Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-21 / 65. szám

SZEGED. Scerketstöség: Somogyi uccu 22.Lem Telefon: 23>33.^KladúhlTalal, kOlcsOnkHiiynar «* tegylroda Aradi uccu S. Telefon r ll-OO. - Nyomda : LHw Llpól uccu l'J. Telefon : 26-34. Tflvlrntl é« I«T leim Délma<iyaronzéq ««eged Szegedi kultura, szegedi hatóság Nem a mi igazunk, Szeged igazának a bizonyítására egyetlen alkalmat sem szabad elszalasztanunk. Az viszont nem szorul ma már bizonyításra, hogy erősen téved, aki azt papolja, hogy józan eszű ember nem széditi most az embertársait kultúrával, hanem az után néz, amiből megél. Sokan néznének sokkal nagyobb eredménnyel az után, amiből megélnének, ha a kultura mélyebben eresztett volna gyökeret az emberiség lelkébe, ha a nemzetközi élet szelleménél fogva az államférfiak nagyobb fontosságot tulajdonitanának a kultura, mint a fegyverek erejének. Ezek azonban a helyi gazdasági, kulturális, közigazgatási és társadalmi élettől független, azokon messze fölül emelkedő, náluknál átfogóbb és messzehatóbb szempontok. Hogy milyen mély jelentősége van a üulturának helyi vonatkozásban is, azt mi 6em bizonyítja világosabban, mint a kecskeméti művésztelep és a szolnoki művész- és írókolónia esete. Mindakét alföldi városnak előkelő helyezés jutott a klebelsbergi koncepcióban. Mégis: Kecskemét presztízsét a művésztelep alapította, vitte át a köztudatba és hosszú ideig csak a művésztelep tartotta fenn. Szolnok nevét művésztelepének olyan kiválóságai" alapozták meg, mint _.nilyenek Iványi Grünwaldés Fényes Adolf és Szolnok kulturálisan már is kitűnően hangzó nevét még jobb hangzásúvá az irókolónia tervének megvalósítása fogja finomitani. A megélhetés gondjainak eloszlatása vagy csökkentése nem független ezektől a kulturális megmozdulásoktól. Minél jobban megy például a színház, annál nagyobb forgalom forrása a kereskedelem és az ipar részére és annál kisebb a veszélye annak, hogy azok, akik hiteleznek, veszíteni fognak. Abban is, hogy rosszul vagy jól megy-e a mozi, érdekelt a város mint erkölcsi testület, mint adószedő és érdekelt egész csomó iparág és alkalmazott. Azért mondjuk mindezt és azért foglalIcozunk ismételten helyi kulturális jelenségekkel, mert meg akarjuk törni azt a valósággal atavisztikusan megcsökönyösödöttnek látszó érdektelenséget ,amelyben a hatóság mindannyiszor tétlenkedik, valahányszor fel kellene eszmélnie kulturális kérdések meglátására. Azzal az indokolással hamar készen vannak, hogy a gazdasági krízis alélttá tette ezt a várost, hogy arra, hogy színházba vagy moziba menjen, nincs pénze ma egyetlen társadalmi rétegnek se. Igaz, hogy a felelősségnek a közönségre való ez az áthárítása olyan uraknak a szívós munkája, akik ép oly alacsony kulturális lelkesedéssel, mint amilyen kevés üzleti rátermettséggel állanak elsőrendű szolgáltatásokra hivatott, nagyjelentőségű intézmények élén. Kivédhetetlen bűne azonban a hatóságnak, hogy ezt a balhitet meg hagyja gyökeresedni. Hogy azt a látszatot kelti, mintha maga is hinne ebben a város szempontjából életveszélyes tévhitben. Mintha az lenne a meggyőződése, hogy színház és mozi kizárólag azért rossz, mert gaz¿fisogi krízis van és nincs kulturális lelkesedés, mintha soha, egyetlen röpke pillanatra sem eszmélt volna arra, hogy azért mélyült Kedd, 1933 március 21 Ara 16 fillér R ^ IX. évfo!yam,"04rsz. el kulturáis életünk válsága, mert helytelenül kiválasztott vezetőkből hiányzik nemcsak a nagyratörés lelkessége, hanem az okos üzleti politika leleményessége is. A színházban az egész mult héten próza ment. Nem évek, évtizedek óta halljuk, hogy Szegednek csak operett kell. A röhögtető helyzetkomikumok s a limonádé izü dallamok részére kizárólagosságot követelők mit szólnak ahhoz, hogy népes nézőtér előtt ment Calderon, hogy két telt ház épült és lelkeseELOFIZCTÉSI Havonta helyben 3.20 ridéken «* Budapesten 3-flO, KUlffildHn «VMIO pengd — Bqyet *sAm Ara h«kJH(« nap IO. vn«Ar- é* Ünnepnap 24 tlll. HírrietOek feWAte'e )»r!ln «xerlnI. l>Je<j)elent't héH6 kivételével naponta reggel dett Madáchon s hogy nyomban utána felemelt helyárak mellett is zsúfolt nézőtér előtt énekelték a Ttoubndourt az ország legkiválóbb operaénekesei? Nem muszáj itt tanulni ? Szabad a cselekvés idejét még halasztani? A szegedi hatóságnak a szegedi kultúrával szemben tömérdek mulasztása van. A szinház révbe-vezetésével, és a moziélet megteremtésével kezdje el hibáinak jóvátételét. Közönség és a közönségben kultumszeretet, lelkesedés és áldozatkészség van. MacDonald legalább egy nemzedékre akaria biztosítani Európa békéiét Róma, március 20. Mussolini és az angol miniszterek kőzött vasárnap megegyezés jött létre egy tervezetben, amelyet Mussolini készített elő, hogy megteremtse a nyugati négy nagyhatalom együttműködését abból a célból, hogy a Kellogg-paktum szellemében és annak az ünnenél'res nvilrtkozatnak értelmében, amely íz erőszak alkalmazását kizárja hosszú időre biztosítani lehessen Európa és az egész világ békéjét. Abból a közleményből, amely kiemeli, hogy a tervezetet Mussolini készítette elő s annak sarkalatos pontja a nyugati négy nagyhatalom együttműködése, következtetni lehet a tárgyalások további fo lyamára. Mussolini terve nem uj keletű. Mikor Mussolini Turinban először vetette fel az európai béke biztosítására irányuló »Qnadrumvirátas« tervét, kiemelte, hogy ennek előfeltétele a békeszerződések időközben hasznavehetetlenné vált rendelkezéseinek mer/szüntetése. Di elsősorban a négy nagyhatalomnak kell megegyeznie a Kellogg-paktum szellemében és annak az ünneoélyes nyilatkozatnak az alapján, amely a politikai ellentétek megoldásának módjai közül kijárja az erőszak alka m zását. Ezt a tervet vitte a megvalósítás útjára MacDonald római látogatása. A római tanácskozás hatása Párisban rendkívül erős volt és ennek tulajdonitható, hogy Daladier francia miniszterelnök már legközelebb Rámába utazik. Párisban általános az a vélemény, ho?y Mussolini terve megvalósítható és a további tárgyalások a kővetkező három pont körül fognak forogni: közeledés Franciaország és Németország között Anglia és Olaszország közvetítésével, a szerződések revíziója a Népszövetség keretében, hogy ki lehessen kerülni az erőszak kirobbanását, végül a kisnemzetek csatlakozása. A tárgyalások eredményeive1 ugy az angol, mint a francia sajtó meg van elégedve A lapok megegyeznek abban, hogy a római találkozó igen fontos állomást jelent a béke megszervezésének terén. • MacDonald leánya és Sir John Simon külügyminiszter ma délben elutazott Rómából. Az állomáson az ansol miniszterelnök búcsúztatására megjelent az angol nagyköveten és a nagykövetség személyzetén kivül Mussolini és még sokan az olasz politikai élet vezető személyiségei közül. MacDonald Rómából Párisba utazott, ahol megbeszélést folytat a francia államférfiakkal. London, március 20. A Reuter-iroda római levelezője jelenti, hogy MacDonald a sajtó képviselői előtt a leghatározottabban tagadta bárminő egyezmény létezését 9 kérte, hogy a tegnap kiadott közlemén ven semmit se változtassanak. — Alapeszmém — mondotta —, arra irányul, hogy megnyissuk a teljes megegyezés lehetőségét, még pedig ne 2—3, hanem valamennyi érintett nemzet között Genfi és római megbeszéléseink után szilárd az a meggyőződésem, hogy a különböző államférfiak nézeteit általános megegyezés keretébe lehet összeegyeztetni. Olyan gyorsan kell cselekednünk, ahogy csak lehet, másrészt azonban nem szabad mindent elhamarkodnunk és elrontanunk. Együtt akarunk működni, hogy Európa békéjét legalább egy nemzedékre biztosítsuk. Gömbös válasza MacI)on*ld nyilatkozatára Budapest, március 20- Gömbös miniszterelnök vasárnap válaszolt MacDonaldnak arra a nyilatkozatára, amelyet néhány nappal ezelőtt tett Magyarországra vonatkozólag. MacDonald — mint ismeretes — kijelentette, hogy meggyőződése szerint Magyarország sziklaszilárdan áll a középeurópai hullámokkal szemben és kétsége sincs afelől, hogy bármilyen uj kavarodás felidézése éppen az ezeréves Magyarországtól áll a legtávolabb. Azt üzente Magyarország számára, hogy fejezze ki a hivatalos politika azt, amit a nép akar, érez és gondol, legyen védőbástya mindenféle szélsőséges megsemmis'tő törekvés ellen és akkor a jövő kétségtelenül meg fogja érlelni a nép szorgalmának. munkakészségének hatását. Gömbös erre a nyilatkozatra a következőket mondotta • — MacDonald nyilatkozatának lényege a mi számunkra ez a mondat: »Legyen Magyarország védőbástya mindenféle pestis és szélsőséges megsemmisítő törekvés ellen«. A magam részéről MacDonald szavai alapián is megerősítve látom, hogy politikai vonalvezetésem helyes. Ennek lényege: rend, nyugalom, lellchegyensuly és ezek nyomán munka bejeié — béke, józanság, nemzetközi gazdasági együttműködés kifelé. — Csodálkoznom kell azon hogy a világsajtó eeyrésze háborúról beszél. Háború? Kinek íut-