Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-19 / 64. szám

14 D £ L MAGYARORSZÁG 1933 március 19. Legdivatosabb kötöttárui Poüák Testvéreknél vehet A Délmagyarorssúg regénye HELEN ANYA Fordllolla : D GUTIII ERZSI Ugye, anyus, nagyszerű, kérdezte Beatty és én azt mondtam, igen, azt hiszem, nagyon szép történet és akkor ő beküldte a Saturday Evening Post-nak, aztán attól fogva, hogy otthon volt, folyton a levélszekrényhez sza­ladgált. Mindig mondogatta, hogy talán két­száz dollárt kap érte, vagy talán hármat, még az is lehet, hogy ötszázat és akkor azt mi ed neked adom, anyixs. De egy hét múlva visszajött az elbeszélés. Beattynek ez rettenetes csalódás volt, de az­tán azt mondta, bizonyára hiba volt, hogy annak a folyóiratnak küldte, azoknak ez a történet túlságosan fenkölt és most beküldte az Atlantic Monthly-nak. Aztán megint min­dig a levélszekrényt leste, de az elbeszélést megint visszaküldték. Most már szerencsétlennek érezte magát és azt mondta, írónak nem érek semmit és sosem lesz belőlem semmi és legjobb lenne öngyilkosnak lenni. Azt mondom, Beatty, hiszen csak tizenhét éves vagy, hogy beszél­hetsz ilyeneket, de 6 nagyon boldogtalan volt, mert már elmondta minden társnőjének, hát vettem anyagot és hozzáfogtam, hogy egy ruhát varrjak neki, először azt mondta, neki nem kell ruha, azt sem engedte, hogy felpró­báljam neki, de mikor ráadtam a próbabábu­ra, hogy lássam, jó-e, akkor odajött, hogy azt mondta, hiszi, kicsit hosszú lesz, aztán föl­vette és mutatta nekem a helyeket, ahol nem jól sikerült, aztán később, mikor elkészült a ruha, már örült neki. Volt valami, ami nagyon nagy örömet oko­zott nekem, az, hogy Beatty és Artie olyan jó barátságban voltak egymással. Beatty ra­jongott Artieért és Artie rajongott Beatty­ért. Artie aztán szerzett Beattynek egy dél­utáni állást egy könyvesboltba, így aztán Be­attynek nem kellett olyan sokat dolgoznia, azonkívül most legalább olvashatta mindazt, amihez kedve volt. Artie gyakran kinevette Beattyt és sokszor összevesztek, de azt 'hisiem, ez nekik öröm volt, mert folyton targyaltak, vitatkoztak egymással. Artie mosit-tkis hijján huszonegy­éves volt és már csa£ egy éve volt hátra utolsó vizsgáig, de hilszonötévesnek látszott. Azt hiszem, azért, mert annyit dolgozott. Artie szokta mondogatni Beattynek, Beatty, nem kellene olyan szigorúan ragaszkodnod az ábrándjaidhoz. Minden ugy van jól, ahogy van, különben nem is lehetne. Aztán mondta neki, hogy a sok izgalmával, bánkódásával úgysem tudja megváltoztatni a világot, mert minden olyan bonyolult, ugyanaz, ami egyik dolgot megjavíthatja, a másikat elronthatja. De ha Beatty a habomról beszélt, akkor Ar­tie igazat adott neki. Mert én építő vagyok, szokta mondani és borzasztó elgondolni is, hogy amit más alkot, azt ilyen hiábavaló mó­don lerombolják. De te, Beatty, csak szenti­mentális vagy és egyszerűen visszariadsz a fájdalomtól és bajtól, mert nem szeretsz arra­gondolni, hogy fájdalom és baj van. Beatty mindig dühös volt, ha Artie azt mondta rá, hogy szentimentális. Persze, felelte ilyenkor, ha valaki igazán gyakorlati szeretne lenni és a világot szebbé tenni, hogy valamennyien boldogabbak lehessünk, akkor azt te szenti­mentálisnak nevezed. Amikor igy vitatkoztak, néha olyan Hango­sak voltak, majdnem összeverekedtek, de azért figyeltek egymásra. Néha arról beszél­tek, mit fognak csinálni. És mikor Artie ar­ról beszélt, mit fog ő csinálni és miket fog építeni, mlnthacsak más emberré lett volna.' A szeme csillogott, az arca meleg lett, en­gem valahogy arra emlékeztetett, ahogyan én éreztem magam annakidején, valahány­szor született egy gyerekem. Artie azt szokta mondani, tudod Beatty, neked hat különböző irányban is van tehet­séged, de az mind érzelmi természetű és semmire sem fogsz menni vele, mindaddig, amig el nem fogadod a szenvedést és fájdal­mat, mint ami hozzátartozik az élethez. Csak már legalább egyszer összeszednéd ezt az érzelmi tehetségedet, az istenért és fölhagy­nál azzal, hogy kenetes szónoklatokat tarts a közgazdasági helyzetről. Ha valami szépet tudnál alkotni, sokkal több jót tennél vele: Ilyenkor Beatty megint dühös lett és azt mondta, mindez régi dolog, ezer éve ismert ócskaság és semmi más az egész, mint az individualista harca a társadalmilag tudatos lény ellen: így folytatták néha órákon át, Jenny pe­dig, aki mindig félénk és hallgatag volt és nem tudta miért olyan izgatottak ezek, szép csendesen teát hozott be nekik, meg- olykor süteményt is, vagy vajaskenyeret és ők meg­itták a teát, megették a süteményt és Jennyt jóformán észre sem vették. De Jennyt az nem bántotta, ő csak azért tett igy, mert jól esett neki. (Folyt, köv.) Az egész város arról beszél, mily szépek és olcsók BLAU IGNÁTZ férfi, női és gyermekruha áruház Kelemen u. 5. tavaszi árucikkei. Ez ideig még nem létezett eredeti modellek hihetetlen olcsó árban. Tavaszi női kabátok már 16"— P-tfil Férfi öltönyök 18"— P-tffi Vízmentes Hubertus . . 12— P Elsőrendű mertek szabóság a leanfabb hazai es külföldi szövetekből. Látványosságszámba menő kirakatainkat el ne mulassza megtekinteni. ES paűozatdeszka minden méretben a legolcsóbb BACH fatelepen, Párisi körút 35 (volt Somló-telep). 7a Vetőburgenya : Nagy Albertnél, májusi rózsa, őszi rózsa, kitti, Ella, úgy­szintén takarmányburgonya kapható: Valéria tér, Paprika-piac. H mai gazdasági helyzetnek megfelelően árainkat le^zálllíolluk ? I ? Gséplőgépek Vetőgépek Traktorok Magtisztftógépek Malomberendezé­sek és rekonstrukciók A tenyészállatvásár alkalmából ESHigfag-: tekintse mm suvárl raktárainkat: I «nttM^HIttaaKMtoft't VI. ker., Váci ut 19. sz. a. Telefon: 902-61, 909-34. Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt. Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom