Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-02 / 27. szám

SZEGED. !-zerkeszlOség: Somogyi ncca 22.1. cm. Teleion: 23-33. ^ KlndOhlTalal, kUlct«nkOnyvMr é* legytrorto - Aradi uccn 8. Telefon : 13—OO. ^ Nyomda r tow Hprtl uccu 19. Telefon t 2«-34. TAvIrnII és levélcím ' DélmnnyarorszAg Szeged Miből? Nem igaz az, hogy a magyar polgárság nem akarja becsülettel vállalni kötelezettségeit, nem igaz az, hogy ez a polgárság nem akarja méretlenül is kivenni részét azokból a terhekből, amelyeknek viselése nélkül ezt a nemzetet talpraállitani nem lehet, nem igaz az, hogy ez a polgárság ki akar bújni a közterhek viselése alól s hogy ezt a polgárságot meg kell tanítani adómorálra. Ez a polgárság mindig meg akarta adni az államnak adni azt, ami az államé és mindig meg is adta. De most már ez a polgárság szeretne maga is élni. Szeretné most már önmagát is eltartani tudni ez a nemzedék, amelyet polgári munkájából, — semmit meg nem gondolva, semmit meg nem fontolva, — kivezényeltek a harcterekre s amig a lövészárkokban olykor idegen érdekek védelmében, olykor elszerencsétlenedett hazáját oltalmazva hullatta vérét és hullatta végtagjait, addig itthon hadikölcsönökbe mentette át vagyonát, — árvák és özvegyek bizonytalan értékű ingatlanaikat eladták, hogy a nemzeti közbecsülettel szavatolt hadikölcsönkötvényekbe helyezhessék el és őrizhessék meg az aranynak, földnek és ingatlannak értékingadozásaitól megmentett vagyonukat. Az elmúlt napokban e sorok irója hivatalos aktuson vett részt, amikor az elhunyt családfő által letétbe helyezett vagyont adták ki az egyetlen örökösnek. öt piros pecsét védte az őrzésre rendelt borítékot, amibe egy takarékos munkás emberpár negyven évi szorgalmának, lemondásának, pritánságának, józanságának és gyűjtésének eredményét zárták le. S amikor most felbontották a borítékot s előszedték belőle az értékpapírokat és sorsjegyeket, kitűnt, hogy tiz fillért nem ér egy tisztes, szorgalmas, feddhetetlen emlékű emberpár négy évtizedes munkájának és takarékosságának eredménye. Kit lehet ezért okolni? Ki ebben a vétkes ? Ki hozta ránk azokat az adókat, amelyek ilyen szörnyű gúnyt űznek iparkodásból, tisztességből és szorgalomból? Bennünket akarnak morálra tanitani, bennünket, akikkel letétették már a szerzetesi szegénység fogadalmát, akik mindent elveszítettünk már abból, amink volt és semmit abból megszerezni nem tudtunk, ttmi nem volt a mienk? Nem igaz az, hogy adót fizetni nem akarunk. Nemcsak engedelmesen, de boldogan viselnénk a közterheket, csak tudnánk azokat megfizetni. Amig volt jövedelmünk, fizettük a jövedelmünkből. Amig volt munkánk, fizettük a keresetünkből. Amig volt vagyonunk, fizettük a vagyonúnkból. Amig volt hitelünk, fizettük kölcsönből. De most, amikor se jövedelmünk, se munkánk, se keresetünk, se vagyonunk, se hitelünk, nincs már, most mondják meg nekünk, hogy miből fizessük az adókat. Nem bánt bennünket a felemelt adó, nem bántana bennünket még akkor sem, ha újra felemelnék kétszeres öszszegére a már egypárszor felemelt adókat, — bennünket csak az bánt, az keserít el, hogy nem tudunk eleget tenni kötelezettségeinknek, hogy nem tudjuk megfizetni a tőlünk követelt adókat. Ha csak az okozna válságot, hogy az állami költségvetés többet irányzott elő kiadásokban, mint amennyit remélhetett a bevételektől, akkor az emiatt előálló hiányt lehetne uj adók kivetésével s a régi adók felemelésével áthidalni. De ez a válság Csütörtök, 1933 február 2 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 27. nem a költségvetés válsága, Kanem az 'éieté. Dolgozni, tevékenykedni, termelni, produkálni, — ez az egyetlen utja és egyetlen eszköze a talpraállásnak. Követelhetnének felemelt adókat, ha megteremtették volna annak módját, hogy a polgárság meg is tudja fizetni azt, amit tőle követelnek. Termékeny és megtermékenyítő gazdasági programnak kellene megelőzni az uj adóknak azt a záporozását, amivel a hivatalos lap elárasztotta az országot. Végzetes meggondolatlansággal mered elénk a kérdés: miből? Termékeny gazdasági programnak kellene előbb helyreállítani az élet rendjét, a keresőképességet, a munka szükségességét és értelmét, hogy legyen újra kereset, legyen újra jövedelem és legyen miből eleget tenni kötele(Budapestt tudósítónk telefonjefertcs.) Berlinből jelentik: A Hitler-kormány szerdán délután minisztertanácsot tartott, amelyen a birodalmi gytüés feloszlatása mellett döntött Hitler gőzölte a miniszterekkel a centrumpárt Írásos feltételeit, amelyeket a kormány tagjai teljesitheíetleneknek minősítettek. Miután ezzel kétségtelenné vált, hogy a parlament nem sza. wzza meg a felhatalmazási törvényjavaslatot, a kormány ugy döntött, hogy a birodalmi gyűlés feloszlatására és az uf választások kiírására tesz előterjesztést az állam'őnek. Hindenburg a minisztertanács előterjesztését elfogadta, elrendelte a parlament feloszlatását és az uj választásokat március 5-érc irta ki. A birodalmi gyűlés feloszlatása nagy izgtlmat és meglepetést keltett a pártok körében. Azonnal megkezdték az uj választás előkészületeit. Miután a parlament feloszlatása következtében Hitler a parlamentlien nem terjesztheti elő a kormányprogramot, szerda es'e 10 órakor a rádióba tartott beszédet. Elsősorban az utóbbi 14 esztendő történetét vázolta és azt fejtegette hogy a német nép ezalatt elvesztette mindenét. A német nemzeti szocialista párt vezetői vasfrontba egyesülve ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-00, icIlimidHn IH40 pengd - Egyes izAm Ara hétlíH«nnn ÍO, va«Ar< «* ünnepnap 1111- Hirdetések felvétele tarifa azerln». Megfelentu héttt Urételével naponta regge zettségelnknek. Mi a régi kastélyból már régen kiköltözködtünk, de honnan kéressük meg annak a kislakásnak bérét is, ahová a pénzügyminiszter költözteti be ezt a nemzedéket? Az összeomlott kastély romjai mellett miből építjük fel ezeket a modern kislakásokat, miből fűtünk, miből tartjuk el családunkat és miből, miből, miből fizetjük majd a felemelt adót? A szél elfújta a hét bő esztendő látszatának Potemkin-falait s a mezitelen valóság most tárul csak fel a maga méreteiben. Ezeket az adókat a boldog konjunktura bőségéhez méretezték s a sorvadás és senyved és mély pontján vetik ki. Ez az irtózatos anakronizmus nehezedik most rá mindenre, ami az életből még megmaradt. akarnak küzdeni a birodalomért A legelső és legfőbb kötelesség: a parasztok, a polgárok és a munkások egyesülése a keresztény erkölcs alapján. A gazdasági életet két tervvel akarja a kormány megjavítani: a német paraszt és a német munkás megsegítésével, valamint a munkanélküliség megszüntetésével Ezt a programot 4 év alatt akarja keresztülvinni. A program második alappillére a munkakényszer és a teljesítési politika. Külpolitikai téren a kormány feladatának tekinti a német nép szabadságának visszaszerzését, a német nép egyenjogúságának kiküzdését. Hitler ezzel fejezte be beszédét: — Vajha a mindenható kegyeibe fogadná munkánkat, akaratunkat megacélozná, gondolatunkat megáldaná és népünk bizalmával megajándékozna. Essenben véres uccal harcok voltak. A harcoknak négy halottja és számos súlyos sebesültje van. A Rajna alsó folyásánál fekvő Honberg városkában a csendőrök és a nacionalisták között véres összetűzésre került sor. A nácik rálőttek a csendőrökre, akik a tüzelést viszonozták. A honbergi csata nagy izgalmat váltott kí kormánykörökben. Göring belügyminiszter vizsgálatot rendelt el és a csendőrök parancsnokát, valamint a lövöldöző csendőröket felfüggesztette állásuktól. Interpellációk a 40 órás munkafiéiröl, a politikai amnesztiáról, az OlI-röl, a telenfonról a Képviselőház szeráa esti ülésén A belügyminiszter nem változlaífa meg az Oll-rendeleíeí Budapest, február 1. öt órakor alig néhány képviselő jelenlétében nyitották meg a képviselőház második délutáni ülését. Először az üzleti hirdetések korlátozásáról szóló törvényjavaslatot ismertette Niamesny Mihály előadíó. A törvényjavaslat — mondotta — megrendszabályozza azokat a hirdetéseket, amelyeket a csődtömegből származó áruk végkiárusitása cimén tesznek közzé. A javaslat értelmében az alkalmi árusításokat csak két év letelte után lehet megismételni. Megengedi azonban a javaslat a karácsony és húsvét előtti alkalmi vásárokat. Fellner Pál szerint a javaslatot mindenkinek örömmel kell üdvözölni. Különösen nagy jelentősége van a mai nyomorúságos időkben, amikor a tisztességes kereskedő csak nehezen tud boldogulni és elpusztul, ha nem részesitik védelemben. Schandl Károly felszólalása után a vitát Hitler feloszlatta a parlamentet és szerdán este rádióbeszédet mondott Hindenburg március 5-ére uf választást rendelt el Véres uccal harcok Essenben és Honbergben