Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-03 / 51. szám

Hl. 3 Csütörtökön délben aláírták a gázgyári szerződést Éleibe léplek az n) áramegységárak — A vállalat 16-án 2 millió 400 ezer pengót fizet a városnak (A Délmagyarország munkatársától.) A bel(Cgyminiszteri leirattal módosított gázgyári szerződés hivatalos aláírása csütörtökön délbein történt meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester szobájában. A szerződés végleges szövegét a belügyminiszteri módosulások keresztül viezeté«ével dr. Szekerke Lajos tb. főügyész állította 'össze, a kész szerződést nemrégen küldötte el a város a Központi Gáz és Villamossági Részvénytársaság igazgatóságának. A közponlti igazgatóság nevében a szerződés példányait Chorin Ferenc és Hollós ödön irta alá. Az aláirt szerirődéspéldányokat csütörtökön hozta Szegedre loz igazgatóság másik két tagja, Jaszovszky János és Bornemissza Béla, akik Pongrácz Albert igazgató társaságában délben egy órakor jelentek meg a polgármester előtt és átadták az 'aláirt szerződéseket. A polgármester azonnal magához kérette dr. \Szekerke Lajos főügyészt és Rock Lipót pénzügyi tanácsnokot A város nevében ők hárman írták alá a szerződés példányait majd aláirta Jaszovszky és Bornemissza is. A gázgyár és a város között kötöfit uj szerződés oz aláirás pillanatában, pontosan egy óra 10 perckor lépett érvénybe. A gázgyár központi igazgatóságának képviseJői ezután bejeleintették a polgármesternek, hogy a szerződés értelmében a városnak járó 1.400.000 pengőt, valamint a hárommillió pengős kedvezményes kölcsön első, egymillió pengős részletét, összesen tehát 2,400.000 pengőt március 16-án fizeti ki a vállalat. A kölcsön második részletét április, harmadik részletét pedig május 16-án folyósítják. A szerződésben megállapított uj áramegységárak március 2-án. a szerződés életbeléptetésének napján életbeléptek. A fogyasztási számlákat az uj egységárak szerint állitja ki a gázgyár. A belügyminiszter által elrendelt szerződésmódosításokat a polgármester a rövidesen öszszeülő rendkívüli közgyűlésen is bejelenti tudomásulvétel végett. MIRE HASZNÁLJA FEL A VAROS A GÁZGYÁRI PÉNZEKET A DÉLMA6YARORSZÁG ANKÉTJE Dr. Erdélgl Jenő és dr. Szlvessg Lefrcl hozzászólása (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország vasárnapi számában ankétot kezdeményezett annak a kérdésnek a nyilvá, nasság előtt való megvitatása céljából, hogy a i város mire használja fel a gázgyári pénzeket, .elsősorban azt az 1,400.000 pengőt, amelyeit a •koncesszió meghosszabbításáért fizet a vállalat március 16-án. Dr. Kogulowilz Károly egyetemi tanár cs dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár hozzászólását már közöltük, most hozzászól a kérdéshez dr. Erdélyi Jenő főorvos és dr. Szivessy Lehel kormányfőtanácsos, akiknek nyilatkozatát itt közöljük. A kérdés aktualitását fokozza az, hogy a polgármster kedd délután öt órára összehívta a pénzügyi bizottságot, amely ugyanez» a kérdést tárgyalja. Dr. Erdélyi Jenő kórházi főorvos: — Egyszer ime nem a pénzhiány, hanem a pénz okoz gondot a város vezetőségének és a törvényhatósági bizottságnak. Mert kétségtelenül tniem kis gondot okoz az, hogy a város a gázgyártól a szerződés meghosszabbításáért járó 1,400.000 pengőt hova, mire fordítsa, mire költse et A fontos és még inkább a fontosnak feltüntetett tervek légiói egész biztosan a fenfí összeg többszörösét is felemésztenék. Jól megfontolandó teliáít, liogy a város e pénzt olyan célokra forditsa, amelyek Szeged városainak közvetlenül vagy közvetve tényleg hasznot jelentenek és amelyek a sok között a legsürgősebbek, legfontosabbak. Szerény véleményem szerint ezek a következők: — A Mars-térnek, vagy legalább a keleti, a nagykörút felé eső felének kikövezése, hogy már az idei gyümölcsvásár az eddigi minden higiéniát és városiasságoft megcsúfoló mód helyett tisztességes, jól tieztithaXó, csatornázott helyen bonyolódhasson le, — Kikövezése, kijavítása mindazon főútnak és átüósuccának, amelyek a vidéki és helybeli forgalom, tehát az ipar ós kereskedelem szemponftjából legsürgősebbek és legfontosabbak. — Tervpályázat kiírása a végleges városrendezéshez. Debuisset pridem. Ez esetben talán nem épültek volna fel szerencsétlen telepeink, melyek az ott lakókat nem tették boldoggá, a városnak azonbatn mérheteltlen sok kárt okoztak és fognak még a jövőben okozná. — A központi ravatalozó felépítése. így elkerülhető lesz, hogy a jövőben a házakból való temetés, különösen ragályok idején, a fertőzések ujabb és ujabb forrása legyen. — A járványkórház, amelynek felépítését minden nagyobb járvány alkalmával — mely nem is valami nagy ritkaság városunkban —, az ilyetnkor összehivoit't egészségügyi bizottság egyhangúlag elhatározza és emellett maradunk, tovább semmi sem történik. Pedig szégyene ennek az egyetemi városnak, hogy a kellő ágyszám hiánya és a széleskörű izolálás tehetetlensége az okozója a járványok nagyobbfoku kiterjedésének és elhúzódó fennállásának. — Városi strandfürdő létesítése. Teljesen érthetetlen a Vezetőkörök húzódása ettől a városra csak jövedelmező, Szeged városiasságát emelő, idegenforgalmi szempontból elengedhetetlen intézmény létesítésétől. Utóvégre e város közönsége, amely annyi áldozatot hozott megérdemli, hogy végre gondoskodjanak róJa, törődjenek egy kicsit vele, különösen ma, midőn nemcsak a valuffaneliézségek, de különösen az általános leszegényedős miatt egész nyáron hazulról el nem mozdulhat, el nem utazhatik. A város kötelessége, hogy a strandfürdő ügyét végre a kezébe vegye, hogy a város közönsége nyáron a forró aszfaltról és kőka szárnyakból kimenekülve, végre ne mucsai viszonyok, de kényelmesebb, civilizáltabb formában élvezhesse Szeged városainak az üdülés szempontjából eléggé nem méltányolt drága kincsét — a i iszát — A városi mtvreum kibővítése. Megengedhetetlen, a kultura elleni nagy vétség, liogy annyi érdekes és értékes kincsünk, Móra Ferenc ásatási eredményei, ládákba rakva, pimMOZI Széchenyi Péntektől Belvárosi é8 Korzó Pénteken óriási siker! A 7 sztár filmje G&AND HOTEL Szilnél! cébe elrejtve heverjen, lehetetlen, hogy midőn városunk egyetemi várossá tételével oly nagy erőnkönfelüli áldozatot hoztunk, itt megálljunk és oly értékeknek ne készítsünk hajlékot, melyek más városoknak bizonyára internacionális értelemben is egyik legértékesebb idegen forgalmat vonzó kincsei volnának. — Hogy e tervek mellett fásitamunk, tereinket tisztességesen parkosítanunk, uj parkokat létesítenünk kell, hogy gondoskodnunk kell e poros városban uj és uj légzőfelületekről, szabad, pormentes játszóterekről, melyek mind kis jóakarat mellett olcsó pénzen megvalósíthatók, oly követelmények, melyeket modern városrendezés mellett említenem sem kellene, Dr. Szivessy Lehel kormán vf óta nácsos: A gázgyári pénzek felhasználása kerdeseben sok túlzott és vérmes reményt hallok és tapasztalok. Mindenekelőtt rá kell arra mutatnom, hogy megítélésem ssaerint mintegy 7— 800.000 pengőt tesz ki az az összeg, amely a legjobb esetben rendelkezésre áll. — A bárommillió pengő tényleg teljes egészében a függőkölcsönök rendezésére fordítandó. így döntött a belügyminiszter, de a dolog természetéből folyik az is, hogy a váró« a gázgyárral kötött tranzakciója folytán nem adósságainak emelését, hanem apasztásdt célozta. A józan gondolkodásnak ellentmondana az, ha a mai viszonyok közöttt még ujabb adósságok felvételére gondolnánk. Már pedig, ha a régi adósságok mellett beruházásokra hármilyen összeget felhasználnak a hárommillió pengőből, akkor szaporítanánk adósságunk öszszegét A hosszúlejáratú kÖlcsörmef szerencsére megtakarítása van a városnak. Február 26-.ÍTI jelent meg az uj traniszferrendelct ennek ér-< telimében a törlesztéses és kötvénykölcsönöknek kamatszolgáltatása 5 százalékra szállt les, a törlesztési részt nem kell az adésoknsác finnt-» ni. Ez a megtakarítás mintegy 100.000 pékig őt tesz ki egy lejáratnál. — A leghelyesebbnek látszik telr.'rt, ha a város törlesztéseket eszközöl régi függöL~ölcsöneire és megfizeti hátralékos annuitásait. A' megmaradt 7—8 százezer pengőből 3—350.000 pengőt a városnak tartalékolnia kellene, hogy némi pénzösszegek felett rendelkezzék, amelyekből saját házi pénztárának időnként kölcsönöket nyújthatna, mert a pénztelenségnek az a nagy foka, amelyben a városi házipénztár a múltban ismételten volt, nem méltó egy nagy város adminisztrációjához és ha csak 1 elvet — el kell ezt a szorult helyzetet kerülni. — Minden magánembernek is az a törekvése, hogyha pénzhez jut, hogy minimális összeget rezerváljon, de ezt teszi az állampéíirtár is. Az utolsó fillérig kiköltekezni nézetem szerint nagy hiba volna. Kétségtelen az, hogy Igen fontos és nagy horderejű közszűkségletek kielégítéséről wrn szó. ezek között azonban a legkevésbé fontos és időszerű a központi egyelem építkezése, erre áldozatokat hozni nem szabad, mert a pénzbőségnek hihetetlen fokával kellene rendelkeznünk alioz, hogy ma ilyen építkezést teljesítsünk. — A központi ravatalozó kérdése aránylag nem nagy eszközökből megoldható volna. Nem tagadhatjuk, hogy a város közegészségügye szempontjából ennél alig van sürgősebb feladat, viszont nagy költségekről ítit egyáltalában nincs szó és azt hiszem, hogy 100.000 pengő kő-