Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-30 / 72. szám

SZEGED. SaarüetstOMg: Somogyi occa az. L em. Teleion: Ä3-33.- Kladóhlralal, kmeMhücanyrMr 6« fegylroda • Aradi ucea «. Telefon t 13—OO. - Nyomda : LOW Lli«il ucca 1«. Telefon r TAvIrnll levélcím - DélmonyarontzAg Szeged Orok a boltok eISft Megoldják-e Németország1 gazdasági vál­ságát azok az acélsisakosak, akik a németor­szági zsidó kereskedők üzletei elé állítanak azért, hogy a nem zsidókat fegyveres erővel is távoltartsák a zsidó kereskedők üzleteitől? Amikor erre a kérdésre keressük a feleletet, n\ég az emberi humanizmusnak, a felekezeti békének és egyenjogúságnak szempontjait is mellőzhetjük. Erre a kérdésre adjon választ a gazdasági helyzet s a gazdasági helyzet ala­kulása igazolja ennek a harcmodornak s en­nek a harci eszköznek célszerűségét, vagy alkalmatlanságát és károsító voltát. A gazdasági élet levegője eddig a szabad­ságvolt. Amig a tervgazdálkodás tervéből álla­mi gazdasági program nem lesz, amig a szabad kereskedelem, a szabad ipar, a szabad forga­lom rendszerének nem vet véget a kötött gaz­dálkodás, addig a gazdasági élet és a szabad­ság között örök összefüggés nem is fog meg­lazulni. Más társadalom s más társadalmi szervezet más gazdasági rendszer alapjait vetheti majd meg, de amig a magántulajdon és a magán tevékenység alapja a termelésnek a fogyasztásnak, addig a gazdasági rend­nek a szabadság marad a levegője. S mivé változik ez a szabadság, ha az uj német rend acélsisakos közlekedési rendőrt állit fel poszt­ként minden üzlet elé s a katholikusokat csak a katholikusok üzletébe, a protestánsokat csak a protestánsok boltjába s a zsidók kereskedé­sébe csak zsidó vásárlókat engedi be. Mert — nem lesz megállás. A kölni érsek hiába oldja fel egyházának tiltó rendelkezései alól a nemzeti szocialistákat, Hitler politikája és a német katholicizmus között az ellentétek megmaradnak. Ezek az ellentétek egyelőre nem éleződnek ki annyira, hogy hasonló in­tézkedésre kerüljön sor a német katholikusok­kai szemben is, de — csak az első lépés ne­héz s a precedensek mindig könnyűvé teszik a feltört uton való haladást. A német kormány tiltakozik az ellen, Hogy antiszemita kilengéseket rendez, vagy eltűr, de acélsisakos őrökkel akadályozza meg a ke­resztény vevőknek zsidó boltokba való belé­pését. Nem hisszük, hogy ennek a tiltakozás­nak őszinteségét, vagy komolyságát nagy mértékben fokoznák azok a sárga foltok, ame­lyeket ha valójában nem is, de szimbolikusan a zsidók boltjai elé kiállított őrök lobogtatnak. A zsidóknak egy hajaszála sem görbülhet meg, — mondja a német kormány, mintha a boltjaik elé állított őröknek az lenne a köte­lességük, hogy a zsidó kereskedőket és iparo­sokat védelmezzék meg. A német polgárháború eddig a legyőzött és a győzedelmes politikai ellenfelek között folyt azután a választás után, amely a győzedel­met a világtörténelemben szinte páratlanul álló választási harc után három-négy száza­léknyi különbséggel azoknak adta, akik most százszázalékosan akarják kezükbe venni a politikai hatalmat, a közhatalmat, a gazdasági életet, a szellemi élet irányítását s minden poziciót, mely munkaalkalmat ad és kenyeret igér. Németország kisebbik fele lett üldözöttje ennek a polgárháborúnak. S amikor most a gazdasági élet területén is lövészárkokat von­nak s drótakadályokat emelnek, bizonytalanná "íltV hrxTv « tfinb^Ar « ellen, vncv Csütörtök, 1933 március 30 Ara 16 fillér , IX. évíolyam/7Í?sz. a kisebbség a többség ellen tartja-e kezében az államnak minden hatalmát s az állam erő­kifejtésének minden eszközét; Az Amerikából, Franciaországból és An­gliából érkező hírek azt mutatják, hogy a hu­manizmus és a gazdasági szabadság ellen in­tézett acélsisakos hadüzenet nem lokalizáló­dott a német határok között. A német kor­mány bizonyára nem esztétikai okokból tilta­kozik az antiszemitizmus ellen, de elérheti-e a legünnepélyesebb tiltakozás is célját, ha áp­rilis elsején délelőtt tiz órakor beáll a hadiál­lapot a keresztény vevőkre rákényszeritett háború folytán a keresztény vevők és a zsidó eladók között? Franciaország, Amerika és Anglia gazdasági tényezőinek jelentékeny és iránytadó része máris ellentámadásra készül s a német gazdasági élet meg fogja sinyleni ezt a koncentrikus támadást. Senkinek nem telhetik ebben öröme, a világpiacot s a vi­lágpiac nyugalmát még akkor is hátrányosan érinti ez a turbelencia, ha magasabb célok (Budapesti tndósitónk telefonjelentése.) A kép­viselőház szerdán ismét éjszakai ülést tartott, ame­lyen több alkalommal esett szó panamákról. Elő­ször gróf Somssich Antal beszélt arról, hogy „az ország tele van panamákkal" és arra kérte a miniszterelnököt, hogy „húzzon a lábára szöges bakancsot és puskával a kezében" gázoljon bele a panamázó társaságba. Somssich egy ujabb felszó­lalásában felsorakoztatta azokat az eseményeket, amelyek legutóbb nyugtalanságot keltettek az or­szágban. Gömbös miniszterelnök válaszában tiltakozott az ellen, hogy a rádiótársaságot tart­hatatlan vádakkal illessék. Kor ódy-Katon a, majd Turchányi Egon beszéllek még a pana­mák ellen interpellációikban. Imréd y, Hóman és Keresztes-Fi­scher minisztereik az esti órákban eltávoztak a Ház üléséről és a pénzügyminisztériumban a költ­ségvetés egyes tételeiről folytattak megbeszélést a. késő éjszakai órákig. A képviselőház üléséről az alábbi tudósításban számolunk be: Délután 5 órakor folytatták a rokkantjavaslat vitáját. M ü 11 e r Antal: A rokkantakkal kapcsolatban a nagytőke és a nagybirtok nem tette meg a há­ború után kötelességét. Az osztályozási rendszer semmi előnyt nem jelent, jobb lett volna a régi szá­zalékos rendszer fenntartani. Somssich Antal arról beszélt, hogy a mi­niszterelnök végezzen egyszer már a panamisták­kat, akikkel tele van az ország. Tisztában van a miniszterelnök jószáiidékával, a javaslat azonban nem elégíti ki. Gömbös miniszterelnök: A képviselő nr ar­ról beszélt, hogy tele van az ország panamákkal. Ez súlyos vád és ezért felszólítom a képviselő urat, méltóztassék vádjait konkretizálni. Tóth Pál és Meskó Zoltán beszéde után Somssich Antal személyes kérdésben szólalt fel. Nem lehet tagadni — mondotta —, hogy van­nak panamák. Felemiitette a szivási próbákat, az Imperiál-ügyet, a bicskei kastély megvételét, a Holtzpach-nyaralót, a Peupera-ügyet, a Földhitel Bank ügyét, a debreceni építkezéseket és a rádió­ügy is elkeseredést keltett. Gömbös miniszterelnök: Az úgynevezett pa­nn-mík kört vannak olvannk am el vek Timi a vi7c­ELÖ FlZETf,»: Havonta helyben 3.*0 vidéken 6» Bndapetlen 3-00, kUH»Id»n »V--40 pengd — Eijyc» tcAm Ara hélkHi­nrn *«». TotAr« A* ünnepnap 24 flU. Hlr­rieléiek íe'veleln »nrl»a «zerlnf. Megle» leni'c hétfő Kivételével napontBiegqe szolgálatában idézik is fel. Ennek a hadjárat­nak győztese nem lehet, csak vesztese s vesz­tesei lehetünk mindannyian, akik az életünk javulását s a gazdasági helyzet könnyebbedé­sét világpolitikai és világgazdasági vál­tozásoktól várjuk. Minden árthat, ami a gazdasági együttműködést megza­varja s minden intézkedés és min­den elhatározás, amelyik az emberi szolidari­tást lazítja, egy-egy ösvényt szánt fel, amit a jóindulat, a nemes szándék s a becsületes se­gíteni akarás taposott ki a béke és boldogulás céljai felé. A zsidó boltok elé állított őrökből így verbuválódik a születő békét és közeledő megértést fenyegető rohamcsapat. S hol az a népszövetség, hol vesztegel az az érzelmi és lelki koncentráció, mely az emberiség békevá­rását s ébredező szolidaritását meg tudná men­teni attól a romboló hatástól, amit ennek a ro­hamcsapatnak nem harcbavetése, de meg­szervezésének puszta ténye ki tud és ki fog fejteni. gálát megindult Ezeket felesleges volt fetmeiegi­teni. A leghatározottabban tiltakozik azonban az ellen, hogy a Rádió rt-t olyan vádaskodásokkal illessék, amelyek fenn nem tarthatók. A Rádiót a legönzetlenebb, a legkorrektebb vállalatnak tartom Magyarországon — mondotta. Ezután áttértek az iníerpellációkaf. Peyer Károly a fővárosi üzemi alkalma­zottak fizetésének csökkentése ellen tiltakozott Györki Imre interpc"ációjában. a deb: -eni kórházi állapotokat tette szóvá. Kere s zt es-F i s ch er belügyminiszter: A leghelyesebb az, ha mindenütt végrehajtják a ta­karékosságot. Az állami betegápolási alap jöve­delmeit egyenlő részbea osztották szét. Fábián Béla kifogásolta az Országos Tiszt­viselő Betegápolási Alap rendelő intézetének felál­lítását. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Nem áll az, mintha az egész köztisztviselői társadalom elle­nezné az intézet megvalósítását. Hajlandó az or­vosi társadalom tárgyilagos felfogását figyelembe venni. Kóródy Katona János a tompa—kelebiai hatá'-menti önkormányzati gazdaság ügyét telte szóvá. A visszásságok megállapítására szigorú vizsgálatot kért. Ker esztes-Fi scher belügyminiszter: A gazdaságban panama nem volt és nem voltak fe­lt sleges, vagy luxus beruházások sem A vagyonkezelésben az ellenőrzést bizonyos könnyelműség jellemezte, mulasztások is történ­tek. A jószágigazgatónak azonnal hatállyal fel­mondott. Turchányi Egon az idegenforgalom fejlesztésének ügyében interpellált. Igen sok jö­vedelmező vállalata van az IBUSz-nak, amelyek-» bői nagy jutalékokat osztogatnak az igazgatósági tagaknak. Állandó zajban hangoztatta, hogy a kereskedelmi miniszter elé az IBUSz legutóbb helytelen adatokat terjesztett. Kérte, hogy a mi­niszter terjessze ki a vizsgálatot minden részletre éc az TRTTSz valatfiennvi vállalatára. Interpellációi* éjfélig Gróf Somss!c& Antal beszéde a panamák kiirtásáról — Göm­bös: „A "Rádiót a legönzetlenebb és a legkorrektebb vállalat­nak tartom Magyarországon" — Az idegenforgalom és az olasz export

Next

/
Oldalképek
Tartalom