Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-25 / 69. szám

DËCMAG7ARORSZXG 1935 tnárdiis 25. ^ Hasznos tudni uV^ Jrjr a >> hosy SCHMIDTHAUER keserűvize Igmándi nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöblitépj szerepénél fogva gyorsan eltávolítja a károa baktériumokat a szervezetből. harcban, mint a Híndenburg-bízottság elnöke. A német politikai világnak egvik legtevékenyebb és legismertebb tagja volt és letartóztatása példátlan izgalmat keltett a mérsékelt jobboldali körökben, ahol látják, hogy Göring és hivei már megkezdték a mérsékelt jobbolali front ,.felgöngyölítését" is. Nem is tartják "itásnak, hogy Gereckét, Hindenburg bizalasát, politikai okokból tartóztatták le. Sewering volt belügyminisztert E

H szabadlábra helyezték, de továbbra ïs a Kaságok rendelkezésére kell állania. H 1rs eh volt porosz miniszterelnököt és Grimmevolt porosz közoktatásügyi minisztert felkérték, hogy jelenjenek meg a porosz minisztériumban. Kihallgatásuk után szabadon bocsátották őket. Hindenburg este aláirta a birodalmi gyűlés által tegnap megszavazott felhatalmazási törvényt Ezzel a részben alkotmánymódosítás jellegű felhatalmazás, amely korlátlan teljhatalmat ad Hitlernek, életbe lépett. »Magyarország változatlanul kitart rend, a béke és a nemzetközi szolidaritás mellett« T&nezos Gábor beszéde a MacDonald-fervezel genll vtlftfóban mdrvíus 3®. A lesnereíésl értékekeit főbizottságában ma kezdődött meg a vita MacDomnld leszerelési terveiről. A mai vitában főleg a kis- és köw'pillamok képviselői szólaltak fel. (Valamennyien elfpgiadták a tárgyalás alapjául a MacDanald -tervezetet. Tártczos Gábor magyar delegáltas a tówÉ»zó beszédet mondotta: — A magyar kormány Ángfis mb»"«rtaretoöOptika Fotó Eiebman Jdjfszerősxnél Esernyő Sübermann jsvfttet, élb twist ée átalakítást vállalok és azonnal készítek wx» 11. PB«ptHrNi»*r 1« kémek nemes kezdeményezését azzal a rokonszenvvel fogadta, amelyeit az méltán megérdemlői. Magyarország vezető tényezői számtalanszor kijelenítették, hogy Magyarország a rend, a béke és a nemzetközi szolidaritás mellett változatlanul kitart Ennek tula jdonítható, hogy a lefegyverzés kérdését minduntalan akadályozó nehézségek láttára, a világ béké jét veszélyeztető jelenségek hatása alatt Magynrországon, talán erősebben érezhető voM egy mindinkább növekvő nyugtalanság, mint báliból másutt *--1 Azt s reményt kelti bennfknk MacDonaTd miniszterelnök, hogy az a megállapodási tervezet, amely előttünk fekszik, nj kiindulási pontja lesz az értekezlet munkálatainak. Ez a tervezet remélnünk engedi a leszerelési probléma kielégítő megoldáséi Ezzel jellemezni kívántam önök1 előtt a készségnek, a békülékemjségnek s a nemzetközi szolidaritásnak az* a szellemét, amelytől áthatva a magyar delegáció részt venni óhajt az előfitünk fekvő tervezet megvitatásában. Pénteken este megkezdődött Szegeden a református konferencia (A Délmagyarorszdq munkatársától.) Pénteken este kezdődött meg a református konferencia. Az ország minden részéből érkeztek erre az alkalomra Szegedre, hogy résztvegyenek a konferencia ülésein. A délutáni gyorssal érkezett meg dr. Ravasz László püspök, Benkó Ferenc államtitkár, Szent péten} Kun Béla debreceni egyetemi tainár és még sokan mások. A vendégeket az állomáson Harsángi Pál esperes és dr. Pálfy József polgármesterhelyettes üdvözölte. Dr. Ravasz László püspök az üdvözlőbeszédekre meleg hangon válaszolt. A konferencia első ülése este 7 órakor, a városháza közgyűlési termében kezdődött A zsúfolásig megtelt teremben dr. Ravasz László püspök mondott megnyitó beszédet, majd Benkö István rákospalotai lelkész beszélt az igazi •világháborúról. A vendégek ezután közös vacsorán vettek részt ma jd esti 9 órai kezdeütel dr. Tasnády Nagy András tartott áhítatot a református templomban. A konferencia szornhafon délelőtt Mytertódlrk. Fél 10 órakor Szabó Imre esperes tort előadást „Az Antikrisztus az ige fényében" címmel, utána dr .Vidor János a modern kultúra sátáni vonásairól, dr Vass Vince a magyar reformátusság bűneiről és erényeiről beszél. Dél Után félötkor a Bethlen Gábor szobor előtt emlékünnepség lesz, dr. Máthé Elek mond Itt beszédet A konferencia délutáni ülésén Muraközg Gyula, dr. Thalg Loránd és Draskóczn Gábor tort előadást az esti áhítatot Bakó László lelkész tartja. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a refcnnStus templomban nyilvános gyűlés lesz, amelyen előszar dr. Ravasz László besaS. Előadásának cime: „A hősies élet felé". ^ Pénteken este megkezdődött a egyetemi és főiskolai ifjúság külön konferenciája is. amely szombaton este folytatódik. Ó

Óra, ékszeriSSSf Jk. fordtt'jon bizalommal w Tóth óráshoz, A*. Töri mny, eiflet, t*k\ pétu NrrMMa. — 4W, •»gB «kaMrjarltáaok gyorwoi, ólmán, pontom. TSfji-*' El íny«» A. B. O. réMletetadi» elfflag aMktB* arK.: £ Kaszia-féle ioteláfjy(TBrr. TMml EleRiin«, egywortl, könnyfl kraetML McJón. rtwMra I* KASZTA TESIVtREK kárptto«* «• dtaritSknél KfllCTey w. 8. Mtadennomt! kftrpttomnmkAk portosan «• olooón Guiílot«n írta Móni Ferenc. Nagy meglepetéssel olvasom, hogy a Guüllotiri-csa Iádnak őszébe jutott a becsületét keresni. Már nem a most élő GuiJlotinekét akiket nyilván senki se bántoiBt hanem a dédapjukét, aki a nevet világhíressé tette. Igaz, hogy a világhír ez esetben olyan, hogy egy kicsit megborzongatja az embert akkor is, ha érdekelve nincs. Hát még ha érdekelve van! Nem lobét valami kellemes, ha az embert Nyaktiló Józsefnek hívják és a társaságban igy mutatja be magát és férjhez menendő lányát: L — Nyaktiló vagyok, ez pedig a lányom, Nyaktiló kisasszony. Részemről a szerencse. De ha százötven esztendeig kibírta a nevét a Guillotine-család és nem szökött meg tőle. most valami különös oka lehet a perújításnak. Lehet, hogy az ősüket érte valami sérelem, akinek a világhírt köszönhetik. Talán valami izgága akadémikus kent rá valamit aki egy eddig ismeretlen al.tát ásott ki a francia forradalom történetéből. Nem igen lehet pedig mór ujat mondani Guillotin doktorról. Sok honfitársa irt róla könyvet s ezek mind azt állapították meg, hogy a doktor nagyon jószándéku ember volt aki csak az emberiség közjavát kívánta szolgálni s magának nem kívánt semmit Még arra se számított, hogy a lenyaktilózottak maradékai áldják az emlékezetéit Tudta ó azt hogy az emberek hálátlanok. Hivatalos írások, parlamenti jegyzőkönyvek, egykorú ujságtudósítások alapján naptári pontossággal meglehetett irni Guillotin doktornak és nagy találmányának hiteles történetét. De a legérdekesebb adatokat mégis csak mansieur Sámson saolgáltatta, az akkori francia közéletnek egyik legtevékenyebb hivatalos szereplője. Sanson volt abhan a mozgalmas időben a párisi hóhér, aki nyugalomba vonulása után kiadta az emlékiratait, amelyek mindenesetre vaiMiak olyan szavahíhetőek, mint a többi államférfiak memoárjai. Csak természetesen sokkal érdekesebbek, mert a hóhért hivatása gyakran érdekes emberekkel és érdekes pillanatokkal hozza össze. Én régi német fordításban ismerem ezt a tanulságos könyvet s csodálom, hogy mostanában ú jra ki nem adták és le nem fordítódták minden müveit európai nyelvre. Az idők, amelyekben élrn szerencsések vagyunk, bizonyára nagyon kapós olvasmányává tennék a kuíturemberiségneik. GuüloüSn József Ignác nem valami együgyű falusi doktor volt, hanem a párisi egyetem orvosprofesszora. Tanár volt, mielőtt orvos leirt volna, még pedig szerzetes-tanár. Igen tanult fej s nagyon meleg sziv. Mint pap is, mint orvos is egészen közelről láltta az emberi gyarlóságot és az emberi nyomorúságot. A kor különben is Rousseau kora volt falun, városon és egyúttal — a de Sade nré is. Az arisztokrata megunta az udvar hölgyeit hazament cserkészni normandiai kastélyába és egyúttal a köszvényélt is gyógyítgatni, a törvény rendelkezései szerint Ha tetten értek egy parasztot aki agyoniüWHIte az uraság nyúljál, améit megrágna a paraszlt fáját az uraságnak joga volt annyi vért vermi á paraszthói, amibe a lábát megáztathatta. Ezft igen javalták a köszvény ellen. Ha tehárt az uraság köszvényes volt és tisztelte a tradíciókat akkor lábfürdőt készíttetett a jobbágy véréből. De közben, hogy a* nj korsaelleminek ia eleget tegyen, olvasta az enciklopedistóikat és elhitte nekik, hogy milyen szép dolog visszatérni a természethez. GuifloÖn doktor nem ál-h*rmanista voft, hanem igazi emberbarát Ha már a becsületes embereken nem tudott segíteni, legalább a halál jegyeseinek akarta megszépíteni az élet utolsó pillanatát Az emberkinzás művészete igen fejlett volt európaszerte, de a legnagyobb mesterek a franciák voltak benne. Mmtmindenben, ebben is érvényesült a gall esprit s a felvilágosult abszolutizmus gyakorid érzéke. Ha kenyeret nem tudtak adná az éheseknek, rendeltek nekik népünnepet A más halálordítása elzsongitja az idegeke* és tecsfflapifcja a szenvedélyeket A doktor azonban nem értett egyet az íffllemfilozófiával és szeretett volna valamit kitalálni ez ellen az embertelenség ellen. A legilletékesebb szakemberhez fordult Charles Henri Sanson úrhoz, a párisi hóhérhoz, aki nagy gyakorlattal rendelkezett és elméleti téren is megelőzte korát. Többé-kevésbé minden hóhér filozófus, de Sanson olvasott ember is volt s őszintén magáéivá tette a kor humánus eszméit Szívesen fogadia a doktor tervét és sok eszmecseréit folytatott vele a. toeusebl un liásoátvaíi. Mert társaséletet élő ember vow a hóhér, eitt-