Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-22 / 66. szám

DttMAGYARORSZáG SZEOEB. SserkeuclOtég: Somogyi ucca 22.1.em Telelőn: 23.33.^KladAlUratal, kUlc«Onhnnyriar M legylroda Aradi UCCA S. Telefon > ÍJ-OO. « Nyomda i Löw Linót occa t«. Telefon t 2A.34 TAvlrnlI é« lev leim DélmaayaronzAg «zoged mmmmmmmmmmmmmmmmmmam Szerda, 1933 március 22 Ara 16 fillér IX. évfolyam.-OSTsz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é* Badapeiten3<AO, IclIlIrtlclMj» »•40 pengd — Boye» «cAm Ara hétkH*. nao to, vo»ár> «< Ünnepnap Z4IUI. Hlrdetétek felv*«ele tnrUn ixerlnt. Meqfe« lon"r hAtld kivételével napon'arefloel II szegedi polgárság A miskolci polgárság küldöttsége felkereste a magyar kormányt, hogy a katasztrófa küszöbén, a veszély mély pontján a kormányhatalom támogatását és segítségét kieszközöljék városuk számára. A küldöttséget össze is állították s éppen a küldöttség összeállításénak módja az, amit a szegedi polgár különös érdeklődéssel szemlélhet. Á korrhány tagjait felkereső küldöttségnek ugyanis természetesen tagja volt a főispán és tagja volt a polgármester, tagja volt a kormány politikai pártjának miskold elnöke is, de tagjai voltak liberális meggyőződésű polgárok és tegja volt a város szociáldemokrata képviseltje is. Ez a küldöttség ha nem is szavak szerint, de lényegileg ugyanazt kérte a kormánytól, mint az az emlékezetes küldöttség, amelyik még a Károlyi-kormány előtt az elvezényelt és lebontásra került állami intézményeknek Szeged számára való megtartása érdekében kívánt eljárni. Hogy kívánt csak eljárni és valójában nem járt el, annak természetesen nem a küldöttség tagjai az okai, hanem bizonyára a kormánytagok elzárkózása, akik ezt a küldöttséget a fogadtatás tiszteletadásában sem részesítették. Azt hisszük, senki nem felejtette el még a szegedi küldöttség össze« állitásának módját, amelyik annyi körültekintéssel és annyi tapintattal történt, hogy abban például nem a szociáldemokrata képviselőnek, nem a szegedi liberális polgárság bizalma letéteményeseinek, hanem még a ezegedi egységes párt elnökének s a szegedi törvényhatóság felsőházi képviselőjének sem jutott hely. Miskolc ugy állította össze küldöttségét, hogy azt a miskolci nép választottjainak lehetett tekinteni. Szeged ugy állította össze a maga delegációját, hogy a lelki és hivatali előkelőség morális hatásán kívül a siker elérésének egyéb tényezői szerephez nem jutottak. Elég Idő mult el azóta s elég esemény ékelődött a szegedi s a miskolci küldöttség öszszeállitásának időpontjai közé. Botorság volna tőlünk, ha mi a szegedi küldöttségjárás százszázalékos kudarcáért a küldöttségben résztvevőket akarnánk felelőssé tenni. Semmi sem áll tőlünk ennél távolabb. De, amikor ennyire kiáltó különbségek figyelmeztetnek rá, akkor mégis csak kötelességünk még a felelősséget kutató szavunkat is felemelni annak a közéleti szellemnek megítélésében, amelyik a szegedi polgárság ügyeiből a szegedi polgárságot szeretné elsősorban kitudni, amelyik a felfelé való loyalitásban s a lefelé mutatott gerincességben azokat az érdekeket viszi a vásárra, amelyeknek oltalmazására és képviseletére vállalkozik. Lehet-e olyan módon szolgálni a polgári egységet, ahogy s amilyen szellemben ennek a városnak közügyeit intézik ? Nem vezércikket, de regényt kellene arról írni, hogy ebben a városban a polgári önérzet és polgári öntudat hogyan vesz ki s nemcsak a közéletben, de a társadalmi életben is hogyan kerül a vezetés azok kezébe, akiket tudásuk és képességeik szerint megillethet a rájuk bízott hivatal vezetése, megillethet a rájuk bízott impérium gyakorlása, akik joggal tarthatnak számot a polgárság tiszteletére és megbecsülésére, de nem rendelkeznek azzal a jogcímmel, hogy szavuk és állásfoglalásuk a szegedi polgárság akarataként és megíryőződéseként fogadtassák. Ebben a városban, szerencsére, kitűnően vezetett és kitűnően dolgozó hivattlok vannak, de van ezenkívül birtokososzt£Iy is, vannak a városnak kereskedői és iparosai is, élnek a városban olyanok is, akik szeretnének a szabad pályán kenyérhez és munkához jutni, (ezeket valamikor szabad foglalkozáson levőknek nevezték,) és él még ebb en a városban munkásság is. Csonka marad a közvélemény, ha csak a hivatalvezetők véleményéből tevődik össze s nem jutnak szóhoz azok a széles polgári rétegek, amelyeknek tagjai már generációkon keresztül ennek a városnak szeretetében és ennek a városnak szolgálatában nőttek fel. Akik politikai egységet akarnak, azok nem akarhatnak társadalmi széttagoltságot A politikai egység csak az érdekek és érzések egységén épülhet fel, de a társadalmi széttagoltság a politikai egységet megteremtő érdekek és érzések atomizálását jelenti. Mi lett ennek a városnak nem büszke, de gőgös kispolgári társadalmából, melynek elitjét a kereskedők, iparosok és nagyobb gazdák alkották, akiknek sorai közé csak imitt, amott tudott beférkőzni egy-egy tisztviselő? A demokráciának nemcsak államtudományi és alkotmányjogi, de társadalmi fogalmazása is van s itt van az ideje annak, hogy a szegedi polgárság városában minden értelmezésében és minden vonatkozásában érvényesüljön az a haladást biztosító, nemzetfenntartó princípium. Nc legyenek társadalmi osztályok és foglalkozási ágak, melyek csak a terhek viselésével vehetnek részt a közéletben s a közélet ne kevesek kedvtelésének szalonja legyen, hanem a polgári kötelességtudásnak és polgári felelősi ségvállalásnak műhelye. Milyen becsülete, tisztelete és méltósága volt a cívis Romanusnak, szeretnénk, ha ebből legalább egy töredek jIrthatna a cívis Segediensis-nek is. Roosevelt csökkenteni, esetleg törölni akarja az európai államok háborús tartozását Messzemenő felhatalmazás! bér a kongresszustól (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök döntő lépésre határozta el magát a háborús tartozások rendezése érdekében. A kongresszus legközelebbi ülésén üzenetet intéz a törvényhozáshoz és messzemenő felhatalmazást kér, hogy lényegesen csökkenthesse, esetleg törölhesse az európai államok háborns tartozását, Ea az illető államok megfelelő gazdasági előnyöket biztosítanak az Egyesült-Államoknak. Roosevelt felkéri a kongresszust, alakítson tanácsadó bizottságot, amely segítségére lesz az elnöknek a lefolytatandó tanácskozásokban. 991 a A költségvetésen kívül elköltött pénz hiánya okozta a mai súlyos helyzetet Képviselőházi Ölés délután 4-fől este ll-ig — Elfogadták a kőlcsönfavasiaíol Nincs infláció, — mondotta a pénzügyminiszter (Budapesti tudósítónk telefonjclentdse.) Kedden este nyolcórásra tervezték a képviselőház ülését és ebben a fokozott tempóban a kölcsönjavaslat vitája kimerült Délután 4 órától 10-ig futotta a képviselők buzgalma, majd az elnök konstatálta, hogy több felszólaló nem jelentkezett és a vitát bezárta. Imrédy pénzügyminiszter besziéde után a többség elfogadta a javaslatot. Ilyen körülmények kőzött a Ház szerdai ülése ismét rendes időtartanni lesz, délután 5-től 7-ig tárgyalják a napirendet, majd áttérnek az interpellációkra. Lehetséges, hogy a szerdai ülés megint a késő éjszakai órákig fog tartani, mert 32 interpellációt jegyeztek be. A parlament üléséről a következő tudósításunk számol be: Az állami kölcsön felvételéről szóló javaslat vitájának keddi első szónoka Zsindely Ferenc volt. Ma legfontosabb kérdés a munkanélküliség, a kérdést mielőbb rendezni kell, mert a nagy tömegek kenyérre várnak. Helyesnek tartja a közmunkák megindítását. G á 1 Jenő arról beszélt, hogy nincs helye elméleti fejtegetésekbe bocsájtkozni deflációról, vagy inflációról akkor, amikor be kell vallanunk és meg kell állapitanunk, hogy pénzügyi politikánk hibátlan. Pénzügyi válságunk oka a költségvetési demagógia, amelyet az előző kormány űzött. Lehetetlen megjavítani a helyzetet anélkül, hogy a mult bűneit szóvá ne tegvük. Aliit ja, hogy a költíétvetésen kívül elköltött pénz hiánya okozta a mai súlyos helyzetet Kérdezi a miniszterelnöktől. hogy mi tőrtént az annak idején működöt f osztrák—magyar tőzeg részvénytársaság pénzeivel, amelyekkel sehol nem számoltak el. A továbbiak során azt kérdezte, mi van a barsi tárházak pénzügyeivel és a testnevelési alapokkal, amelyekkel az OTT még nem számolt el. őrgróf Pallavicini György bizalmatlan a kormánnyal szemben, de elfogadja a javaslatot, mert a pénzügyminiszternek az adott körülmények közt más ut a költségvetés egyensúlyának helyreállítására nem állt rendelkezésére. Bethlen németországi előadásait nem tartja szerencséseknek. A Hitlerirányzattal kapcsolatban aláírja Zsilinszky Érdre nyilatkozatát. Igen helyesnek tartja a miniszterelnök legutóbb megjelent nyilatkozatát, amelyben világosan kijelentette azt az álláspontját, hogy Magyarország nem híve a kalandoknak és békére vágyik. Ezután sürgette, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a Rádió Rt.-vel kötött szerződést, majd szóvátette a „Függetlenség" cimü lap megalakulásának körülményeit. Pallavicini ezután arról beszélt, hogy a pártpolitikai lap havi 40—60 ezer pengő deficitet hozhat. Megemlitette, hogy tudomása szerint körlevelet intéztek a pénzintézetek és vállalatok igazgatóságaihoz, amely a miniszterelnöknek azt a kívánságát tolmácsolta, hogy a lapot támogassák. Reméli — mondotta tovább Pallavicini —, hogy a miniszterelnök távol áll