Ebben a házban állott szolgá­latban az egyik lakónál Halál Anna 18 éves mindenesleány, akinek Sebestyén Mihály 25 éves ujszegedi küldönc udvarolt már régebbi idő óta. A fiatalok között az utóbbi Időben megrom­lott a jóviszony.. Sebestyén állandóan félté­kenységi jeleneteket rögtönzött és az volt a feltevése, hogy a leány megcsalja. Kedden dél­után ismét felkereste Halál Annát és újból fél­tékenységi jelenetet rendezett. Rövid szóváltás után Sebestyén előkapta bicskáját és azzal a leányra támadt. Halál Anna sikoltozva menekült, Sebestyén utol­érte és mellén több, mély szúrást eiteít. Ami­kor a leány összeesett, a kést maga ellen fordította és a mel~ lén több helyen mély sebet ejtett. A sikoltozásra összefutott házbeliek azonnal értesítették a rendőrséget és a mentőket. A két | súlyos sebesültet a mentők a kőzkórházha vit- i íék. Itt megállapították, hogy a leány sérülései súlyosak. A kés rendkívül veszélyes sebeket ejtett rajta, élefbenmaradátához kevés a re­mény. Zcmbory János vizsgálóbíró még a dél­után folyamán kiszállt a közkórházba és ki­hallgatta Halál Annát. Sebestyén Mihály ál­lapota kevésbé veszélyes. A pénzügyi bizottság vitáia a gázgyári pénzek felhasználásáról A $áz$nárl koncesszió meghosszabbítása után munkaalkalmakról Keli gon­doskodni — A Mars-fór hlHövezése, a muzeum kibővítése, a strandfürdő és a város kölcsöneinek törlesztése - Éles állásfoglalás a Hatósági javaslat ellen (A Délmagyarország munkatársától.) A pénz­ügyi bizottság kedden délután tartotta meg a légszeszgyári pénzek felhasználása ügyében nagy érdeklődéssel várt ülését. A bizottság va­lamennyi tagja megjelent, a hatóság részéről résztvettek az ülésen az elnöklő Somogyi pol­gármesteren kivül dr. Pálfy József, Rack Li­pót, dr. Szabó Géza, Scultéty Sándor, dr. Simkó Elemér, dr. Szekerke Laios, Miháiyfjy László és Fenyő Lajos. Somogyi polgármester nyitotta meg az ülést és előadta, hogy a lég­szeszgyári szerződés jóváhagyása következté­ben — mint ismeretes — a városnak két kü­lönböző természetű özsreg fog rendelkezésére állni. Az egyik a hárommillió pengő függő­kölcsön, amelyet a közgyűlési határozat ér­telmében három, a jóváhagyó miniszteri ren­delet szerint négy évre kap a város, a másik pedig 1,400.000 pengő, amelyet a koncesszió meghosszabbításáért fizet a vállalat. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok előadta, hogy a hárommillió pengős függőkölcsönt a város fQggőkOlcsOneinek tör­lesztésére fordítsák olyan módon, hogy mindenek előtt fizessék vissza azt a 250.000 pengőt, amelyet a város a légszeszgyártól vett fel. a 2,750.000 pengőt pedig arányia^osan fordítsák az egyes pénzintézeteknél fennálló függőkölcsönök tör­lesztésére. Előadta Rack tanácsnok, hogy a Magyar Altalános Hitelbanknak 1,000.000, az Angol-Magyar Banknak 1,745.000, a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Banknak 2,574.000, a Sze­ged-Csongrádinak és a Pesti Magyar Keres­kedelmi Banknak együttesen 1,500.000, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak 1,000 000, a Pes­ti Magyar Kereskedelmi Banknak é? a Szegeri­Csongrádinak együttesen 500.000, a Magyar Al­talános Takarékpénztárnak 200.000, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanknak 100.000 pengő függőkölcsönnel tartozik a város. A légszesz­gyár függőkölcsönének felhasználásával tehát a pénzintézetek nagy általánosságban követelé­seik harminc százalékát kapnák meg. Dr. Kertész Béla az előadói javaslattal szem­ben azt indítványozta, hogy a két és három­negyedmillió ne mind használtassák föl tör­lesztésre, hanem egymilliót tartalékoljon belőle a város olyan esetleges pénzügyi müvelet lebonyolítá­sára, amelyből lényeges előnyei származná­nak. Dr. Szivessy Eehel azt kérte, Bogy mielőtt érdemben hozzászólnának a javaslathoz, ter­jessze elő a hatóság javaslatát az 1,400.000 pengő fölhasználására is. Somogyi polgármester előterjesztette, hogy az 1,400.000 pengőből 470.000 pengőt a függőkölcsönök hátralékos kamatainak kifizetésére, 80.000 pengőt aszfal­tozási munkák számláinak rendezésére, 50.000 pengőt laktanya javításokra ,500.000 pengőt a Magyar-Olasz Banknál fönnálló kötelezettség teljesítésére fordítana, ez összesen 1,100.000 pengő, a fennmaradó 300 000 pengőt a Mars­tér kikövezésére és csatornázására használná föl. Dr. BiedI Samu hozzájárul a polgármester indítványához, mert a városi gazdálkodást nem tudja másképen elképzelni, mint a magán­gazdálkodást és a becsületes magángazdálko­dás eleget tesz a hitelezőivel szemben fenn­álló kötelezettségeinek. Ne méltóztassanak alkotásokra gondolni — mondotta Bíedl —, mert annak a nyomorékjai vagyunk, a hárommilliót for­dítsuk a függőkölcsönök törlesztésére, az egy­millió 400.000 pengőből pedig fizessünk ka­matokat és számlákat. Pásztor József meg van róla győződve, hogy a polgármester előterjesztésének külö­nösen azt a részét, amely az 1,400.000 j>engő felhasználására tesz javaslatot, a legmelvebb megdöbbenéssel fogadja a város egész kö­zönsége. Amikor a légszeszgyári szerződés meghosszabbításáról tárgyaltak, akkor se a hatóság, se a városatyák nem azzal érveltek, hogy azt a pénzt, amelyet kapni fogunk, az utolsó fillérig odaadjuk a bankoknak, igaz, hogy adósság és kamatfizetés címén, hanem az volt a főérv, hogy ezekben az Ínséges idők­ben, amikor nincs munkája a munkásnak, tönkremegy a kereskedő és pang a csendesség­től az iparosok műhelye, lesz pénz munkaalkalomról gon­doskodni. Igaza van dr. Biedlnek, hogy a becsületes em­ber megfizeti a tartozását, de ettől még egy­millió pengőt lehet tartalékolni a három mil­lióból arra a célra, hogy a város esetleg vég­rehajtson egy olyan tranzakciót, amellyel hat­milliót keres még. Ajánlja tehát Kertész Bé­la indítványának elfogadását azzal azonban, hogy abban az esetben, ha a tervezett pénz­ügyi müvelet nem sikerülne, az egymillió pengőt fordítsák a függőkölcsönök törleszté­sére. Semmi körülmények között sem járul­hat hozzá azonban ahhoz, hogy bankszerű kö­telezettségeire használja föl a város az egy­millió 4()0.000 pengőt is. Helyes a Mars-tér kikövezése, de tessék elvégeztetni egyéb mun­kákat is, ki kell bőviteni a muzeumot és vegyék át, bővítsék ki a sírand­fOrdőf. Nem ismert még javaslatot, amely akkora föl­zúdulást keltett, mint amekkorát ez a javas­lat keltene, ha azt a polgármester változat­lanul terjesztené elő a közgyűlésen. Dr. Széli Gyula a ' 3.000.000 pengő légszeszgyári kölcsön helyes fölhasználásának a föltételeit fejtegette. Elképzelni sem tudja, hogy a város elhárítsa magától annak a lehe­tőségét, hogy a tervezett tartalékolással ke­resztülvigyen esetleg egy nagyon előnyös pénzügyi tranzakciót. Lehet, hogy az nem fog sikerülni, de mindenesetre meg kell próbálni, ezért elfogadásra ajánlja Kertész és Pásztor egyesitett javaslatát. Nem osztja azt az állás­M Z P Belvárosi Szerdán Széchenyi SCorzé Gaál Franciska Paprika kisasszony és Stílnél! s- paűazaíűcszka minden méretben a legolcsóbb BACH f*t«lepen, Párisi körút 35 (volt Somló-telep). »

Next

/
Oldalképek
Tartalom