Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-04 / 52. szám

III. 4 Q Lloyd-Társailat elnökválasztása és az egységes kereskedői front A Délmagyarország csütörtöki számában Cs, P. aláírással cikk jelent meg, amely a Lloyd-Társulait elnökválasztásával kapcsolatban a kereskedői egységes front problémáját tárgyalja és ugy állítja be ezt a problémát, mint amely az elnökválasztással együtt volna megoldandó. A cikknek, ha nem is szigorúan tárgyilagos, de mindenesetre konciliáns hangja, szemben az elnökválasztást már előbb más lapokban tárgyaló közleményekkel — amelyek talán akaratlanul, de kétségtelenül kidomborították azoknak agresszív jellegét — dicséretet érdemel; viszont számos olyan téves beállításból kifolyó feltételezést, illetve megállapítást tartalmaz, amelyek nemcsak hogy nem helytállók, de alkalmasak arra, hogy a jelszóként használt „egységesség" helyett egyenetlenséget szítsanak. Egészem bizonyos, hogy ez utóbbit sem a cikkíró, sem a „kedvezményezett" nem akarják. Az egységes kereskedői frontnak feltétlenül életre és valóságra hívandó eszméjétől ma már minden kereskedő, de a kereskedőkkel nexust tartó lateinerek, nagyiparosok, gazdák is annyira át vannak hatva, hogy szélmalomba rcnak mondható az a törekvés, amely ennek a gondolatnak olyanokat akar megnyerni, akik amúgy is sziwél-lélekkel ennek az eszmének a harcosai. Nem szabad egy pillanatig sem feltételeznünk a LloydTársulat tagjairól, hogy útját akarnák állani ez eszme érvényesülésének, még ha nem is tudnánk azt, hogy a Lloyd-Társulat választmánya máris elfogadott részletes tárgyalás alapjául egy a társulat ügyésze által mély elgondolással kidolgozott, meggyőző logikával felépített elaborátumot, amely kifejezetten megjelöli az utat, amelyet követve a Lk>yd-Társulntban az egységes front eszméjét valóra válthatjuk. Eddig tehát a cikkíró úrral egy uton haladunk, konklúziókat illetőleg azonban ataink szétágaznak, éspedig nem is derék, vagy tompa, de határozottan egyenes szögben abban az esetben, ha magáévá teszi a keddi értekezleten meglepő számban résztvevő Lloyd-tagóknak egyébként nem kifogásolható véleményét, hogy fenti feladatok, problémák megoldására csakis és kizárólagosan Vértes Miksa ur személye alkalmas. Ez már nem tárgyilagosság Cs. P. nr, ez már korteskedés, amelynek ez a módja talán joggal kritizálható, de kissé bántó is azokkal a Lloyd-tagokkal szemben, akik ed ég merészek másvalakit is elhivatottnak találni a vállalt feladatok elvégzésére! Végre is a Lloyd-Társulat 240 tagja kivétel nélkül intelligens kereskedő, nagyiparos, laiteiner, tisztviselő, akikre nézve kifejezetten sértést jelentene annyi Jndicinmnak kétségbevon áisa, amennyi megkívántatik ahoz, hogy megállapítsák. hogy ki az, akit egyéni megítélésük szerint a legmegfelelőbbnek tartanak a vezetésre. Tisztelet tehát a véleményeknek, ha azok ellentétesek is és akár a Dreherben, akár a Kassbao a lakoltak ki. Itt nincs szó tömegekről Cs. T. ur, itt 240 intelligens úriemberről van szó, akik együttesen a L'oyd-Társulatöt alkotják, akiknek nincsen szükségük irányításra, akiknek szuverén joguk, hogy azt a tagtársukat fogadják vezérüknek, akit erre a legmegfelelőbbnek tartanak. Ez a vezér pedig bizonyára különös örömmel fogja maga mellett látni azokat az invendózus tagtársait, akik fejadatában eszméikkel, gondolataikkal az átlagot meghaladó mértékben támogatják. F. Y. * Hogy az elnökválasztás nyomán keletkezett és hosszúnak ígérkező vitát lehetőleg megkurtítsuk, bemutattuk a fenti sorokat az előző cikk írójának, akit F. V. ismételten aposztrofál. A válasz a következő: — A cikk bevezetésével nem foglalkozom, mert teljesen egyezik azzal, amit én mondottam. Egyek vagyunk abban, hogy a kereskedői egységfrontra múlhatatlanul szükség van és annak megvalósítása a legsürgősebb kötelessége a kereskedőtársadalomnak, főleg azoknak, akik az egyes kereskedelmi érdekképviseletek élén állnak. Amit azonban a korteskedésről mond F. V., abban önmagával jön ellentétbe, nemcsak velem. Mert ha igaz lenne, hogy a 240 intelligens Lloyd-tag: kereskedő, nagyiparos, lateiner és tisztviselő önmagától is meg tudja állapítani, hogy kit válasszon meg elnökül, akkor mire való volt a jelölés. Ha egyes nevek előtérbe tolása „kifejezetten sértést jelentene" és a judicium kétségbevonását, ugy ezt a sértést a Lloyd választmánya követte el elsősorban, amely egy jelölő bizottságot delegált a megfelelő személy kijelölésére és a Lloyd-tagok iudiciumát a jelölő bizottság vonta kétségbe, amely ugyancsalt segítségére sietett a tagoknak az elnökjelölt személyének ajánlásával. — Miután pedig az én felfogásom szerint a Lioyd-választmány és jelölő bizottság eljárása teljesen szabályszerű * és korrekt volt, önmagától megdől az, amit a cikkíró Vértes Miksa nevével kapcsolatban mond. — Mert az, hogy a Lloyd különszobájában, vagy a Dreherben, vagy akár a Kassbam ülnek össze Lloyd-tagok és beszélik meg az elnökválasztás esélyeit és latolgatják, hogy ki lenne az alkalmas elnök, azt hiszem, teljesen mindegy. Sőt ha a kettő között disztingválni akarnék, azt is mondhatnám, hogy sokkal nagyobb súlya van annak, ha 40 ember a Dreherben foglal állást Vértes mellett, mintha 5 ember a Lloydban egy másik elnök mellé köti le szavát. Sőt, én azt is szabályosnak és ugyanannyira jogerősnek ismerném el, ha holnap a Hágiban egy másik kereskedőesoport egy másn'k elnökjelölt mellett foglalna állást — Végül pedig abban is egyetértek a cikkíróval, hogy minden korteskedés dacára is az lesz a Lleryd és hangsúlyozom ar. egységfront elnöke Női divatpullover 3-36 gyönyörű színekben » ** BOROS MIKSA cégtâblâs Széchenyi (ér 15. aki a legtöbb szavazatot kapja a közgyűlésen. Hogy ón minden más jelölttel szemben Vértes Miksának jósolom a legtöbb szavazatot, azért nincs joga reám a cikkírónak haragudni, aminthogy én sem ábrándítom ki abból a meggyőződéséből, hogy az ő jelöltje győz. Mert hogy van jelöltje, akárhogy titkolja is, az bizonyos. Cs. P. MIRE HASZNÁLJA FEL A VÁROS A GÁZGYÁRI PÉNZEKET A DÉLMAGYARORSZÁG ANKÉTJE Baké László és Wimmer rtllöp hozzászólása (A Délmagxjarország munkatársától.) A gázgyári pénzek felhasználása ügyében megkezdett ankétünkhöz két ujabb hozzászólást kaptunk, Bakó László református lelkésztói és Wimmer Fülöptől, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökétől. A két nyilatkozatot itt közöljük: Bakó Lászlót — Az sa érzésem, hogy többé-kevésbé elméleti értékűek azok a javaslatok és tervek, amelyek az 1,400.000 pengő felhasználásáról szólnak. A 3,000.000 pengőt ki kell ugyanis kapcsolnunk még ebből az elméleti vitából is, mert annak a rendeltetése adva van: kifiizeini belőle a terhes feltételű függőkölcsönöket. — Tudtommal a városnak már regebben esedékessé vált olyan kamat- és illeiéktartazásai vannak, amelyeket mindent megelőzően rendezni kell a zavartalan életmenet érdekében és főként azért, hogy a most még várakozó álláspontra helyezkedett hitelezők megváltoztatott magatartása következtében meghat arra ne kerüljön a sor, hogy a hatvan, illetőleg a nyolcvan percentes községi pótadót még magasabbra kelljen emelni. Ha mégis maradna pénz ezeknek a fennálló tartozásoknak kifizetése után is, azt csak olyan beruházásokra szabad fordítani, amelyek nemcsak közérdekűek, de azonnal és közvetlenül hasznot hajtók is. Megítélésem szerint ezek a következők lennének: 1. A központi ravatalozó megépítése, ideértve a központi temetők létesítését is. Ez szolgálja az egész közönség érdekét városrendezési, közegészségügyi és szociális szempontból egyaránt és mihelyt megvan, azonnal megkezdi önmaga törlesztését, amint ezt Debrecen példája is igazolja. 2. A piackérdés rendezése a Mars-tér kikôvezésével. De itt hangsúlyozni kell, hogy az egész Mars-tér kikövezésével, ami viszont nem zárja ki azt, hogy az egyes parkrészlettek beiktatásával történjék, ami momentán a költségek csökkenését vonja maga után, de lehetőséget ad az okvetlenül elkövetkező terjeszkedésre is. A piackérdés rendezése nélkül Szegedről mint igazi nagyvárosról nem is beszélhetünk. 3. Az ujszegedi parton, megszün testvén a mostani elaprózott strandokat, egy hatalmas és a hygiène követelményeinek megfelelő városi strand létesítése, amely viszont az idegenforgalom szempontjából szolgálná az egész város érdekét Wimmer Fülöp: — Nem szívesen felelek meg azon felhívásnak, hogy az 1,400.000 pengő gázgyári pénz legmegfelelőbb felhasználására nézve véleményt nyilvánítsak. E kérdés nem elég tisztán áll előttünk azon szempontból, hogy — noha nagyon szimpatizálok a polgármester ur azon felfogásával, hogy ezért a pénzért valami „állandót" kellene teremteni — mégis nagyon súlyosan esik latba az a kérdés, hogy valóban helyes-e az az eljárás, amely szerint az olasz kölcsönért hátramaradt részletek és kamatok, valamint a függő kölcsönök után járó kamatok csak a 3 millió kölcsönből fedeztessenek és igy a meglevő kölcsönök kamataim újból kól-« csönt vegyüiK fel. — Mindazonáltal mégis oda nyilatkozom« hogy befektetésként elsősorban a Mars-tér rendezendő, mintegy 400.000 pengő költséggel. Nagyon örültnék, ha szakemberek hozzájárulnának ahoz, hogy a tér kövezése a helybeli téglagyárak ajánlata szerint a legjobb minőségű élére fektetett Klinker-téglával végeztessék, azon nagy előnynél fogva, hogy ez esetben a 400.000 pengő majdnem teljességében itt maradna a városban. — Második állandó jellegű befektetésnek minden ellenvetés dacára egy modern, a legtökéletesebben létesített strandfürdő mellett emelek szót, mivel egyenesen elmondom, hogy amig a többi alföldi város még artézi kutakkal is strandfürdőt létesített, addig mi, akiknek az Úristen a Tiszát ezt a világnak legjobb fürdővizét ad'.a a nagyszerű természetes stranddal, azt az^amnyira meg nem felelő mai K*iyzetet tartjuk fenn strandfürdő jelzéssel. Ugy tudom, hogy Fenyő tanácsos ur, akit a város ennek a kérdésnek tanulmányozására kiküldött egy a fennálló körülményeknek minden tekintetben megfelelő tervet dolgozott ki, amelyet még ki kellene egészíteni, hogy annak hátterében parkot kellene létesíteni, később talán szállodával is, ami azonban egyelőre fölösleges, mert szállodák rendelkezésre állanak és 2—3 nagyobb motorcsónak az átkelést kényelmesein elvégezhetné. — Ismétlem ez alkalommal, hogy modern és tökéletes strandfürdővel — az egyetlen tényleg célravezető mód, hogy Szegednek idegenforgalmat biztosítsunk. Garantálni merem, hogy május 15-től szeptember 15-ig állandóan nagy idegenforgalma volna az ilyen strandfürdőnek. — Ide is 400.000 pengőt gondotok, a többi pénznek egy része pedig a legsürgősebb és igazán elkerülhetlenül elvégzendő uccarendezcsekre használandó ugy, hogy megmaradna 3—400.000 pengő mint „vastartalék" olyan célból, hogy Szeged városát ne érje minden hónapban az a szégyen, hogy hivatalnokait nem tudja kifizetni, ezt természetesen oly módon kellene kezelni, hogy a tartalékból történt kifizetés azonnal újból pótlandó volna.