Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-29 / 71. szám

4 DÉLMAGYARORSZXG 1933 mírcf'ffl m

i •• 1 1 • r É minden párért szavatosság, Gyári le rak a a tavasz, vegyünk GFB harisnya! poiiák Testvéreknél asys Beszámoló egy városról, ahol testvéri megértéssel élnek egymás oldalán az emberek Nagykanizsán félesztendővel ezelőtt még négy egyesületben tömörültek a város kereskedői, a különböző egyesületek az OMKE-ben egyesültek és az eredmény: a kereskedők szavát meghallgatják mindenütt; a kereskedelem delegátusai ott ülnek az adókivető bizottságokban, ahol nélkQlök nem történik döntés Nagykanizsa, március 27. Szombaton és vasárnap országos kongresszust tartott az Országos Ma. gyár Kereskedelmi Egyesülés a Dunántul régi ke. reskedelmi gócpontjában; Nagykanizsán. Igen érdekes, a kereskedelem érdekeit közelről érdeklő problémák megvitatása szerepeit a napirenden és a magyar kereskedők világának legszámottevőbb reprezentánsai utaztak Nagykanizsára. Zenesző mellett futottak be a vonatok a kanizsai állomásra és az érkezők között üdvözölhette a város dr. Dalkányi Kálmánt, az OMKE igazgatójá/, Dán Leót, Magyar Bertalant, Xérte, Emilt, az OMKE vezetőit, Eadó Rezső dr. debreceni kamarai főtitkárt, d.r. Diczig Alajos debreceni kamarai titkárt, dr. Újlak Gézát, a győri kamara titkárát egy népes győri küldöttség élén, a gyulai OMKE vezetőit: Sándor Dénes elnőkőt és Laufer Sándor alelnököt, Engel Istvánt, a miskolci kamara képviselőjét, dr. Kaufer pécsi ügyvédet, a Kereskedők Testületének ügyészét a pécsiek küldötteivel, Vértes Miksát, a szegedi kereskedelmi és iparkamara ismert alelnökét, dr. fíránilz Gézát, a szombathelyiek reprezentánsát hetedmagával, a Székesfehérvári Kiskere k dök Társulatának küldötteit, azután kereskedőket az ország minden részéből. A városháza nagytermében tartották meg a plenáris ülést, amelyen nívós felszólalások hangzottak el, az elfogadott határozati javasltatok kivétel nél. kül algpos tudásról és a kereskedelem mai su/yos helyzetének Ismeretéről tettek tanúbizonyságot: még a laikus is érezte, hogy Nagykanizsán komoly munka folyt és a kanizsai kongresszus általában nélkülözte azt a hangulatot, amely rendesen kísérője szokott lenni a kongresszusoknak és hajnalig tartó dáridóban, cigánymuzsikában és pezsgős fiaskók durrogásában éli ki magát. Nagykanizsán dolgoztak a magyar kereskedelem képviselői, akiket meleg szeretettel, szívélyes vendéglátással fogadott a város: polgármester, hatóság, kereskedelem és polgárság. Megéritezé* után az OMKE kanizsai klubhelyiségének termeiben jöttünk össze először a kanizsai kereskedőkkel és ennél az összejövetelnél az újságírónak már az első percben feltűnt, hogy Nagykanizsán nagyobb az Osszetartáa • kereskedők között, mint mAsntt. Meghittebb a hangulat és őszint &>b a barátság. Valahogyan a szívből fakad az a mosoly, amely kiül az emberek arcára. A kanizsaiak szivből tudTTHON FŐZNI VÉTEK mert a Kass konyhája elsfirangu nyersanyagokból készült finom ebédjét önnek dijmenteson h&zboz szállítja! Ment) adagja már H pengőtől! Diétás étlap kívánatra! Diétás konyhánkat: Dobrás János Chef a svábhegyi Liget-, Parkszanatoriumok volt konyhaíönöke vezeti. ElflflzoMinknek a heti étlapot minden hétfőn kézbesítjük. — Napi-, heti és havi «löflzetés (abefloma)! As éthordókért ktUdSnctlak B«i>onu délelStt 8 ét U ára kSiStt J»)»Btk»zn»k. 344 nak mosolyogni, a gazdasági krízis legsúlyosabb napjaiban Is. Pedig az ő életük se fenékig tejfel. Érdékelt « kérdés: ml az oka annak, hogy Nagykanizsán nagyobb megértéssel élnek egymás oldalán az emberek. Nyomban megkaptam kérdésemre a választ: — A kereskedelemnek azóta van szava ebben a városban, amióta a kfllőnbőző kereskedelmi egyesületek keretei megszűntek és amióta egyetlen érős szervezetbe tömörült a város kereskedelme. Megtudtam aztán: Nagykanizsán is, mint mindenütt az országban, egy sereg egyesület sorozta tagjai közé a kereskedőket. Mindegyik kis taglétszámmal és magas költséggel dolgozott. Külön-külön egyiknek se volt átfogó ereje és évtizedek során egyik se jutott el odáig, hogy saját otthont tudiott volna teremteni. Vagy félévvel ezelőtt vetődött fel először a terv: egyesíteni he'l a meglévő egyesületeket k'.zö* szerpeeetbe és ezt a közös szervezetet kell hatalmassá tenni. A tervet kivitel követte: a különböző egyesületek megszüntették önálló működésűket és reorganizálták az OMKE nagykanizsai fiókját. Eliminálták a személyi ellentéteket és mindenkit kielégítő vezetőséget választottak. Mindez a mult év októberének 15-én történt. És ml történt azóta? Ezt így mesélik el maguk a kanizsaiak. — Mindenekelőtt egyesületi helyiséget béreltünk, a város Fő-uccájában lévő Welser-palotában. Mienk az egész emelet. Otthont adtunk a keresksdőknek. Itt tartjuk összejöveteleinket, gyűléseinket, fétolvasásainkat, kedélyes estélyeinket. ide járnak szórakőzni tagjaink nehéz munkájukat követő szabad óráikban. Tagjaink létszáma ma 468. pontosan kétszer annyi, mint volt együtt a megszűnt összes egyesitleteknek. Félreértéseken és üzleti féltékenységen alapuló évtizedes haragok szűntek meg és egy csapásra komoly tényezővé vált Nagykanizsa mindenkor elismerten magas nivóju, de széjjelforgácsolt keres, kedelme. A tüzpróbát a derember 22-én megtartott községi választáson álltuk ki. Amig az egyesülést megelőző időben a vSroet képviselőtestületnek mindössze két választott kereskedőtagja volt, addig most tizennyolc kereskedőt vittünk be a város parlamentjébe. Képviselőink ott ülnek a városi bizottságokban és nélkülünk nem történik semmi, aminek kihatása van a kereskedelemre. Nagykanizsán az adókivető bizottságokban résttvesznek a? OMKE taglal is A* * kereskedők adó fát a bizottságok a kereshettük képviselőinek vélem/ny::;/; "vdnitéva után dllapdják meg. Nagygyűlést hívtunk össze, ahol tiltakoztunk és követeitűk, hogy az adókivetés ezentúl ugy történjék, hogy meghallgatást találjanak az érde. keltek is. A hatalmas OMKE-kerület szava most már nem volt kiáltó szó a pusztában: most már velünk karöltve történik az adókivetés. — A kereskedői morál fehér alapokra került, mozgalmasabb lett a város kulturális élete, irodalom és művészet intenzivebb mértékben számithat a kereskedelem támogatására és — Kanizsa régi intellektuális élete felfelé lendült.. Megkérdezem: és kiknek köszönhető ez az egyesülés? — Elsősorban a Mnizsa' kereskedőknek. Mi láttuk be azt, hogy egyesülésben rejlik az erő. A nemrég elhunyt Szántó Vilmos, jelenlegi ügyvezető elnökünk, Rajki István, Melczer Jenő,, UngarUllmaa Elek, Heutsch Gusztáv, de valamennyiünk fanatizmussal állott a terv keresztülvitelének szolgálatába. És leghathatósabb támogatónk volt Nagykanizsa város kitűnő polgármestere, aki mindenkor é® mindenütt • társadalmi bflce harcosa volt. Nála tartottuk első értekezleteinket, ö biztatott és segített bennünket. És sokat, igen sokat köszön, hetünk * sajtónak, fíarbartts Lajos főszerkesztő, nek, aki önzetlenül szenteli lapjának hasábjait és gyakran éjszakáit ügyünk ;ek. Neki oroszlán* része van abban, hogy a mostani kongresszus külsőségeiben is ennyire sikerült. „ . Budapestre együtt utaztam Krátg István doktorral, Nagykanizsa polgármesterével. Ragyognak a szemei, csillog az arca. amikor városáról beszél. Éjszaka utazik Budapestre, hogy eljárjon városának hivatalos ügyeiben a minisztériumoknál. Bot dog, hogy sikerült egy kalap alá hozni ajrárps egész kereskedelmét. Paál Jób. Paplanok olci« árban készölnek. - »«ff»«* o/w alaUtliamaU Panlanosmesfernél. npftk Ferenc n. S. 69 Asz olvasó rovata Vftrosépités Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Mint lapjuk régi előfizetője, tisztelettel kérem a következő sorok közlését. A város újból uton van a félmunkához. A Boldogasszony-sugárut mindkét oldalán a külső fákat kivágták, míg azokat. amelyek a házak mentén állanak, annyira levágták, hogy azok most a legnagyobb ellenszenvet váltják ki, — vagy tán e gerendák most madárijesztőül szolgálnak? Néhány nap előtt parkírozás céljából mindkét oldal felásását megkezdték. Ha már parkírozni fognak — ami a város sokat emlegetett idegenforgalmára nagyon előnyös lenne —, akkor nézetem szerint az összes fatörzseket (madárijesztőket") el kellene távolítani és azokat egy-egy sor gömbakácfával kellene helyettesíteni. Állítólag a város a Rendező-pályaudvar és a Vágóhíd felé vezető utak parkírozását is tervezi, ami nagyon helves lenne, de először a város belterületén a Kálvária-teret, a Kolozsvári-teret. stb. kellere rendezni Hol van és hol marad itt az úgynevezett »városrendező bizottság«, vagy tán ez a kidolgozott szépségprogram? Kevés pénzzel, de több kulturérzékkel pedig sokat lehetne Itt alkotni. Tisztelettel: Egy adófizető. Week-end Tekintetes Szerkesztőség! A filléres gyors nagy népszerűségre tett szert. Olcsón utazhatunk és messze fekvő városokat Ismerhetünk meg. A legtöbb ilyen helyen, mint Budapesten, a Dunántúlon, Miskolcon 6r ezek környékén annyi a természeti szépség, hojy ezek látogatása egy gyalogos week-endezőnek, az idő rövidsége miatt is, alig lehetséges. N^rryon célszerű volna, ha a Máv. lehetőséget nyújtana ahoz. hogy az utazók személypogyászként — természetesen megfelelő viteldíjért — kerékpárt, sőt motorkerékpárt is vihessenek magukkal. A kerékpárok elhelyezésére egy alkalmas kocsit kellene hozzákapcsolni a szerelvényhez. Ezen ujitás még jobban népszerűsítené a filléres gyorson való kirándulást, a közönség is jól járna és a Máv. jövedelme ls arányosan növekedne. Ezúton kérem a Máv. Igazgatóságát, hogy ezzel az ötlettel foglalkozzoa Tisztelettel: Egy week-endező. A Délmagyarország telefonszáma! április 1-től: Kiadóhivatal éa nyomda .... 13-06. Szerkesztőség éa felelős szerkesztő 23-33.